Vissza
a kezdőlapraFeltámad a vallás A 14-29 év közötti magyar fiatalok 57 százaléka tekinti magát vallásosnak, és 36 százalékuk mondja azt, hogy nem vallásos, illetve hogy "határozottan más a meggyőződése" - derül ki a nemrég bemutatott Ifjúság 2000 kutatás Ifjúság és vallás című fejezetének megállapításaiból.
A 2000 őszén végzett, 8 ezer 14-29 év közötti fiatal élethelyzetét, társadalmi lehetőségeit, várakozásait felmérő reprezentatív kutatás zárójelentését a napokban hozta nyilvánosságra a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet.
Az adatok szerint a fiatalok több mint egyharmada részesült vallásos nevelésben és további 7 százalék a kérdés kapcsán nem tudta megítélni, hogy vallásosan nevelték-e otthon.
A megkérdezettek 10 százaléka az egyház tanítását követve, míg további 47 százalék a "maga módján" tartja magát vallásosnak. A lányok, nők körében ugyanakkor nagyobb arányban vannak jelen az egyházi módon, mint a "maguk módján" vallásosak.
Az adatok szerint az életkori csoportok alapján nincs jelentős különbség a vallásosság tekintetében a fiatalok között, de mégis érzékelhető az a tendencia, amely szerint a legfiatalabbak valamivel vallásosabbnak mutatkoznak a többi korosztálynál.
A kutatás szerint ennek oka, a vallási nevelés fiatal korban erősebben megmutatkozó hatásai mellett, a legfiatalabb korcsoportba tartozóknak a rendszerváltozás utáni, vallási szempontból szabadabb szocializációjában keresendő.
A fiatalok vallásosságával kapcsolatban a lakóhelytípus szerint mutatkozik a legnagyobb különbség: a községekben lakók több mint kétharmada, míg a fővárosban élők kevesebb mint 50 százaléka vallja magát vallásosnak.
A kutatás összegzése szerint az adatokból kiderül, hogy "vannak a folyamatos vallási újjáéledésre utaló nyomok", ugyanakkor nincs szó "robbanásszerű változásról". Mindenesetre a 10-15 évvel korábban végzett vizsgálatokhoz képest magasabb a rendszeresen templomba járó fiatalok aránya.
A kutatás szerint az úgynevezett "egyházias mag" (akik egyházuk tanítása szerint vallják magukat vallásosnak) a társadalmi helyzet szempontjából inkább az átlagosnál jobb helyzetűnek és polarizáltnak tűnik, a rosszabb társadalmi helyzet pedig a maguk módján vallásosakra mutatkozik igaznak.
Az elemzés szerint ez azt mutatja, hogy a vallásosság és a hátrányos társadalmi helyzet "csak a szocializmus negyven évének hagyományaként, az idősebb népesség körében jár törvényszerűen együtt".
Magyar Nemzet