Megkezdődött a nagy csata
Az idei év legnagyobb tétje nem a hazai választások, hanem az Európa Unióval való tárgyalások lesznek. A magyar miniszterelnök épp finn és svéd kollégiáit látogatta, amikor megjött a hír: túl hosszú átmenetet dolgoztak ki Brüsszelben a mezőgazdasági támogatásokra. Az eseményekről az MTI így számol be:

Orbán Viktor váratlan svéd segítséget szerzett az EU-támogatások ügyében

        (Vajon miért váratlan?)

Váratlan támogatóra talált szerdán Stockholmban Orbán Viktor miniszterelnök, aki diplomáciai kampányt indított az európai uniós csatlakozási feltételek javítása érdekében. A jelek szerint a visegrádi országokkal is egyeztetett kampány első napján a svéd fővárosban a szociáldemokrata Göran Persson kormányfő kijelentette: teljes mértékig egyetért azzal, hogy a tagjelölt országoknak csatlakozásuk után a régi tagokkal egyenlő elbánásban kellene részesülniük a termelőknek nyújtott közvetlen mezőgazdasági támogatások és más uniós támogatások elosztásában.
    Az unió szerdán tette közzé irányelveit a csatlakozás költségeiről és az új tagoknak szánt támogatások mértékéről, de már előzetesen kiszivárgott, hogy az új tagok az első években a régieknek járó támogatásuk töredékét kapják csak meg, egyenlő elbánásra pedig csak hosszú, sok éves átmeneti időszak után számíthatnának.
     Szerdai helsinki és stockholmi megbeszélésén Orbán Viktor kijelentette, hogy az Európai Bizottság irányelveiben felkínált feltételek éles ellentétben állnak Magyarország érdekeivel és mindent el fog követni azért, hogy növelje a csatlakozás utáni támogatások mértékét és rövidítsen a hosszú átmeneti időszakot.
     Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az átmeneti időszak a csatlakozás utáni első három évre rövidíthető és 2007-től - amikorra új költségvetési politikát kell elfogadjon az Európai Unió - addigra sor kerülhet a közös agrárpolitika reformjára is(immár az új tagok beleszólásával), s ezzel szükségtelenné válna a további átmeneti megkülönböztetés.
     Elismerte ugyanakkor, hogy kemény tárgyalásokra lehet számítani, amelyek eredményeképpen jobb, de akár rosszabb feltételekhez is juthat Magyarország. A tét hatalmas, az Európai Unió közös költségvetésének összesen 80 százalékát teszik ki a mezőgazdasági termelőknek juttatott közvetlen támogatások és a regionális politikai támogatások. Mindez hatalmas terhet ró az Európai Unió legnagyobb nettó befizető tagországaira.
     Az Európai Unió és Magyarország nézeteltérését ebben az ügyben Orbán szerint az okozza, hogy az unió pénzügyi támogatásokról beszél, de Magyarország számára az egyéb versenyfeltételek megteremtéséről van szó.
     Hozzátette, hogy a magyar mezőgazdaság teljesen versenyképes, de ahhoz, hogy megállja a helyét az Európai Unióban, a többi tagokkal egyenlő támogatásokban kell részesülnie.
     Göran Persson nemcsak megerősítette a tagjelöltek egyenlő elbánás iránti igényét - kijelentve, hogy a csatlakozási tárgyalások véghajrájában nem védhető az új tagok megkülönböztetése -, de élesen bírálta is az Európai Unió egész mezőgazdasági politikáját. A svéd politikus kifejtette, hogy az európai termelők versenyképességének javítása érdekében szakítani kell a költséges agrártámogatási rendszerrel és helyébe piacorientált szabályzást kell bevezetni.
     Előzőleg Helsinkiben Paavo Lipponen finn kormányfő is szimpátiával fogadta a magyar törekvést, habár sokkal visszafogottabb volt. Orbán Viktorral folytatott megbeszélése után határozott előrelépésnek nevezte az Európai Unió irányelveinek megszületését, és mindketten meggyőződésüket hangoztatták, hogy ezek birtokában az év végéig lezárhatók a bővítés első körére váró országok csatlakozási tárgyalásai.
     Lipponen kedvezőnek, a továbbiaknál többet ígérőnek nevezte az EU Bizottság irányelveit, bár hozzáfűzte, hogy a menetrend gyorsításáról kétségtelenül lehet tárgyalni.
     A finn szociáldemokrata politikus közölte, hogy Finnország tárt karokkal fogadja a magyar munkavállalókat, annak ellenére, hogy általánosságokban fenntartja a tagjelöltekkel szemben az unióban jóváhagyott két évi munkaerő vándorlási korlátozásokat.
     Orbán Viktor Helsinkiben és Stockholmban is elmondta, hogy a csatlakozási feltételek javítása érdekében a visegrádi országokkal közös álláspontot kivánnak kialakítani. Délután közölte, hogy már a nap folyamán tájékoztatta telefonon cseh és lengyel kollegáját és a szlovák miniszterelnökkel is még este megpróbál beszélni.
     Egy napos észak-európai útja végén a magyar kormányfő a stockholmi magyar nagykövetség rezidenciáján találkozott Bo Lundgrennel, az ellenzéki konzervatív Mérsékelt Koalíciós Párt elnökével, de erről a megbeszélésről Orbán Viktor nem tájékoztatta az újságírókat.
     Orbán Viktor és szűk kísérete az este hazatért Budapestre.

Mindevvel kapcsolatban néhány megjegyzés:
    Mivel az élet a hazai pártpolitikai csetepaték miatt nem áll meg, a miniszterelnök helyesen döntött, hogy még nem vitakészségének csillogtatásával, hanem munkájának eredményével "kampányol".
    Nem fogadható el az az EU álláspont, hogy, a szabad versenyt ráereszti az új tagokra, s a központi támogatásokban viszont egyenlőtlenséget hoz létre. Ennek kivédésére illetve mérséklésére kell az a keményebb tárgyalási stílus, amelyre a hajbókoláshoz szokott régi politikusi garnitúra képtelen.
    Sokszor hallatszott ellenzéki szájból: a kormány külpolitikája csődtömeg. A fenti MTI hír csattanós válasz ezekre.

Surján László
 
 
Vissza a kezdőlapra