Vissza
a kezdőlapraDerűlátó az Európa Tanács csángójelentését elkészítő
Tytti Isohookana Asunmaa képviselőasszonyRomániának nincs választása csángóügyben
Romániának nincs más választása, tiszteletben kell tartania az általa aláírt nemzetközi dokumentumokat - jelentette ki a Krónikának adott exkluzív interjúban az Európa Tanács csángó-jelentését elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa. A finn képviselőasszony - aki történész egyetemi tanárként a kilencvenes évek közepén hazája művelődésügyi minisztériumát vezette - kijelentette, szívesen eljönne arra a konferenciára, amelyet a csángó nép eredetéről, történelméről, nyelvéről a román akadémia védnöksége alatt az idén rendeznek.
- Az Európa Tanács ajánlása a csángó nyelv oktatására és nem a magyar nyelv oktatására vonatkozik. Miért?
- Én következetesen az anyanyelv szót, vagy a csángó nyelv kifejezést használom, mert úgy vélem, a csángók mindennapi nyelve tulajdonképpen egy nyelvjárás, és ez a nyelvjárás eltér az irodalmi magyar nyelvtől.
- Nem gondolja, hogy ezzel tulajdonképpen lehetőséget adnak a román hatalomnak arra, hogy ne járjon el az ajánlások értelmében. Arra hivatkozhat tudniillik, hogy nincsen írott csángó nyelv, ezért előbb ki kell dolgozni azt, és csak azután lehet tanítani.
- Én azt remélem, hogy nem. Finnországban például a finn nyelvnek két dialektusa létezik. Ezek alig különböznek egymástól, de úgy határoztunk, hogy megteremtjük számukra a lehetőséget, hogy saját útjukon fejlődjenek. A moldvai csángó nyelvnek ismereteink szerint két dialektusa is van, az északi és a déli. De nincsenek nagy különbségek közöttük, és nekem meggyőződésem, hogy konszenzusra lehet jutni egy egységes csángó nyelv, dialektus körül.
- És ez idővel egy írott csángó nyelv lehet?
- Én tudom, hogy ez máris írott nyelv. Nekem is van otthon egy csángó nyelven írott könyvem.
- Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága tavaly novemberben mintha egy kicsit puhította volna a Parlamenti Közgyűlés által elfogadott, ön által előterjesztett ajánlásokat. Kijelentette, hogy nem nyilatkozik arról, hogy a csángó nyelv egyféle magyar nyelv lenne.
- Feltételezem, hogy ez a romániai hatóságokkal, miniszterekkel folytatott tárgyalásaik eredménye. Nekünk is meglehetősen hosszú beszélgetéseink voltak a romániai kollégákkal, és tudom, hogy Romániában megoszlanak a vélemények a csángók eredete, története nyelve tekintetében. Azt én is ajánlottam, hogy amennyire sürgősen csak lehet, szervezzenek egy szemináriumot, amelyen a kutatók, és a nemzetközi szakértők megvitathatják ezt a témát, és közös véleményt alakíthatnak ki ebben a kérdésben. Elég dokumentum létezik, amelyek felhasználhatók. Sajnos románul nem tudok olvasni, de sok írást lefordíttattam, és nem fogadhatom el azt a magyarázatot, amit a csángó történelemről, kultúráról sok esetben adnak.
- Ennek a konferenciának a megrendezését már be is jelentette Gheorghi Prisacaru, az ET román delegációjának vezetője. Amint mondta a Román Akadémia védnöksége alatt még az idén megszervezik ezt. Részt venne ön is ezen az eseményen?
- Természetesen. Hiszen erősen érdekel a csángó-kérdés, de a csángó történelem is. Ön tudhatja, én történész vagyok. Eddig is megpróbáltam mindent elolvasni, amit angolul, németül vagy finnül találtam erről a kérdésről.
- Gheorghi Prisacaru szenátor decemberben azt nyilatkozta, a magyar politikusok arcátlanul megsértik az Európa Tanács ajánlásait, amikor arról beszélnek, hogy a csángók magyar eredetűek.
- Nem ismerjük pontosan a csángók eredetét. Én is több mint tíz, talán tizenhat elméletről olvastam, amelyek a csángók eredetéről szólnak. Mi most nem tudjuk egészen pontosan, hogy kik ők, honnan jöttek Moldvába. Ez izgalmas történelmi kérdés. Szükséges tehát a párbeszéd a kutatók, a történészek között.
- Mi történik akkor, ha Románia nem tartja be az Európa Tanács ajánlásait?
- Azt remélem, hogy megváltozik a román hozzáállás. Románia ugyanis teljes jogú tagja az Európa Tanácsnak, aláírta a kisebbségi jogokra vonatkozó alapdokumentumokat: a kisebbségvédelmi keretegyezményt, és a regionális és kisebbségi nyelvek kartáját. Ez azt jelenti, hogy elismerte, vannak kisebbségek Romániában, és elismerte, hogy az anyanyelv használata az egyik legalapvetőbb emberi jog. Azt hiszem nincs is más választása a román kormányzatnak. A teljes jogú tagság azt is jelenti, hogy tiszteletben kell tartani az európai különbözőségeket. Tisztelettel kell lenni nemcsak a nagy, hanem a kis kultúrák iránt is.
- Éppen ön készítette el 1998-ban a veszélyeztetett urali kultúrákról szóló jelentést, mely alapján az Európa Tanács határozatot fogadott el e kultúrák védelmében. Mi teljesült ebből a határozatból?
- A finnugor nyelvcsaládhoz tartozó uráli népekkel kapcsolatos híradásokat azóta is intenzíven követem. A nagyon kis lélekszámú hantik és manysik esetében a jogrend pozitív irányban változott. A karjalai és vepsze kultúrák esetében is van némi előrelépés, no meg a marik és a komik esetében is. Két éve azonban új elnököt választottak Mariföldön, és azóta ismét problémássá vált az anyanyelv oktatása, az anyanyelvi kiadványok megjelentetése. Ez a példa azt is jelzi, hogy mit tehetünk mi az Európa Tanácsban. Megkérdezhetjük hivatalosan, hogy miért nem javul a helyzet. Oroszország azonban óriási ország, ahol rendkívül sok kisebbség él.
- Végül egy személyesebb kérdés. A kisebbségi problémák a közösségi jog kategóriájába tartoznak. Ön viszont mind a finn parlamentben, mind pedig az Európa Tanács Parlamenti közgyűlésében a liberális színeket képviseli. Hogyan egyezteti össze a közösségi gondolkodást a liberális elvekkel?
- Nem értem a kérdést. Én nem érzek ellentmondást e két dolog között.
- Nálunk általában a konzervatív pártok a közösségi ügyek védelmezői.
- Én nem értek ezzel egyet. Az én alapvető politikai hitvallásom az, hogy minden támogatást meg kell adni az alapvető emberi jogok érvényesítéséhez helyi, országos, és nemzetközi szinten is. Azt hiszem, ezek a kérdések szintén emberjogi kérdések. Számomra az a liberalizmus, hogy tiszteletben tartsam az ön véleményt, kultúráját és természetesen a nyelvét.
Gazda Árpád
Moldován Árpád Zsolt