Vissza
a kezdőlapraA szakember MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette: a gyógynövény-termesztés nemcsak az ország kiváló ökológiai viszonyai, valamint a termesztési hagyományok miatt kecsegtet sikerrel, hanem a nemzetközi tendenciák és az ágazatra vonatkozó uniós szabályozások is kedveznek az ágazatnak.- Nyugat-Európában egyre nagyobb kereslet mutatkozik a gyógyhatású növényekre, és termelésüket nem korlátozzák kereskedelmi kvóták - mutatott rá Kator Zoltán hozzátéve, hogy az európai mezőgazdaságra jellemző túltermelés miatt területeket vonnak ki majd a termelés alól, ahol jó lehetőség adódna a gyógynövény-termesztésre.
A főtitkár sajnálatosnak tartja, hogy a jó kilátások ellenére a gyógynövények nem szerepelnek az idén megkezdett Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program támogatott termékkörében, és az ültetvénytelepítések támogatásánál sem veszik figyelembe ezeket a növényfajtákat. A termesztést hátráltatja az is, hogy a tavalyi agrártámogatási rendszerrel szemben az idén már csupán a legfeljebb 10 hektáros területen termesztők részesülhetnek földalapú anyagi segítségben. Kator Zoltán szerint a gyógynövény-gyűjtők szintén nehézségekkel küzdenek, hiszen a természetvédelmi oltalom alatt álló területekről nem szedhetnek növényeket.
- Az agrárszabályozáson belül hangsúlyt kellene kapnia a gyógynövénytermesztésnek, a természetvédelmi hatóságnak pedig abszolút tiltás helyett megfelelő engedélyek kiadásával kellene hozzájárulnia a gyűjtéshez - összegezte a szakma kívánalmait a főtitkár.
Beszámolt arról, hogy az 500-600 ezer embernek megélhetést biztosító ágazat tevékenysége nyomán évente 100 ezer tonna gyógynövény kerül piacra, amelynek értéke mintegy 20 milliárd forint.
A növények 65-70 százalékát erdőkből, mezőkről gyűjtik, 30-35 százalékát pedig a 35 ezer hektárra becsült gyógynövény termőterületről takarítják be.
Kator Zoltán elmondta: a magyar gyógynövénykivitel értéke évente 6-8 milliárd forintot tesz ki, ami 2001-ben a forint árfolyamsávjának májusi kiszélesítése miatt 10-15 százalékkal visszaesett.
mti