A nemzet akkor tud boldogulni, ha családjai boldogulnak. A családok legmegbecsültebb tagjai az idõsek. Egy élet szorgos munkája áll mögöttük. Megérdemlik a békés és biztonságos öregkort. 1994 és 1998 között a nyugdíjak rohamosan veszítettek értékükbõl. Az értékvesztés mértéke átlagosan 12% volt. 1998 és 2002 között a nyugdíjak mindig jobban nõttek, mint az infláció szintje. A nyugdíjak vásárlóértéke átlagosan 16%-kal emelkedett.

Ez a jelentõs javulás fontos eredmény, de még sok a tennivaló a nyugdíjasok ügyében.

Sikerült azonban abba az irányba elindítani az ország életét, amerre a polgárok is szeretnék vezetni sajátjukat.
 

1. Csak tisztes nyugdíj nyújthat tisztes öregkort


Az elmúlt évtizedben az idõsek helyzete évrõl évre egyre nehezebbé vált. Míg 1994 és 1998 között a fogyasztói árak 114%-kal nõttek, addig a nyugdíjak összege csupán 89%-kal emelkedett. A polgári kormány célul tûzte ki, hogy visszaadja mindazt az idõseknek, amit a korábbi kormány alatt elvettek tõlük. 1998 és 2002 között ezért a törvényi kötelezettségen felül plusz 76 milliárd forint jutott a nyugdíjasoknak.

A nyugdíjak növekedése 1999-ben átlagban 3,8%-kal haladta meg az infláció szintjét. Az 1999. január 1-jei, átlagosan 14,2%-os emelés azt jelentette, hogy szinte minden nyugdíjas legalább évi 42 ezer forinttal több jövedelemhez jutott, mint 1998-ban.

Az alacsonyabb nyugdíjak átlagosnál nagyobb mértékû emelése a legnehezebb helyzetben élõkön segített. A számukra 20-25%-os 1999. évi emelkedés reálértékben 10-15%-os gyarapodást jelentett. Az intézkedés hatásaként csökkent a létminimum alatt élõ nyugdíjasok száma.

Visszamenõleges nyugdíjemelés kamatokkal együtt a hazai gyakorlatban korábban még nem fordult elõ. A polgári kormányzat 2000 novemberében hozott döntése értelmében a nyugdíjasok 2000. január 1-jéig visszamenõen 0,4%-os nyugdíjemelést kitevõ, kamattal együtt 3%-os nyugdíj-kiegészítésben részesültek. 2000-ben így összességében 10,8%-os emelés történt, ami a nyugdíjak vásárlóértékének további erõsödését jelentette.

Évrõl évre nõ az induló nyugdíjak összege a nyugdíjmegállapítási szabályok módo-

sulása következtében. A nyugdíjtörvény által meghatározott mértéken felül 2001-2002-ben további 3-3%-kal kell növelni a nyugdíjakat - írja elõ a költségvetési törvény.

A nyugdíjak reálértékének növekedése 2001-ben ennek a 3%-nak közel kétszerese volt. A 2001. januári 10,3%-os nyugdíjemelést további 3,5%-os emelés követte júniusban. Novemberben 1,5%-os pótlólagos kiegészítésre került sor, melynek kifizetése januárig visszamenõlegesen ismét kamattal együtt történt. Ezzel a nyugdíjak 2001-ben összesen 15,9%-kal emelkedtek, így vásárlóértékük közel 6%-kal növekedett.
 

2. Biztos háttér a ma nyugdíjasainak, átláthatóbb rendszer a jövõ idõseinek


A nyugdíjrendszer több mint hárommillió polgár ellátásáról hivatott gondoskodni. Azokéról, akik egy élet tisztességesen elvégzett munkája után az õket megilletõ biztonságos és szeretetben leélhetõ nyugdíjas évekre vágynak. A polgári kormányzat a nyugdíjrendszer továbbfejlesztése kapcsán is a már nyugdíjban levõk nyugdíjának értékállóságát tartja elsõdleges szempontnak s a sokévi lemaradás miatt a vásárlóerõ folyamatos növekedését tervezi.

Az egyéni számlarendszer segítségével az állami nyugdíjrendszert választók is pontosan láthatják majd, hogy mikor, mennyi pénzt fizetettek be járulékként a nyugdíjkasszába. 2003. január 1-jétõl a pályakezdõk és néhány év múlva már mindenki számára saját, névre szóló számlán tartják nyilván a befizetett járulékot, és a számlán idõrõl idõre kamatot írnak jóvá.

Mindenki felelõs döntést hozhat nyugdíjba vonulásának idõpontjáról. Az egyéni számlás nyugdíjrendszerben mindenki tudja, mekkora nyugdíj célú megtakarítás áll rendelkezésére, ebbõl pedig kiszámíthatja, ha nyugdíjba akar menni, mekkora nyugdíj illeti meg. Ennek ismeretében mindenki maga hozhat döntést - bizonyos ésszerû határok között - nyugdíjba vonulásának idõpontjáról.

A nyugdíj mellett dolgozók jövedelemadó-alapjába nem számít be a nyugdíj 2002. január 1-jétõl, amivel az állam az aktív élet elõtt nyit újabb lehetõséget. Az intézkedés mintegy 320 ezer nyugdíjast érint kedvezõen, akiknek így éves jövedelme átlagosan évi 45 ezer forinttal fog nõni.
 

3. Csökkennek az idõsek legnagyobb terhei


A nyugdíjasok fogyasztási szokásai idõs korukból fakadóan speciálisak. A KSH 2001. január óta végez számításokat a nyugdíjasok fogyasztói kosaráról. Az éves nyugdíjemelések mértékét 2002-tõl a nyugdíjasok számára legfontosabb termékek-szolgáltatások árának változását figyelembe véve határozzák meg. Ez a módszer a korábbiaknál nagyobb mértékû emelést biztosíthat.

Az idõsek helyzetén nemcsak úgy lehet javítani, ha a nyugdíjak reálértéke növekedik, hanem úgy is, ha terheik csökkenek: ha a számukra létfontosságú cikkek ára nem nõ, vagy az inflációnál kisebb mértékben emelkedik.

A gyógyszerár-növekedés megállítása az idõsek számára létkérdés volt. A nyugdíjasok egészségi állapotuk gyengülésével egyre inkább rendszeres gyógyszerfogyasztásra szorulnak. Az elõzõ kormányzati ciklusokban ugyanakkor sokszor 20-30%-os gyógyszerár-emelkedés apasztotta tovább az egyébként is mind kevesebbet érõ nyugdíjakat. A polgári kormányzat alatt több mint másfél évig egyáltalán nem növekedtek a támogatott gyógyszerek térítési díjai, 2001 elején pedig három évre szóló megállapodást írtak alá a gyógyszergyártó cégekkel, mely szerint a térítési díjak emelkedése maximum az infláció kétharmada lehet.

Ingyenessé vált az influenza elleni védõoltás, amivel az állam a nyugdíjasok egészségének megóvásában segít.

A legrászorultabb idõsek közgyógyellátásban részesülnek, amely lehetõvé teszi, hogy a számukra legfontosabb gyógyszerekhez, ellátásokhoz ingyenesen juthassanak hozzá. A közgyógyellátás mintegy 170 ezer embernek nyújt segítséget.

Az energiaárak növekedése az infláció szintje alatt maradt. Míg az elõzõ kormányzati ciklusban 1995-ben, a Bokros-csomag bevezetésekor egyetlen esztendõ alatt 65%-kal emelkedett a villany és 53%-kal a gáz ára, ami sokaknak már létfenntartását fenyegette, addig a polgári kormánynak sikerült az energiaárak rohamos növekedését megakadályoznia, és azokat az elmúlt években az infláció alatt tartania.

A polgári kormány azt tûzte ki célul, hogy visszaadja mindazt az idõseknek, amit az elõzõ kormány elvett tõlük.

A nyugdíjak növekedése az átlagos öregségi nyugdíjaknál olyan mértékû volt, hogy az 1994-98 közötti négy év értékvesztését a polgári kormány visszapótolta (5118 Ft/hó), és ezen felül még szerény többlet is adódott (+ 402 Ft/hó). A legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezõk a visszapótláson túl (+ 2638 Ft/hó) jelentõs többletjövedelemhez jutottak (+ 2600 Ft/hó). A jövõ tervezhetõbbé vált.

Vissza a kezdõlapraVissza az összefoglaló oldalra