Vissza
a kezdőlapra
Vissza
az összefoglaló oldalraA jövő a versenyképes, magasan képzett, korszerű ismeretekkel rendelkező, folyamatos tanulásra képes és kész embereké és nemzeteké.
Felelősséggel tartozunk azért, hogy mindenki számára lehetőségek nyíljanak a tudáshoz való hozzáféréshez.
1990-ben a 19 évesek 10%-a járhatott főiskolára vagy egyetemre. 2001-ben a 19 évesek 35%-a felsőfokú intézmény hallgatója. Ez a jelentős javulás fontos eredmény, de a kitűzött célok eléréséhez még sok a tennivaló az oktatás ügyében. Nem engedhetjük meg, például, hogy a mennyiségi növekvés a képzés minőségének tartós romlásához vezessen. A felmerülő új problémák ellenére sikerült ezen a téren is abba az irányba elindítani az ország életét, amerre a polgárok is szeretnék vezetni sajátjukat.
A tudás megszerzésének lehetősége a polgárok szabadsága
A polgári kormány alapvető feladatának tekinti, hogy anyagi és születési helyzetétől, lakhelyétől függetlenül mindenki számára biztosítsa a felemelkedéshez szükséges versenyképes tudáshoz való hozzáférés lehetőségét.
A tandíj-kötelezettség eltörlése volt az első lépés ebben. Az 1998-ban havi 2 ezer forintos összeg ma már havi 15 ezer forint lenne az előző kormányzat tervei szerint. A tandíjmentesség kibővítésével az állami képzésben az első főiskolai/egyetemi diploma, illetve szakképesítés megszerzése tandíjmentessé vált.
A Gyesen lévő édesanyáknak tandíjmentesség jár a felsőfokú intézményekben újabb diploma szerzésekor is. Eddig közel kétezren éltek ezzel a lehetőséggel, mely nemcsak az anyagi terheket enyhíti, hanem megkönnyíti a munkába való visszailleszkedést is.
A Diákhitel bevezetése 2001-ben megteremtette annak lehetőségét, hogy azoknak a családoknak a gyermekei is diplomát szerezzenek, akiknek szűkös anyagi helyzete ezt korábban nem tette lehetővé. A hitelhez a hallgatók különösen kedvező, 9,5%-os, államilag támogatott kamat mellett juthatnak hozzá, melynek összegét munkába állás után keresetükkel arányosan törlesztik. A hitelt novemberig közel 55 ezer hallgató igényelte, 88%-uk a maximális, havi 21 ezer forintos konstrukciót választva. Azóta az igénylők száma hetvenezer körül jár.
A tankönyvek áfájának eltörlése elősegítette, hogy a diákok számára olcsóbbá váljon ez a tudás elsajátításához nélkülözhetetlen eszköz.
A kollégiumi férőhelyek bővítése is a fiatalok anyagi terheit enyhíti. A 14 milliárdos beruházással 2002 végéig a felsőoktatási kollégiumi kínálat közel 5000 új férőhellyel bővül.
A Bursa Hungarica 2001/2002-es tanévben bevezetett felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjrendszer több mint 12 ezer hallgatónak jelent átlagosan havi 7140 forintos segítséget.
A roma ösztöndíjasok száma az 1997-98. évi 805 fővel szemben 2000-2001-re tízszeresére, 8105-re emelkedett a közoktatásban, illetve a felsőoktatásban.
Az Arany János program a kistelepüléseken élő, tehetséges, de nehéz helyzetben lévő diákok tanulmányait segíti. A 2001/2002-es tanévben közel ezer diákot támogatott.
A tudás átadói a legnagyobb megbecsülést érdemlik.
Az iskola az egyéni felemelkedés megalapozásának és a kulturális értékek átadásának helyszíne. A Comenius 2000 program a közoktatás egységes elveken alapuló minőségfejlesztését valósítja meg. A kerettantervek bevezetése biztosítja, hogy minden diák számára elérhető legyen a versenyképes tudás.
1994-1998 között a felsőoktatásban 13,5%-ot, míg a közoktatásban 15,7%-ot veszítettek értékükből a keresetek. A polgári kormány döntése alapján 2002-ig a felsőoktatásban 38,6%-kal, a közoktatásban pedig 34,5%-kal emelkedik a bérek reálértéke.
Az új felsőoktatási bérrendszer kiemelten támogatja a pályakezdő oktatókat és a minőségi felsőoktatást. A közoktatásban dolgozó pedagógusok számára életpályamodell készül.
A doktorandusz-ösztöndíj fiatal egyetemi oktatóknak és kutatóknak nyújt támogatást. Összege 1998 és 2002 között 60%-kal növekedik.
A felsőoktatási integráció megteremtette az intézmények együttműködését. Elindulhattak azok a programok, melyek keretében 100 milliárd Ft értékben valósulnak meg kollégiumi, informatikai és más, az oktatás színvonalát és a hallgatók életkörülményeit érintő fejlesztések.
Az Apáczai Közalapítvány a határon túl élő magyarok tudáshoz való hozzáférését segíti. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásával az erdélyi magyarság évtizedes álma valósult meg.
A nemzetközi versenyképesség legfőbb meghatározója a tudás
A kormányprogram 1998-ban célul tűzte ki, hogy a magas szintű tudás kapui a kistelepüléseken élő fiatalok előtt is szélesre nyíljanak. Ennek érdekében az állam kiemelten támogatja az 1100 lakos alatti kistelepülések óvodáit és általános iskoláit.
Az Internet segítségével a tudás mindenki számára elérhetővé válik. Az oktatás informatikai fejlesztési programja keretében két és félszeresére növekszik az internetes kapcsolattal rendelkező intézmények száma. Míg 1998-ban még csak 910 intézmény csatlakozott a hálózathoz, addig 2002-ben már 2340 iskola fér hozzá az Internethez.
A közoktatási informatikai rendszer kiépítésével együtt valamennyi közoktatási intézmény korszerű számítógéphez jutott. Folytatódott az ifjúsági szakképzés korszerűsítését célzó program is: több mint száz iskola kapott 1,3 milliárd forint értékű multimédiás tantermi felszerelést.
Az Írisz tartalomfejlesztési program középiskolai pedagógusok és diákok számára biztosít internetes hozzáférést. Felhasználóinak száma két év alatt közel tízszeresére növekedett.
13 ezer pedagógus jut ingyenesen otthoni számítógép- és internethasználathoz az Informatikai Kormánybiztosság és az önkormányzatok összefogásának köszönhetően.
A szuperszámítógépek és a felsőoktatási, kutatói informatikai hálózat fejlesztésének eredményeként a sávszélesség több mint százszorosára növekedett.
Kutatásra és fejlesztésre 1998-ban a nemzeti össztermék 0,7%-a jutott. 2002-re ez kétszeresére, 1,5%-ra emelkedik. 2001-ben és 2002-ben ez 54,5 milliárd forintnyi többletet jelent.
A Széchenyi Terv keretén belül az Oktatási Minisztérium meghirdette a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok pályázatát. 2001-ben a 124 nyertes pályázó összesen 21 milliárd forint támogatáshoz jut.
2001-tôl a vállalkozások az eddigi 120% helyett kutatási-fejlesztési költségük 200%-ával csökkenthetik társaságiadó-alapjukat.
2001-ben a Financial Times a világ legfejlettebb harminc országát rangsorolta a tudáson alapuló iparágakban elért eredményeik alapján. Németországot, Franciaországot, Japánt megelőzve Magyarország a 6. helyre került. A felmérés szerint a XXI. század lehetőségeinek kihasználásában Magyarország az egyik legsikeresebb állam.