Váratlanul, de talán épp jó időben, Európa szerte vitatéma lett a Benes dekrétum sorsa. A tíz éve zajló osztrák-cseh megbeszéléseken már kellett volna valami eredménynek születnie.

2000. szeptember 4-én írtam a Magyar-Hon-Lap számára:

Haider és Busek Benesről. Busek volt osztrák alkancellár a csehek felé engedékeny nyilatkozata koalíciós feszültséget okozott Ausztriában. - Noha a vita megoldódni látszik, mi sem mehetünk el szó nélkül az ügy mellett. A kifogásolt engedékenység részben a Benes-dekrétumokra vonatkozik. Mint tudjuk ebben a kérdésben a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja is kompromisszumot kötött. Ez a formailag máig hatályos rendelkezés sok durván diszkriminatív, magyar és német ellenes részt tartalmaz, ezek érvénybe tartásával nehéz lesz az Unió tagjává válni.
     Az osztrák politikusok, mind a jobb, mind a bal oldalon természetesnek veszik, hogy csak akkor tudnak ezen országok befogadása mellett szavazni, ha a jogszabályba foglalt megkülönböztetés megszűnik. A problémát fokozza, hogy a Benes-dekrétum a csehek és a szlovákok szemében sokkal több, mint valami bosszú országuknak a II. világháború alatti feldarabolásáért. Nehéz lesz megtalálni a megoldást. Nagy kár, hogy a rosszhírű Szabadság Párt állította most élére a kérdést, mert ezzel sokak szemében szalonképtelenné vált az ügy. Pedig a dekrétum számos része összeegyezhetetlen az emberi jogokkal, amelyeket sokan Haidertől féltenek.

Most itthon is belpolitikai csatározások folynak az ügyben. Mielőtt ezeket áttekintenénk, nézzük meg mi is az, aminek a léte ellen tiltakozunk.

A benesi dekrétumok és a kassai kormányprogram

„A köztársasági elnök 1945. május 19-én kelt 5. számú dekrétuma
Az elnyomás idején végrehajtott egyes vagyonjogi ügyletek érvénytelenségéről, továbbá a németek, a magyarok, az árulók és a kollaboránsok, valamint egyes szervezetek és intézetek vagyoni értékeinek állami kezeléséről (…)
2. §
(1) Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén levő vagyonát állami kezelés alá veszik e dekrétum további rendelkezései értelmében (…)
4. §
Állami szempontból megbízhatatlanoknak kell tekinteni:
a) a német vagy magyar nemzetiségű személyeket (…)
6. §
Német vagy magyar nemzetiségűeknek tekintendők azok a személyek, akik az 1929 óta tartott bármelyik népszámláláskor német vagy magyar nemzetiségűeknek vallották magukat, vagy pedig a német vagy magyar nemzetiségű személyeket tömörítő nemzeti csoportok, alakulatok vagy politikai pártok tagjai lettek. (…)

A köztársasági elnök 1945. június 21-én kelt 12. számú dekrétuma
A németek, a magyarok, valamint a cseh és a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és sürgős elosztásáról
1. §
(1) Azonnali hatállyal és térítés nélkül a földreform céljaira elkobozzuk azt a mezőgazdasági vagyont, amely
a) német és magyar nemzetiségű személyek tulajdonában van, állampolgárságukra való tekintet nélkül (…)'

Magyar Nemzet
Bayer Zsolt
Új moralisták, farizeusok (14. rész)

A Benesi dekrétumok egy vitatható elnöki mandátum jogilag vitatható érvényességű termékei, de tény, hogy érvényesek, ha ma már nem is hatályosak. Mivel a jogfosztó dekrétumok még az 1945. július 7-e és augusztus 2-a között megrendezett postdami döntések előtt születtek, nem áll az az érv, amely a nagyhatalmi megegyezések folyományának tekinti őket. Mindezt Duray Miklós fejtette ki a külügyi bizottság 2002. február 27-én tartott ülésén.

A "vihart" kiváltó miniszterelnöki nyilatkozat a következő volt:

"- és ön Csehországgal kapcsolatban tette fel ezt a kérdést, bár föltehette volna éppen Szlovákiával kapcsolatban is, mert ott is érvényben vannak ezek a dekrétumok. Ahol viszont 600 ezer magyar kisebbség él. Történelmi fejtegetés helyett engedje meg, hogy én csak annyit mondjak, hogy az Európai Unió jogrendje az mindannyiunk számára kötelező, ha belépünk ez Európai Unióba. Személyes meggyőződésem szerint a Benes-dekrétum nem harmonizál az európai uniós jogelvekkel, így nagyon nehéz elgondolnom, hogy egy ország úgy legyen tagja az Európai Uniónak, hogy az unió jogelveivel élesen szembenálló dekrétumot, jogszabályt fönntart a saját maga jogrendszerében. Tehát én ezt nem is egy szlovák-magyar vagy cseh-magyar bilateriális problémának gondolom, ez egy európai jogelvi probléma. És szerintem erre figyelmet kell fordítani. Az igaz, hogy a szlovákokkal való, vagy bocsánat, a csehekkel való kiváló kapcsolata Magyarországnak nem tette szükségessé, hogy mi ezt kétoldalú viszonyban ezt a kérdést feszegessük. De nem is tartottam volna célravezetőnek, hiszen az európai uniós csatlakozástól azt várjuk, hogy ezek törölni fogják automatikusan mind Szlovákia, mind Csehország jogrendjéből a Benesi-dekrétumokat. Ez egy olyan maradványa a XX. századi történelemnek, amit nem szabadna átvinnünk a XXI. századba semmiképpen. " (Az MTV február 24-i A Hét című műsorában látott eredeti brüsszeli felvétel)

Felfogásunk szerint a miniszterelnök álláspontja korrekt, világos és támadhatatlan. Az ellenzék szerint el kellett volna kerülni a közvetlen választ. Szerintünk ilyen ügyben - egyébként semmilyen ügyben -  a magyar miniszterelnök ne hazudjon. Vagy elveink szerint politizálunk és akkor távlatokban gondolkodva hasznot is hajtunk, vagy véleményünk úgy változik, amint a szél fú.

Orbán Viktor gondolatait már a Hősök terén sem értették meg sokan, akik helytelenítették, amikor kimondta: az oroszoknak haza kell menniük. Az idő, a történelem őt igazolta, most is így lesz.

Surján László

Kapcsolódó anyagok:
A jogtalan benesi bosszú (Magyar Nemzet)
Dekretumok: pozitiv cseh velemeny (Magyar Nemzet)
Schüssel a Benes-dekrétumokról (MTI)
Az EU parlament azt várja, hogy Csehország csatlakozása előtt eltörlik a dekrétumokat

Vissza a kezdőlapra