A családok és a nemzet felemelkedéséhez mindnyájunknak otthonra kell találnunk. Az otthonteremtő program a társadalom minden tagjának lehetőséget biztosít ebben.

1998-ban 20-25%-os kamat alatt nem lehetett lakáshitelhez jutni. Ma használt lakás vásárlása esetén 10%, új lakás vásárlásakor vagy építésekor pedig kevesebb, mint 5% a hitel kamata.

A kilencvenes években egyszer sem fordult elő, hogy 40 ezer fölé emelkedett volna az egy évben kiadott építési engedélyek száma. 2000-ben több mint 44 ezer új otthon építése kezdődhetett meg.

Ez a jelentős javulás fontos eredmény, de még sok a tennivaló az otthonteremtés ügyében. A segítőkész rendelkezések végrehajtása gyakorta akadozik a bank-tisztviselők régi szellemű hozzáállásán. Sikerült mégis abba az irányba elindítani az ország életét, amerre a polgárok is szeretnék vezetni sajátjukat.

1. A lakáshitelkamatok csökkennek, az otthonteremtési kedv nő

 
A lakáshoz jutás támogatása a korábbi kormányzatok által mostohán kezelt terület volt. A polgári kormány ezért új lakáspolitikai rendszert dolgozott ki. Az otthonteremtő programban a kormányzaton kívül részt vesznek a gazdasági élet szereplői, a pénzintézetek, a vállalkozók és az önkormányzatok is.

Otthonteremtő Hitel. Az EU országaiban a polgárok 80-85%-a hitelből vásárolja meg lakását. Hazánkban az elmúlt évtizedben a banki lakáshitelek csak kevesek számára voltak elérhetőek, és azt is magas kamatra és rövid futamidőre adták. 2000. február 1-jétől ezért a kormány kamattámogatást nyújt a lakások megvásárlásához, bővítéséhez és korszerűsítéséhez.

Új lakás vásárlásához vagy építéséhez kiegészítő kamattámogatással lehet kedvezményes hitelt felvenni. 2000. július 1-jétől minden házaspár vagy gyermekét egyedül nevelő polgár igénybe veheti, maximum 10 millió forint értékben, legfeljebb 35 éves futamidővel. A jelzálog alapú hitel kamata ma már a legtöbb banknál kezelési költséggel együtt is csak 4-5% körül van.

Használt lakás vásárlására szintén lehet kamattámogatásos jelzálogkölcsönt felvenni, maximum 30 millió forint értékben. A hitel kamata ma már a legtöbb banknál csak 10%.

Az intézkedések eredményeként 1998-tól 2001 novemberéig közel két és félszeresére, 130 milliárd forintról 314 milliárd forintra nőtt a lakáshitel-állomány. Az állami támogatású hitelszerződések több mint kétharmada új lakásra adott kölcsönt.

A Széchenyi Terv Plusz keretében 2001. november 1-jétől megemelt kamattámogatás nemcsak az új, hanem a már futó szerződésekre is vonatkozik, így visszamenőleg is olcsóbbak lettek az otthonteremtő hitelek.

Csökken a jövedelemadó, mert új lakás építése esetén 2001. január 1-jétől, használt lakás esetében 2002. január 1-jétől minden család leírhatja az adójából a lakásvásárlásra vagy építésre felvett hitel törlesztésének 40%-át, maximum 240 ezer forintot.

Hitel építési telek kialakítására is igénybe vehető 2001. augusztus 1-jétől, illetve az önkormányzatok külön támogatást igényelhetnek e célra.

 
2. Kedvelt európai uniós otthonteremtési forma

Az otthonteremtési támogatások sokszínű rendszere nemcsak a magyar polgároknak, hanem az egész országnak hathatós támogatást nyújt. A lakásállomány szerkezetében olyan változásokat indít el, melyekkel hazánk közelebb kerül az Európai Unióhoz.

Az EU-ban a bérlakások aránya az összes otthon számához viszonyítva 36%. Magyarországon ez az arány mindössze 8%. Az elmúlt tíz évben szinte teljesen nélkülöztük ezt a Nyugaton kedvelt megoldást.

A polgári kormányzat felismerte, hogy az önkormányzatok önmaguk erejéből nem tudnak úrrá lenni a szűkös bérlakás állomány okozta gondokon.

A bérlakás program keretében ezért az állam az önkormányzatok és az egyházak bevonásával biztosít otthont. A 2000. július 1-jén bevezetett állami támogatású program eredményeként 2000-ben 2500 bérlakás épült, 2001-ben pedig közel 5000 bérlakás létesítését támogatta a kormány. Így másfél év alatt kétszer annyi bérlakás jött létre, mint 1990-től 1999-ig összesen.

A tömbház-rehabilitáció a bérlakás program továbbfejlesztése a Széchenyi Terv részeként. Az állam a 2001. február 1-jén indult program keretében 4 milliárd forintot biztosít. A kormányzat a helyreállítás költségeinek egyharmadát állja, míg egyharmadát az érintett önkormányzatoknak, a fennmaradó részt pedig a lakások tulajdonosainak kell előteremteniük. Számítások szerint a programra rendelkezésre álló összeg mintegy 1200 lakás felújításához nyújt segítséget.

Az energiatakarékossági program a panellakások korszerűsítését szolgálja. Segítségével 1400 lakás energiatakarékossá tétele valósul meg.

3. További otthonteremtési lehetőségek minden nemzedék számára

A polgári kormányzat a fiatalok otthonhoz jutását és családalapítását minden eszközzel igyekszik elősegíteni. Az első lakás vásárlásának illetéke ezért 1999-től a felére csökkent, 2001. január 1-jétől pedig az új lakások vásárlása teljesen illetékmentes lett.

A garzonház-építési program keretében az előtakarékosságot vállaló, fiatal pályakezdők átmeneti - legfeljebb 5 éves - időtartamra juthatnak lakáshoz a garzonházakban. Az ilyen lakások építésére önkormányzatok pályázhatnak, de a költségek 70, illetve 80 százalékát az állam finanszírozza.

A nyugdíjasházak rendszere idős házaspárok, egyedülállók számára jelent megoldást, akik nem tudják fenntartani lakásukat. A pályázó önkormányzatok vállalják, hogy az idős emberek számára állandó orvosi ellátást és betegápolást biztosítanak.

Roma családok otthonteremtése vált könnyebbé a sajátos élethelyzetben lévők lakástámogatására fordított 300 millió forint jelentős részének segítségével. Az Országos Cigány Önkormányzattal együttműködve azok a családok juthatnak támogatáshoz, ahol a gyermekek iskolába járnak, és legalább az egyik szülő munkahellyel rendelkezik. A támogatás másik része azoknak lehetőség, akiket önhibájukon kívül fenyeget kilakoltatás.

Nagyobb lakás a nagycsaládosoknak. Ez is elérhető álommá vált 2001. augusztus 1-jétől. Amennyiben a legalább három gyermeket nevelő családok nagyobb új vagy használt lakást vásárolnak, ún. félszocpol kedvezményüket igénybe véve több mint egymillió forint állami támogatásban részesülhetnek - ha még nem vették igénybe a kedvezményt.

A korábbi OTP-hitelek törlesztése sokak számára jelent komoly terheket. A Szociális és Családügyi Minisztérium és az OTP Bank Rt. ezért 2001 elején közös alapot hozott létre, amelyből az 1989 előtt és után felvett hiteleikkel tartozókat egyaránt támogatni kívánják. Az adósságot egyetlen esetben sem engedik el, de a program segítséget ad azoknak, akik maguk is törekednek a visszafizetésre. Az állam az eddigi költségvetési támogatással együtt 7,5 milliárd forintot fordít erre a programra, az OTP 4 milliárd forinttal járul hozzá, és 7 milliárd az érintettek részvétele.

Elemzések azt mutatják, hogy a magyar háztartások egyharmada tervezi, hogy a közeljövőben változtat lakáshelyzetén. Ez 1 millió 100 ezer családot jelent. 1 millió 100 ezer család tekint bizalommal a jövőbe - mert hosszú évtizedek után valami végre megváltozott. Az otthonteremtés lehetősége minden nemzedék előtt nyitva áll. a jövő tervezhetőbbé vált.

Vissza a kezdőlapraVissza az összefoglaló oldalra