Egy ország versenyképességét a munkát vállalók képzettsége, munkaszeretete és munkakultúrája határozza meg. Ezért fontos, hogy mindenkinek ne csak joga, hanem tudásához, tehetségéhez és szorgalmához mérten valódi lehetősége is legyen a polgári jólét megteremtésére. Hogy tisztességes munka után mindenkit tisztes jövedelem illessen meg.

1998-ban a minimálbér havi összege bruttó 19 500 forint volt.

2001. január 1-jétől a minimálbér 40 000, 2002. január 1-jétől pedig már 50 000 forint. Míg 1996-ban a regisztrált munkanélküliek aránya közel 10% volt, addig ma már a 6%-ot sem éri el.

Ez a jelentős javulás fontos eredmény, de még sok a tennivaló a munkát vállalók ügyében. Hiszen a bérek még mindig alacsonyak, pedig a legtöbben ezen mérik le, hogy mennyire közeledtünk Európa fejlettebb országaihoz. A kormánynak mégis sikerült abba az irányba elindítani az ország életét, amerre a polgárok is szeretnék vezetni sajátjukat.

1. Tisztességes munkáért tisztességes bér

 
A tisztességes munkát végzők nemcsak saját családjukért, hanem mindannyiunk jövőjéért dolgoznak. A korábbi kormányzatok úgy gondolkodtak, hogy hazánk versenyképességét az alacsony bérszínvonal biztosítja, ez vonz nemzetközi befektetőket az országba. A polgári kormányzat vallja, hogy ehelyett a munkaerő képzettsége, a munkaszeretet és a munkakultúra a meghatározó. Ezért fontos, hogy mindenkit, aki tisztességesen dolgozik, tisztes jövedelem illessen meg. 1998-tól 2002-ig ezért több mint két és félszeresére növekedett a bruttó minimálbér összege. A magyar bérek vásárlóértéke közelebb került az európai uniós átlaghoz.

2001. január 1-jétől a minimálbér összege 40 ezer forintra emelkedett.

Ez azt a célt szolgálta, hogy jövedelemben is érezhető különbség legyen a tevékeny értékteremtés és a segélyezett tétlenség között. 1998-ban a havi minimálbér bruttó 19500 forint volt. Munkanélküliségi segélyből közel ugyanennyi jövedelemhez lehetett jutni. 2000-ben a minimálbér bruttó 25500 forintot tett ki, míg 2001. január 1-jétől végre 40000 forintra növekedett. Országos szinten ez az emelés a munkát vállalók 27%-át érintette. A közszférában 185600 embernek emelkedett így 40 ezer forintra a bére.

2002. január 1-jétől a minimálbér összege 50 ezer forint. Ez 37750 forintos nettó értéket jelent (a családi adókedvezmény nélkül), ami a korábbi 40 ezer forintos bruttó bérhez tartozó nettó 30800 forinthoz képest több mint 22 százalékos javulás egyetlen év alatt. Mindez reálértékben is 10%-nál nagyobb növekedés.

A közmunkaprogramok a szociálisan rászorulók számára biztosítanak átmeneti munkalehetőséget. 2001-ben több mint tízezren vettek részt a programokban, amivel nemcsak saját munkájukkal megszerzett jövedelemhez jutottak, hanem lakókörnyezetük, szűkebb pátriájuk számára fontos tevékenységet végeztek.

Csökkent a tb-járulék mértéke, ami újabb munkahelyek létrejöttét segíti elő. A munkáltatói tb-járulék 1999-től a korábbi 39%-ról 33%-ra csökkent, majd a következő két évben további 2-2 százalékponttal lett alacsonyabb, így 2002-ben mindössze 29%. A főállású egyéni vállalkozó csak akkor köteles tb-járulék-bevallást adni, ha vállalkozói kivétje meghaladja a minimálbér összegét.

 
2. A munka biztonságát törvényi háttér teremti meg
 
A munka biztonságának helyreállításában, a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentésében és a munkaadók által elkövetett szabálytalanságok megakadályozásában fontos szerepe van a törvényi körülmények rendezésének.

A Munka Törvénykönyve módosítása kedvezőbb helyzetbe hozta a munkavállalókat, és egyben eleget tett a Magyarországgal szemben megfogalmazott európai uniós követelményeknek is.

Az általános rendben foglalkoztatottak esetében a törvényes munkaidő heti 40 óra maradt, és a munkavállalókat továbbra is heti két pihenőnap illeti meg, melyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Az elrendelhető heti munkaidő - túlmunkával együttesen - leghosszabb mértéke 72 óráról 48 órára csökkent. Az új szabályok korlátozzák a munkavégzést a munkaszüneti napokon, lehetővé téve nemzeti és vallási ünnepeink tiszteletben tartását. A fenti általános szabályoktól eltérő minden más munkaidő-beosztás csak a szakszervezetek jóváhagyásával, kollektív szerződésben vezethető be.

A törvény a munka díjazása körében az „egyenlő munkáért egyenlő bér" elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát írja elő. A fiatal munkavállalókra, a nőkre és a kisgyermekes dolgozókra vonatkozó új szabályok bevezetése növeli a munkavállalói biztonságot és a családok védelmét.

A munkaerő-piaci képzés az egyik legfontosabb aktív eszköz az elhelyezkedési esélyek növelésében. 1998 óta folyamatosan emelkedik a képzésben részt vevők száma.

 
3. Csökken a munkanélküliség, és nő a foglalkoztatottság

A polgári kormány a minimálbér felemelése révén elszakította egymástól a munkáért járó legkisebb jövedelem értékét és a munkanélküli-járadék összegét. Ezzel jelentősen növekedett a potenciális munkavállalók munkakedve és érdekeltsége az üres álláshelyek betöltésében.

A munkanélküliség csökkenése részben ennek eredménye. Míg 1996-ban a regisztrált munkanélküliek aránya 9,9% volt, addig 1998-ban már csak 7,8%. Az Eurostat adatai szerint 2000-ben hazánkban 6,6%-os volt a munkanélküliség, a legkisebb az EU tagjelölt országok között, ezek átlaga ugyanis 12,5%. Még az uniós tagállamok 8,4%-os átlagánál is lényegesen jobbak a mi mutatóink.

A KSH adatai szerint a 2001-es évben tovább folytatódott a munkanélküliség csökkenése: 1992 óta - amióta mérik - nem volt ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta: a 2001. május-júliusi időszakban mindössze 5,6%. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2001. augusztus végén 345 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, ami 1991 óta a legalacsonyabb érték. A regisztrált munkanélküliek között 20,5%-kal csökkent a tartósan állástalanok száma. Több mint 20%-kal csökkent a fiatal pályakezdő munkanélküliek száma. Egyes területeken már munkaerőhiány jelentkezett.

A foglalkoztatottság növekedése 1998-ban indult meg. Bár a munkanélküliek aránya a 90-es évek közepétől folyamatosan csökkent, a munkájukat elvesztők mégsem tudtak aktívan bekapcsolódni a munkába. A polgári kormányzat foglalkoztatáspolitikája és a dinamikus gazdasági növekedés hatásaként három év alatt 240 ezer új munkahely jött létre, és sokkal kevesebb munkahely szűnik meg, mint 1998-ban.

Csökkent a szegénység mélysége. Statisztikák igazolják, hogy 1999-től már nem növekedett a különbség a legnagyobb és legkisebb jövedelműek csoportja között. A TÁRKI kutatóinak vizsgálatai szerint a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkezők aránya 2000-ben az elmúlt évtized legalacsonyabb érté-két mutatta. Míg a Bokros-csomag utáni években minden harmadik gyermek szegénysorba született Magyarországon, addig ma már 10 gyermekből 8 megnyugtató körülmények között kezdheti életét. Mindez fontos eredmény, de a polgári kormányzat vallja, hogy minden gyermek érték, így még sok a tennivaló a jövőben.

A polgári kormány 1998-ban azt tűzte ki célul, hogy 5 év alatt 200 ezer új munkahelyet teremt. Ezt a célkitűzést két és fél év alatt - 2000 végéig - sikerült teljesíteni, miközben 100 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma. Megvalósítható célkitűzés, hogy 2006-ig legalább további 300 ezerrel növekedjen a munkahelyek száma. A jövő tervezhetőbbé vált.

Vissza a kezdőlapraVissza az összefoglaló oldalra