Mindannyian szeretnénk egészségesen, testi és szellemi erőnk teljében minél hosszabb, sikeres életet élni. Annak az országnak van egészséges jövője, ahol a polgárok egészségesek.

Egészségi állapotunk jelentősen meghatározza, milyen életet tudunk élni. Az egészségügyben hozott intézkedések célja, hogy egészségben és minél tovább éljünk. Ha pedig betegek leszünk, minél gyorsabban, a gyógyulás legnagyobb esélyével jussunk megfelelő ellátáshoz.

1. Több ponton előre léptünk


Térítésmentessé váltak a fogmegtartó kezelések. A Bokros-csomag 1995-ben eltörölte ezek ingyenességét. Sokan ezért fogtömés helyett a foghúzást választották. A fogelvesztés és a fogpótlás hiánya egészségünket rontja, és további betegségeket okoz. 2001 novemberétől ezért életkorra való tekintet nélkül mindenki térítésmentesen jogosult a fogmegtartó kezelésekre.

Ingyenes lett az influenzaoltás a nyugdíjasok és a veszélyeztetettek számára. Ez a fiatalkorban kevésbé súlyos fertőzés az idősek számára komoly veszélyt jelent, így életmentő lehet az ingyenes oltás.

A támogatott gyógyszerek árnövekedése az infláció szintje alatt maradt. A polgári kormány elérte, hogy másfél évig egyáltalán nem növekedtek a támogatott gyógyszerek térítési díjai. A gyógyszergyártó cégekkel kötött megállapodás szerint a következő három évben az árnövekedés nem haladhatja meg az infláció 70%-át. 440 új támogatott gyógyszer került forgalomba.

17 új mentőállomás létesült az utóbbi négy évben. Ma az ország területének háromnegyedén 15 percen belül kiérkeznek a mentők. Ez az Európai Unió tagországaival összehasonlítva is nagyon jó eredmény. 1700 millió forint értékben vásároltunk új mentőgépkocsikat. Korábban mindössze három légimentőbázis volt az országban. Most újabb három épült, ezáltal az ország területének már 85%-án lehetséges a légi mentés. A Magyar Koraszülött Mentő Közalapítvány segítségével évente mintegy 400 koraszülöttet lehet megmenteni, és egészséges életet biztosítani számukra. A sürgősségi ellátás megszervezését az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet látja el.

Emelkedett a betegek ellátására fordított összeg. A kórházi fekvőbeteg-szakellátásban a díjazás az 1998. évi 75 500 forintról 100 ezer forintra emelkedett. A krónikus ellátások napidíja 2900 forintról 3500 forintra nőtt. Az előző kormány átgondolatlan ágyszám-leépítési gyakorlata helyett a valós szükségleteknek jobban megfelelő ellátórendszer alakult ki.

A Széchenyi Terv támogatja az egészségügyi vállalkozásokat. 2002-ben már 1,5 milliárd forint többlettámogatás elnyerésére van lehetősége a vállalkozását fejlesztő háziorvosnak, a vállalkozását elindító szakorvosnak, a saját patikájában üzletrészt vásárolni kívánó gyógyszerésznek és a gyógyturisztikai szolgáltatásokat fejlesztő egészségügyi intézményeknek.

Az intézményi törvény megalkotása lehetővé tette az egészségügyi intézmények átalakításának összehangolását a betegek és az egészségügyi dolgozók érdekeivel.
 

2. Hosszú távú nemzeti program készült egészségünk megóvására


Az emberi élet értéke megnőtt. A betegségek megelőzése ezért még fontosabbá vált. A polgári kormány az egészségügyben dolgozókkal összefogva tízéves programot dolgozott ki egészségi állapotunk javítására.

Népegészségügyi Programot alkottunk. Ennek célja az egészséges életmód elterjesztése és a betegségek megelőzése. Új szűrővizsgálatokat vezetünk be, melyek segítségével a jövőben visszaszoríthatók a legsúlyosabb népbetegségek. Így elérhető, hogy a születéskor várható élettartam a férfiaknál 66-ról 70, a nőknél 75-ről 78 évre emelkedjék.

Megalakult a szervátültetéseket szervező és összehangoló intézmény. A magyar orvosok tudása, felkészültsége és gyakorlata mindig lehetővé tette, hogy hazánk élen járjon a polgárok számára életmentő szervátültetések végzésében. Mind ez idáig szervezettség hiányában nem volt mindig megfelelő mennyiségű és minőségű, átültetésre alkalmas szerv. Ezt a problémát oldja meg a most létrejött Hungarotransplant Kht.
 

3. Növekedett az egészségügyi dolgozók juttatása

Az egészségügyet több évtizedes forráshiány sújtja. Ez nemcsak a betegellátást nehezíti, hanem súlyos terheket ró a szakorvosokra, orvosokra és az őket segítő szakszemélyzetre is. A polgári kormány megtette az első lépéseket a probléma orvoslására.

Javult a háziorvosok helyzete. Első lépés-ként a háziorvosi praxis magánosítása történt meg. Azzal, hogy saját tulajdonukba került a praxis, a háziorvosok jövedelme, de felelőssége is nőtt. 2001 novemberétől havonta akár 100 ezer forintnyi eszköz- és ingatlanhasználati támogatáshoz is hozzájuthatnak a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és a fogorvosi alapellátásban dolgozók. Az így beszerezhető korszerű egészségügyi eszközök megkönnyítik a gyógyítást, a betegek jobb körülmények között kapnak ellátást. A háziorvosok ma már kedvező feltételekkel juthatnak hitelhez. A háziorvosi területi kiegészítő díjazás 4-11 ezer forintról 26-43 ezer forintra emelése elősegíti a háziorvos gépkocsihasználatát.

Emelkedett az egészségügyi dolgozók bérpótléka. A járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézetben, műszakbeosztástól függetlenül, a három műszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végző, az Országos Mentőszolgálat kivonuló állománya, a szülészeti osztályon foglalkoztatott szülésznő, illetve műtőssegéd közalkalmazott munkahelyi pótléka a pótlékalap 60%-áról 120%-ra nőtt. Az aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon dolgozó orvos, szakasszisztens, ápoló, valamint a műtős szakasszisztens esetében a pótlékalap 120%-os mértéke 150%-ra emelkedett. A traumatológiai osztályon dolgozó orvosok, amennyiben új pótlékra jogosultak, 120%-ra, míg az eddig 120%-os mértékű pótlékhoz jutott szakdolgozók 150%-os mértékű pótlékra jogosultak.

Ingyenesek lettek a szakosító képzések az ápolók számára. A támogatás a képzési díjat és a vizsgadíjat is magában foglalja. Minden nappali képzésben részt vevő ápolót 15 ezer forintos ösztöndíjjal támogat az Egészségügyi Minisztérium.

2006-ig plusz 606,8 milliárd forint jut az egészségügynek. Ennek több mint 60%-át, 387,5 milliárd forintot az egészségügyi dolgozók béreinek növelésére, felzárkóztatására fordítják. 2003-tól a kezdő szakorvosok díjazása legalább háromszorosa lesz az általános minimálbérnek. A program lehetőséget ad az épületek felújítására és korszerű orvosi műszerek beszerzésére is.


A rendszerváltozás utáni tizenegyedik évben már sok jel utal arra, hogy a magyar társadalom egészségi állapotának romlása megállítható, és megkezdődhet a gyógyulás folyamata. A jövő tervezhetőbbé vált.

1994 és 1998 között az egészségügy költségvetési támogatása reálértéken háromnegyedére csökkent. 2001-ben az egészségügy támogatása az 1998. évihez képest közel 30%-kal emelkedett.

Ez a jelentős javulás fontos eredmény, de még sok a tennivaló a polgárok egészségének ügyében.

Sikerült azonban abba az irányba elindítani az ország életét, amerre a polgárok is szeretnék vezetni sajátjukat.

Vissza a kezdőlapraVissza az összefoglaló oldalra