Magyarország elmúlt évi gazdasági növekedése a jegybank szakemberei szerint minden bizonnyal 3,8-4 százalékos volt, és ez jó teljesítmény ahhoz képest, hogy 2001-ben hosszú évek óta a legkritikusabb világgazdasági irányzatok jelentkeztek - mondta az MTI-nek Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

    Járai Zsigmond hozzátette, hogy a tavalyi negatív fejlemények bizonyos területeken kedvező hatással jártak: kifejezetten hozzájárultak például a hazai infláció erőteljes mérséklődéséhez a múlt év második felében . A májusi rekord óta, amikor 10,8 százalékos volt a tizenkét havi átlagos drágulás, fél év alatt mintegy 4 százalékponttal csökkent a magyarországi infláció.
     - Ha kis szerencsénk van, a tizenkét havi infláció decemberre akár 6,9 százalékra csökkenhetett, de 7 százalék mindenképpen reális várakozás - mondta az MNB elnöke.
     A pénzromlás tavaly második félévi erőteljes csökkenéséhez jócskán hozzájárultak olyan külső tényezők, mint az olajár esése a nemzetközi piacokon, és szerepet játszott a forint 5-10 százalékos erősödése is az ingadozási sáv kiszélesítése után. - Ha világméretekben nézzük az infláció alakulását, akkor Magyarország az élenjárók között van, mivel az országban egyetlen év alatt 30 százalékkal csökkent a pénzromlás üteme, ami egyáltalán nem mondható el a legtöbb országról - emelte ki Járai Zsigmond.
     Az MNB elnöke az államháztartás alakulásáról úgy vélte, hogy mivel a tavalyi infláció magasabb éves szintje miatt nagyobb bevételek voltak, így a velük szembe állított kiadások az államháztartási hiány mértékét nem változtatták meg, ezért az államháztartási deficit GDP-arányos szintje az előzetes tervek szerint alakult, és várhatóan nem éri el a 3,4 százalékot.
     Különösen kedvezően alakult tavaly a folyó fizetési mérleg. Bár az előzetes adatok még nem állnak rendelkezésre, az sem elképzelhetetlen, hogy egymilliárd euró alatt marad a folyó fizetési mérleg deficitje. Mi több, a múlt évben négy egymást követő hónapban többlet volt a folyó fizetési mérleg, aminek gazdaságtörténeti jelentősége van - emelte ki Járai Zsigmond.
     A jegybank első embere aláhúzta: a világban zajló folyamatok miatt 2001 utolsó negyedévében Közép-Kelet-Európa, benne Magyarország az egyik legbiztonságosabb és legkedvezőbb befektetési régiónak bizonyult a külföldi multinacionális cégek számára.
     A múlt évben Magyarország ellentétes fejlődési pályát járt be, mint Nyugat-Európa, illetve a világ többi része. Míg az Európai Unióban a dekonjunktúra jelei mutatkoztak, és ez jellemző az Egyesült Államokra is, addig Magyarországon továbbra is 4 százalék körül volt a gazdasági növekedés. Az OECD tagállamainak többségében tavaly a gazdasági növekedés az előző évi szint 60 százalékára esett vissza, Magyarországon ellenben a 2000-es esztendővel összevetve a gazdasági növekedés üteme kevesebb mint 1,5 százalékponttal, vagyis a 2000. évi szint alig kevesebb mint háromnegyedére mérséklődött. Még figyelemreméltóbb: a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások következményei miatt a világ legerősebb gazdaságaiban számos ágazatban óriási elbocsátások voltak, nőtt a munkanélküliség, ám Magyarországon a munkanélküliség aránya csökkent 2001-ben.
     A jegybank elnöke az új, 2002-es esztendő makrogazdasági folyamatairól elmondta: az MNB továbbra is tartja magát ahhoz, hogy 2002. decemberben a tizenkét havi infláció 4,5 százalékos lesz. Ez a jegybank hivatalos inflációs célszáma. Bár nagy a bizonytalanság, és gyors dezinflációval nem számol az új évben az MNB vezetése, az infláció üteme azonban mindenképpen tovább mérséklődik, amit a forint további várható erősödése is segít majd - húzta alá.
     Idén az államháztartási hiány várhatóan a tervek szerint alakul. Az MNB a számos bizonytalanság ellenére azt várja, hogy a GDP mintegy 4 százalékkal nő, és az államháztartási hiány bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 3 százalék lesz.
     A jegybank elnöke szerint 2001-ben a Magyar Nemzeti Banknak mint intézménynek a hitelessége jelentősen megnőtt. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a parlament jóváhagyta az új jegybanktörvényt, amelynek alapján a Magyar Nemzeti Bank függetlensége teljes mértékben hasonló lett az Európai Unió országainak központi bankjai által élvezett függetlenséghez.
     Az MNB elnöke kiemelte: 2001 egyik legnagyobb eredménye, hogy korrekt együttműködést sikerült kialakítani a kormánnyal, különös tekintettel a miniszterelnökre, a gazdasági- és a pénzügyminiszterre. E korrekt együttműködés keretében a kormány teljesen egyetértett az MNB célkitűzésével, és maga is kinyilvánította, hogy Magyarország a lehető legkorábban, várhatóan 2006-tól legyen tagja az Európai Monetáris és Gazdasági Uniónak, és Magyarországon is vezessék be attól az évtől a forint helyett az eurót - mondta a jegybankelnök. A Magyar Nemzeti Bank vezetése már most ennek a távlati célnak megfelelően szervezi a mindennapi munkát.
     - A forint ingadozási sávjának kiszélesítése, a forint teljes konvertibilitásának kinyilvánítása, a még megmaradt devizakorlátozások feloldása, valamint csúszó leértékelés rendszerének megszüntetése mind-mind azt a célt szolgálta, hogy Magyarországon minél előbb az EU-tagországokéhoz hasonló pénzügyi rendszer működjön, és az ország mielőbb be tudjon lépni az eurózónába - húzta alá Járai Zsigmond.
     - Az elmúlt év elején, amikor is a jegybank közzétette eredeti, 2001 decemberére vonatkozó prognózisát, nevezetesen, hogy az infláció 2001 végére 7 százalékra mérséklődik, a pénzpiaci szereplők közül kevesen bíztak az MNB várakozásának teljesülésében. Az elmúlt év harmadik negyedévében azonban már látszott, hogy reális volt e várakozás a számtalan külső és belső negatív hatás ellenére. A jegybank most is szilárdan hisz abban, hogy 2002 decemberéig az egy évre visszatekintő infláció 4,5 százalékra mérséklődik, 2003-ra pedig ennek tudatában fogalmazta meg 3,5 százalékos inflációs célkitűzését - tette hozzá.
     Járai Zsigmond kiemelte: az MNB az inflációs célokkal összhangban tette meg kamatlépéseit is. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank először összehangolta a jegybanki alapkamat és az irányadó kéthetes jegybanki betét kamatlábának változását. Később az MNB monetáris vezetése úgy döntött, hogy 2001. július 13-tól a két kamat mértéke megegyezik. A kamatlépések eredményeként a jegybanki alapkamat 11,25 százalékról 9,75 százalékra csökkent az elmúlt év végére. Az ezzel megegyező kéthetes betéti kamaton keresztül pedig a jegybank jelentősen csökkentette a pénzpiaci kamatokat.
     - Az Európai Unióba történő belépésig nem kívánunk változtatni a tavaly kialakított monetáris politikán - húzta alá Járai Zsigmond.

MTI

Vissza a kezdőlapra