1998-ban az emberek úgy döntöttek, hogy másik jövőt választanak maguknak.

Mindenekelőtt azt kívánták, hogy az legyen fontos az állam számára, ami nekik a legfontosabb: a család és a családban is elsősorban gyermekük, gyermekeik jövője.

A polgári kormány programja világossá tette, hogy a gyermekek vállalása, nevelése és taníttatása az állam számára is a legértékesebb dolog.

A család költségeihez a kormány a magyar gazdaság teljesítőképességével arányban igyekszik hozzájárulni.

1997-ben 141 milliárd forintot fordítottak a családok támogatására. 2001-re ez az összeg 319 milliárdra emelkedett.

Ez a jelentős javulás fontos eredmény, de a közösen kitűzött célok eléréséhez még nagyon sok a tennivaló a családok ügyében.

Sikerült azonban abba az irányba elindítani az ország életét, amerre a polgárok is szeretnék vezetni sajátjukat.

1. A családalapítás és gyermeknevelés támogatása befektetés az ország jövőjébe

 
A polgári kormány arra törekszik, hogy utat nyisson minden ember azon vágya és eltökéltsége előtt, hogy családot alapítson, tisztességben s jólétben nevelje fel a gyermekeit.

A támogatások jelentős része ezért nem jövedelemhez kötött, hanem alanyi jogon illeti meg a szülőket.

Gyermekgondozási segély (GYES) 1999. január 1-jétôl minden gyermek után alanyi jogon jár. A GYES összege 2001-ben 18 310 forint. 2001 márciusától az aktív korú nagyszülők is igénybe vehetik unokájuk egyéves kora után. Így a gyermek abban az esetben is a család körében töltheti a kisgyermekkor legmeghatározóbb éveit, ha szülei nem tudják vagy nem akarják hosszabb időre otthagyni munkahelyüket. A GYES, amint köztudott, nyugdíjszerző időnek számít.

Gyermekgondozási díj (GYED) 2000. január 1-jétől gyermeke kétéves koráig minden munkavállalót megillet. Maximális értéke 2001. január 1-jétől havi 80 ezer forintra emelkedett. A gyermekgondozási díjnak köszönhetően mintegy 60 ezer gyermek édesanyja maradhatott otthon nevelni gyermekét.

Családi pótlék 1999. január 1-jétől ismét alanyi jogon, minden gyermek után jár. Így a korábbinál 150 ezerrel több gyermek és családjuk részesül támogatásban. A családi pótlék nem szociális segély, hanem az állam egyik hozzájárulása a gyermeknevelés költségeihez.

Iskoláztatási támogatás: azt jelenti, hogy a szülők csak akkor részesülnek családi pótlékban, ha iskolás korú gyermekeiket iskolába járatják. Ezzel az intézkedéssel a szülők szűkös anyagi lehetőségei esetén is minden gyermek számára biztosított a tudás megszerzésének lehetősége.

Kiegészítő családi pótlék 2001. január 1-jétől hozta létre a kormány, átalakítva és megemelve egy korábbi, a legrászorultabb családok számára kialakított támogatási formát. Összege 2001-ben havi 4000, 2002-ben pedig 4200 forint

Tankönyvtámogatás: az iskolakezdéskor felmerülő anyagi terheket enyhíti. A kormány összesen 3,3 milliárd forintot ítélt meg 2001 szeptemberében, ami gyermekenként átlagosan 2400 forintos segítséget jelent. programunknak megfelelően 0%-os áfa alá kerültek a tankönyvek, így olcsóbbak a diákok számára.

 
2. Gyermekvállalás mellett dolgozni a legnagyobb felelősség

Akik a gyermeknevelés mellett dolgoznak, és munkából tartják el magukat és családjukat, a legnagyobb felelősséget vállalják. Nemcsak saját családjukért, hanem az országért, mindannyiunk jövőjéért. Megérdemlik, hogy különösen kedvező helyzetben legyenek.

Családi adókedvezmény 1999. január 1-jétől a kiskorú gyermeket nevelő szülőket illeti meg minden egyes gyermek után. 2000. január 1-jétől az adókedvezmény összege 30%-kal, 2001. január 1-jétől pedig 68%-kal emelkedett.

A személyi jövedelemadóból leírható gyermekkedvezmény eredményeképpen 1999-ben 33,3 milliárd forinttal, 2000-ben 49 milliárd forinttal, 2001-ben pedig 82,2 milliárd forinttal több maradt a családoknál.

A családi adókedvezmény több mint egymillió család helyzetén javított. 1999-ben az egy- és kétgyermekes családok 84-84%-a, a három- és többgyermekeseknek pedig 60%-a tudta teljesen igénybe venni a családi adókedvezményt. 2000-ben 40 ezerrel növekedett az igénybevevők száma.

2001. január 1-jétől az MKDSZ javaslatára a családi kedvezmény már a gyermek fogantatásának 91. napjától igénybe vehető.

A tudás megszerzésének lehetőségét segíti elő, hogy a felsőoktatási intézményekben tanuló nagykorú gyermekek is eltartottnak számítanak, így utánuk is jár a családi adókedvezmény.

2001. január 1-jétől az egy gyermeket nevelő szülőknek évi 400 000 forint, a kétgyermekeseknek évi 600 000 forint, a három- vagy többgyermekeseknek évi 1 350 000 forint együttes jövedelemig nem kell adót fizetniük.

Ha a családok gyarapodnak, a népesség növekszik, és az egész ország emelkedik

A múltban az állam nem segítette a családokat. Nem biztatott, nem bátorított a gyermekvállalásra és -nevelésre.

1994 és '98 között a családok sokat vesztettek, mert a szocialista kormányzata gyermekek után járó adókedvezményt eltörölte, a gyermekgondozási díjat (GYED) megszüntette, és családok százezreitől vonta meg a családi pótlékot.

Ennek következtében az abortuszok száma ismét emelkedni kezdett, a házasságot kötő fiatalok száma mélyponton volt, és egyre kevesebb gyerek született. A Bokros-csomag hírére egy akkori felmérés szerint az egygyermekes családok 52%-a döntött úgy, hogy nem vállal több gyermeket.

Ezt a korszakot kellett lezárnia a polgári kormánynak. A felsorolt intézkedéseknek köszönhetően a családtámogatásra fordított összeg nagysága az elmúlt években minden egyes családtípus esetén legalább duplájára nőtt. Kiemelt támogatásban részesülnek azok a családok, melyek három vagy több gyermeket nevelnek, illetve azok az egyedülállók, akik két vagy több gyermeknek viselik gondját.

3. A családok gyarapodásának eredményeként az ország is újra gyarapodik:

2000-ben - 20 év után először - a népességfogyás üteme nem nőtt, hanem csökkent. Mintegy 3000 gyermekkel született több, mint a megelőző esztendőben. A halálozások száma 7500-zal csökkent 1999-hez képest. Mindez annyit jelent, hogy 10 ezer megmentett élettel vagyunk többen az idén, mint lennénk, ha a korábbi tendenciák folytatódtak volna.

2000-ben már közel 2 és fél ezerrel több házasságot kötöttek, mint 1999-ben. Ezzel párhuzamosan megindult a válások számának csökkenése: míg a megelőző években folyamatosan nőtt a bontóperek száma, 2000-ben 1500-zal kevesebb válást mondtak ki.

A terhességmegszakítások száma jelentősen csökkent. 2000-ben több mint 10 ezerrel kevesebb terhességet szakítottak meg, mint 1998-ban, ami két év alatt 15%-os csökkenés. Tudjuk, a művi abortusz nemcsak morálisan jár súlyos következményekkel, hanem a későbbi gyermekvállalás esélyeit is rontja.

1997-ben 340 ezer, anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermek volt az országban. 2001-re csaknem felére, 185 ezerre csökkent a számuk.

A családtámogatási formák biztonságos, kiszámítható hátteret jelentenek a gyermeket vállalóknak. A jövő tervezhetőbbé vált.

Vissza a kezdőlapra Vissza az összefoglaló oldalra