A polgárok államba vetett bizalmának záloga, hogy életkörülményeik javuljanak, és biztonságban tudják magukat és családjukat. A biztonság megteremtése és fenntartása a nyugodt polgári lét alapvető feltétele.
 
1. A nemzet biztonsága szabadságunk záloga


Magyarország védelmi képessége két pilléren nyugszik: a nemzet önerején és az euroatlanti integráción, a nemzetközi együttműködésen. E kettő együtt nyújt garanciát hazánk demokratikus, polgári fejlődéséhez.

Hazánk NATO-tagsága a békés fejlődés nemzetközi biztosítéka. Magyarország katonai biztonsága századokra visszatekintve nem volt olyan szilárd, mint lett a szövetséghez való csatlakozással 1999 márciusában. A tagság ugyanakkor kötelezettségekkel is jár: erőnkhöz és nagyságunkhoz mérten részt vállalunk a NATO különböző békefenntartó misszióiban.

A haderőreform az 1990-98-as időszakban elmaradt, lényeges stratégiai döntések nem születtek. A polgári kormányzat vállalta a döntéshozatal és végrehajtás megkezdésének felelősségét. Reálértéken növekedett a védelmi költségvetés, megváltozott a haderő struktúrája, és átalakult területi elhelyezkedése. A mintegy tíz évre ütemezett reform egyik fontos célja, hogy a Magyar Honvédség tisztán professzionális haderővé alakuljon.

Elsőként a katonák élet- és munkakörülményeinek lényeges jobbítása kezdődött meg.

A hivatásos katonák átlagilletménye több mint 50%-kal nőtt állománycsoportonként 2002. január 1-jétől. A kidolgozott karriermodell kiszámítható előmenetelt biztosít, és lehetőséget teremt a civil életbe való esetleges későbbi zökkenőmentes átlépésre is.

6 hónapra csökkent a sorkatonai szolgálat ideje 2002. január 1-jétől, ami összhangban van mind a honvédség szükségleteivel, mind a családok régi kívánságával. Míg korábban csak a háromgyermekes, addig mostantól a kétgyermekes sorkötelesek is mentesülnek a katonai szolgálat alól. 15 hónapról 11 hónapra mérséklődött a polgári szolgálat ideje.

2001. szeptember 1-jével a Honvéd Vezérkar integrálódott a Honvédelmi Minisztériumba. Így csökkent a vezető szervek száma, egyértelművé vált a honvédség irányítási és vezetési rendszere, és erősödött a polgári ellenőrzés, ami hatékonyabb működéshez vezet.

A határőrizet erősítése is a biztonságot fokozza. Szigorú kormányzati intézkedések léptek életbe az ember- és árucsempészet visszaszorítására, különös tekintettel a drog, az alkohol és a cigaretta illegális behozatalának megakadályozására. Megkezdődött és mára szinte teljesen megvalósult az EU-ban elfogadott és elvárt határőrizeti rendszer kiépítése.
 

2. A büntetések szigorítása és a rendőrség megerősítése


Minden embernek biztonságra van szüksége. Akkor vagyunk biztonságban, amikor nem jut eszünkbe félni, amikor egyszerűen jól érezzük magunkat abban a világban, amelyben élünk.

A büntetések mértékének általános szigorítása azt a célt szolgálja, hogy szűküljenek a bűnelkövetés esélyei, legyen határozott a bűnüldözés, hatékony az igazságszolgáltatás és következetes a végrehajtás. Az Országgyűlés a kormány javaslatára többek között törvényt fogadott el a kábítószerrel való visszaélés és a szervezetten elkövetett bűncselekmények büntetőjogi szigorításáról.

Az Unióval való jogharmonizáció jegyében fogadta el a parlament az EU bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség szervezeti keretében megvalósuló együttműködésről szóló törvényt, a polgárok személyi adatainak kezelésével, okmányaival összefüggő egyes törvények módosításait.

A szervezett bűnözés elleni fellépés elősegítésére létrejött a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, amely tíz különböző szervezet adatait gyűjti és elemzi, ezzel nyújtva segítséget a bűnszervezetek felszámolásához.

A rendőrség megerősítése a közbiztonság alapja. Magyarország olyan korszakba lépett, hogy az államot, és azon belül is a rendőrséget, többé nem ellenfélnek tekintik a polgárok. A rendőrség munkájának elismertsége javult, és eleget tett azoknak a követelményeknek, amelyek az Europol-tagság eléréséhez szükségesek.
 

3. Visszaszorult a bűnözés és a korrupció

A bűnözés visszaszorítása két fontos tényezőn alapul: a szigorúbb jogszabályokon és a rendőrök áldozatos munkáján.

1998 óta csökken a bűncselekmények száma. Ezzel megtört a hazai bűnözésben hosszú éveken át tartó negatív tendencia. Míg 1998-ban az ismertté vált bűncselekmények száma több mint 600 ezer volt, addig 2000-ben ennek háromnegyede, 450 ezer. Az ismertté vált elkövetők száma 1998-ban 140 ezer, 2000-ben pedig 122 ezer volt. Míg 1998-ban 20 ezer visszaeső volt, addig 2000-ben már csak 15 ezer. Jelentős pozitív változás az is, hogy csökkent a közterületeken és a szervezetten elkövetett bűncselekmények száma, egyre kevesebb a betöréses lopás, és mintegy egyharmadával csökkent az autólopások száma. Nagyobb lett a felderítési arány a gyermekeink életét veszélyeztető drogkereskedőket és drogterjesztőket illetően is.

A korrupció visszaszorítása napjainkban a világ összes államában az egyik legfontosabb feladat. Hazánk 1999-ben csatlakozott az ENSZ Korrupcióellenes Globális Programjához. Az Országgyűlés szigorította a korrupciós bűncselekmények büntetését. Az adó- és járulékszabályozásra vonatkozó törvényeken keresztül több lépés történt a feketegazdaság „kifehérítése" érdekében, megerősödtek a bűnüldöző szervek, új korrupcióellenes egység állt fel az ORFK-n belül, létrejött az APEH Bűnügyi Nyomozó Hivatala és a maffiaellenes központ. A bevezetett intézkedések hatásai részben már érezhetők: a Transparency International nemzetközi kutatóintézet 2001 őszén készült felmérése szerint a volt szocialista országok közül Észtország mellett Magyarországon sikerült a leghatékonyabban visszaszorítani a korrupciót.

A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény megalkotása is elősegítette a korrupció visszaszorulását. A vagyonbevallási kötelezettség, a szigorodó összeférhetetlenségi szabályok, a köztisztviselői etikai kódex létrejötte, a magasabb anyagi és erkölcsi megbecsülés egyaránt jelentősen csökkenti a korrupció lehetőségét, és elősegíti a polgárok bizalmának erősödését.

Nyilvánossá váltak az országgyűlési képviselők vagyonbevallásai, és mostantól évente kell őket közzétenni. Átláthatóbbá és szigorúbbá váltak az országgyűlési és önkormányzati képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok is.
 

Ha biztonságban és szabadságban akarunk élni, akkor Magyarországon törvényes rendnek kell lennie. A polgári kormányzatnak az elmúlt három évben sikerült a bűncselekmények számát nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó mértékben, közel egynegyedével csökkenteni. A jövő tervezhetőbbé vált.

Ez a jelentős javulás fontos eredmény, de még sok a tennivaló a polgárok és a nemzet biztonságának ügyében. Sikerült azonban abba az irányba elindítani az ország életét, amerre a polgárok is szeretnék vezetni sajátjukat.

Vissza a kezdőlapraVissza az összefoglaló oldalra