A háromhetes ülésezési rend beváltotta a hozzá fűzött reményeket és egy hatékonyabb parlamenti működést eredményezett - vélekedett Áder János, az Országgyűlés elnöke vasárnap az m1 közszolgálati televízió A Hét című műsorában.

    A házelnök a négyéves parlamenti ciklus mérlegét megvonva rámutatott arra, hogy az órák számát tekintve ugyan kevesebbet ülésezett az Országgyűlés, mint 1994 és 1998 között, kevesebb azonnali kérdés, viszont több interpelláció és kérdés hangzott el, s körülbelül ugyanannyi törvényjavaslatot tárgyalt, mint az előző ciklusban.
     A négyéves parlamenti munkában elért eredmények közül Áder János első helyen a családtámogatási rendszer átalakítását emelte ki.
     Ezen belül különösen fontos döntésnek nevezte a családi adókedvezmény bevezetését, amelyben - mint mondta - több mint egymillió család részesült.
     Rámutatott arra, hogy a kormányzati szándékok mit sem értek volna a parlamenti döntések nélkül, hiszen költségvetési és adótörvény módosításra volt szükség a családtámogatások növeléséhez.
     Szintén fontosnak nevezte az otthonteremtés terén elért eredményeket. Ezzel kapcsolatban megemlítette az illetékek, illetve a hitelkamatok csökkentését.
     A házelnök emlékeztetett arra: 1998 végén a parlament úgy döntött, hogy a legalacsonyabb nyugdíjakat átlag feletti mértékben, 20-25 százalékkal emeli meg.
     Hangsúlyozta, hogy ezt követően példa nélküli módon minden esztendőben növekedett a nyugdíjak reálértéke.
     - Összességében 76 milliárd forinttal sikerült többet nyugdíjakra költeni, mint amire a korábban elfogadott törvényi rendelkezések alapján kötelezettsége lett volna a parlamentnek - emelte ki Áder János.
     Felhívta a figyelmet arra a múlt év végi parlamenti döntésre is, amely szerint a dolgozó nyugdíjasok esetében a nyugdíj nem számít bele az adóalapba.
     - Míg az előző ciklusban 12 százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke, a mostaniban összességében 15,9 százalékkal nőtt - mutatott rá a házelnök.
     Áder János elmondta, hogy rendkívüli parlamenti, illetve bizottsági ülésre már nem számít a választásokig hátralévő időben.
     Hozzátette: az Országgyűlés elnökének pedig most az a dolga, hogy leltárt készítsen, rendezze iratait és felkészüljön a következő parlamenti ciklusra.

MTI

Vissza a kezdőlapra