Hírek
Elemzés
Hírek
A
lengyel miniszterelnök újra meghívta országába a pápát
Vatikán,
január 7.
Leszek Miller lengyel kormányfő január 3-án találkozott Karol Wojtylával. Az audiencia végén Miller szülőhazájába hívta meg a pápát, egy pasztorális látogatásra. A lengyel és az olasz sajtó szerint II. János Pál nyolcadik lengyelországi látogatására ez év júniusában fog sor kerülni. „Mindannyian örvendenénk, ha újra viszontláthatnánk országunkban” - hangsúlyozta a lengyel miniszterelnök. A pápa magánkönyvtárában tartott félórás audencián II. János Pál és Miller az egyház és a lengyel állam közötti kapcsolatról, valamint Lengyelország európai integrációjáról tárgyalt - közölte Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő. Ez volt Miller első vatikáni látogatása a múlt évi hatalomátvétel óta. Lengyelországban a posztkommunista baloldal nyerte meg múlt év szeptemberében a válsztasokat.
Oroszország visszatér keresztény hitéhez - hangsúlyozta II. Alexij moszkvai pátriárka karácsonyi üzenetében. A Juliánusz naptár egyházai 13 nappal később ünneplik a karácsonyt, mint a Gregorián kalendáriumot használó egyházak. „A fagyos kommunista tél után számos hivő ember visszatért ősei hitéhez” - mondotta II. Alexij. A 2001 során tartott pasztorális látogatásai alatt egyre több fiatal és zarándok látogatott el istentiszteleteire. „Ők a tanúi annak, hogy élő a nép keresztény lelke, és közel van vallási újjászületése.” A pátriárka megnevezte az orosz társadalom azon problémáit, amelyek a lélek halálát eredményezik: szegénység, a terrorizmustól való félelem, bűnözés, alkoholizmus, a moralitás hiánya, drogfogyasztás. „Hit, remény és szeretet nélkül nem tud megváltozni a társadalom” A fájdalom nem keményítheti meg szíveteket. A semmittevés, a harag, a bosszú és ellenségeskedés helyett vigyétek a megszületett Isten örömhírét a világba” - mondta II. Alexij.
Ivan Ambroise, a Caritas Internationalis különmegbízottjának jelentéséből kitűnik, hogy a nemzetközi segélyszervezet több, mint 12 millió eurónak megfelelő értéket fektetett az afgán menekülteket segítő projektekbe. A Jalozai és Peschawar menekülttáborokban 70.000 menekült van. Szolidaritásból a muzulmán lakossággal együtt böjtöltek a Caritas munkatársai a Ramadan szent hónap alatt. A Jalozai-i táborban a Ramadan hónap folytán 3000 családot láttak el élelmiszercsomaggal. A Caritas Hyderabad sátrakat, takarókat és olajat osztott ki több, mint 2000 családnak a Chapman-i táborban. A Caritas Internationalis 154 segélyszervezet federációja. A világ 198 országában van jelen, ahol a fejlődést és a szociális rendszerek kiépítését mozdítja elő.
Az ortodox karácsony ünnepén Betlehemet vastag hótakaró fedte be. De még ez sem tudta a városra ereszkedő szomorúságot feloldani. A Jézus születési helye fölé épített Születésbazilikának csupán fele telt meg emberekkel. A jelenlévők többsége helybeli lakos volt. Turisták és zarándokok - a megerősített kontrollok miatt - nem érkezhettek a helyszínre. A fegyveres konfliktus már 15 hónapja tart. Nagyon kevesen voltak jelen az I. Irenaios görög-ortodox pátriárka által celebrált tradicionális éjféli szentmisén is. A békesség Istenéhez imádkoztak, hogy küldjön békét országukba. A konfliktus ideje alatt több ízben is golyózápor érte a várost. A golyók nem kerülték el a Születésbazilikát sem. Az előtte levő; téren egy palesztin életét vesztette.
A bazilika belsejében üresen maradt egy tisztelethely. Arafat palesztin elnök Ramallahban kellett hogy maradjon, mivel az izraeli katonaság nem engedte be Betlehembe. A múlt évben Betlehem még tele volt zarándokokkal és turistákkal. Az utcák ki voltak díszítve; a vendéglők és az üzletek hajnalig nyitva álltak. Az idén hiányzott az utcákról a dísz; csak palesztin zászlókat lengetett a szél. A szállodák és a vendéglők üresek voltak, az üzleteket nem nyitották ki.
A kínai kormány próbálja visszaszorítani azokat a vallási kultuszokat, amelyek nem hajlandóak engedelmeskedni az állami kontrollintézkedéseknek. Hubei provinciában egy protestáns lelkészt halálra ítéltek vallásos tevékenységéért. Fujianban egy üzletemberre halálos ítélet vár, mivel 33.000 Szentírást vitt be Kínába illegális úton. Lai Kwong-Keung 38 éves üzletember január 12-én áll Fujian provincia törvényszéke elé. A vád: „veszélyes kultusz a jogállam ellen”. A Szentírásokat a „Shouters” protestáns szektának szállította. Ezt a szektát 1996- ban a kínai kormány betiltotta. Az 500.000 tagból álló protestáns hitközösség egy karizmatikus irányvonalat követ. Istentiszteletük imára és éneklésre épül fel. Lai az elmúlt év májusában került a hatóságok kezébe, mivel 33.000 Szentírást importált az országba. Vele együtt fogták el Yu Zhudit és Lin Xifut, a „Shouters” szekta további két tagját, akik a Bibliák megrendelői. Rájuk is hasonló sors vár. A vallási intoleranciára már George W. Bush amerikai elnök figyelmét is felhívták. A kínai törvények szerint vallási eszközöket csak egyéni használatra lehet tartani. Mivel ez nagyobb szállítmány esetén nehezen megvalósitható, még a hivatalosan elfogadott protestáns egyház sem tartja be ezt a törvényt.
A kínai kormány kényszeríteni akarja a keresztény egyházakat, hogy álljanak be az általa ellenőrzött népi egyházakba. Ilyen népi egyház a Kínai Patrióta Katolikus Társaság, amely nem tartozik a pápához, és semmiféle kapcsolatot nem tart fenn a Vatikánnal. A hongkongi emberjogvédő szervezetek és a polgári alakulatok erősen kritizálják a pekingi kormány valláspolitikáját. Az általuk beindított kampány célja, hogy lehetetlenné tegye a halálbüntetést a Hongkongban tartózkodó kínai állampolgárok számára. Azt is ki szeretnék vívni, hogy a hongkongi polgárok börtönbüntetésüket Hongkong területén töltsék le. A kampányhoz az Amnesty International is csatlakozott.
Az afgán menekültek képviselői azzal vádolják az ENSZ Nemzetalap (UNFPA) szervezetét, hogy abortuszra kényszeritette a pakisztáni és iráni menekülttáborokban tartozkodó terhes anyákat - jelentette a Vatikáni Rádió. A Vatikáni Rádió által nyilvánosságra hozott hírt a pakisztáni On- Line hírügynökség is alátámasztotta. Az On-Line jelentéséből kitűnik, hogy a menekülttáborokban kiosztották az abortáláshoz szükséges legfontosabb gyógyszereket (mint amilyen a „Morning After” tabletta).
Az abortuszkampányt nem csak a 3 millió menekültet befogadó Pakisztán területén hajtották végre, hanem a 2 millió menekültet számláló Iránban is. A Peschawar-i menekülttábor szóvivője szerint az abortuszkampányt nem a menekültek érdekében hajtották végre, hisz ők élelmre, fontos gyógyszerekre, vízre és takarókra vártak. A szóvivő azt is hangsúlyozta, hogy az abortusz súlyosan megsérti az iszlám törvényeket. Az ENSZ szerint az UNFPA programja senkit nem kényszeritett az abortálásra. A program kizárólagos célja a családtervezés volt. A menekültek képviselői ellenben azt hangoztatják, hogy a terhes anyákat abortálásra kényszeritették, anélkül, hogy azok beleegyeztek volna.
A Szentszéknél bejegyzett diplomáciai külképviseletekkel közölte II. János Pál azt a nyolc kihívást, amelyet az államoknak haladéktalanul meg kell oldania. Karol Wojtyla arra buzdítja a Vatikánnal diplomáciai kapcsolatban álló 177 országot, hogy ne hátráljanak meg a jelenlegi nemzetközi nehézségek megoldása elől.
A Vatikán
nyolc prioritást sorol fel, amelyek megtartása javítana a nemzetközi helyzeten:
- az emberi élet méltóságának mindenek feletti védelme, beleértve az etikátlan
génmanipuláció felszámolását,
Az Információcentrum jelentése szerint az elmúlt év alatt 22%- kal esett vissza a kivégzések száma az USA-ban. 2000-ben 85 embert végeztek ki, 2001-ben 65-öt. Oklahoma szövetségi állam e tekintetben még Texas államon is túltett. A múlt évben - Oklahomában - a kivégzések száma elérte a 18-at. George W. Bush kormányzósága alatt Texas mindig az első helyen állott. A tavaly viszont a kivégzések száma 17-re esett vissza. Oklahoma és Texas után Missouri állam következik hét kivégzéssel. Karolina államban 5 ember kapta meg 2001 folyamán a halálos injekciót.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy az USA-ban számos változtatást hajtottak végre a törvénykezésben. Ezek következtében automatikusan csökkent a kivégzések száma. Arizona, Connecticut, Florida, Észak-Karolina és Missouri államban bevezették a szellemi fogyatékos emberek kivégzésének tilalmát. Mindazon 38 szövetségi államban, ahol még életben van a halálbüntetés, olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek több védelmet biztosítanak a halálraítélteknek. 1973 óta 99 embert mentettek fel a halálos ítélet alól, miután meggyőződtek ártatlanságukról - közölte a tanulmány. 2001-ben további 5 személy hagyhatta el a „halálfolyosót” miután bebizonyosodott, hogy ártatlanok. Ez év január 3-án Juan Meléndezt engedték el „a halál karmaiból”. Ő 17 évet töltött a floridai „halálcellában”. Maléndezt 1994-ben ítélték halálra. A törvényszék szerint ő ölte meg Delber Bakerel kozmetikust 1983-ban. Decemberben újratárgyalták az ügyet. A tanúk közül az egyik visszavonta vallomását, így nem maradt egyetlen kapocs sem a vádlott és a gyilkossági eset között.
Egy iszlám törvényszék újravizsgálja a házasságtörésért megkövezésre ítélt 35 éves nő esetét. Safiya Huseinit októberben egy Sokoto állambeli muzulmán törvényszék bűnösnek találta, és halálra ítélte. Annak ellenére, hogy elvált férjétől, tavaly februárban egy gyereket hozott világra. A törvényszék házasságtöréssel vádolta. A kivégzést elhalasztották mindaddig, míg az anya szoptatja gyerekét.
Az iszlám szélsőséges törvények szerint a halálos ítélethez elegendő a terhesség ténye. Safiya Huseini ügyvédei a legfelsőbb törvényszékhez fellebbeznek. Azt állítják ugyanis, hogy védencüket megerőszakolták, és ezért nem lehet őt felelősségre vonni. Másik érvük az, hogy amikor a teherbeesés megtörtént, a Sária szelsőséges muzulmán törvényeket még nem vezették be hivatalosan a szövetségi államban. Ha a fellebbezést nem hagyják jóvá, az ügyvédek tovább léphetnek a Kaduna-i és az Abuja-i törvényszékekhez. Safiya esete nemzetközi felháborodást keltett. Múlt szerdán Rómában a nigériai nagykövetség előtt többszáz ember tüntetett.
A nemzetközi nyomás alatt Olusegun Obasanjo kersztény elnök kormánya megígérte, hogy segít Safiya ügyvédeinek a fellebbezésben.
A lengyelországi Gazeta Wyborcza főszerkesztőjének, Adam Michniknek adott interjút hétfőn, január 14-én Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az interjút az újság több részben fogja közölni. A mai, január 15-i számban alegfontosabb részekből adtak ízelítőt. Ennek címe: „Bármikor meghívhatom a pápát Oroszországba”.
„Oroszország és a Vatikán kapcsolatai problémamentesek, jelentette ki többek között Putyin. Bármelyik pillanatban kész vagyok meghívni Oroszországba a pápát. De ő maga, ha már Moszkvába készülődne azt szeretné, hogy a látogatás teljes értékű legyen. Ez pedig az Orosz Pravoszláv Egyházzal való teljes értékű kapcsolatok létrejöttét jelenti. Ez sajnos nem tőlem függ. Én csak segíthetek, ösztönözhetem a teljes jogú kapcsolatok kialakulását az egyházak között. Biztosíthatom Önöket, hogy ebben az irányban dolgozom. Ez az az eset, amikor kevesebbet kell beszélni és többet dolgozni. Taktikusnak és türelmesnek kell lenni.”
Elemzés
A
nő helyzete az iszlámban, a kereszténységben és a zsidó vallásban
Milánó,
Olaszország, december 25.
A nő szerepe a három nagy monoteisztikus vallásban - ez volt egy milánói konferencia témája. A kongresszus Oriana Fallaci újságírónő szeptember 29-én írt cikkének visszhangja. Fallaci szerint a muzulmán világban a nő nem számít többnek, mint egy teve: nem képezheti magát, nem mehet orvoshoz. „Ha az ember jobban megvizsgálja a muzulmán világot, rájön arra, hogy a nők kérdésének a mellőzése tulajdonképpen nem más, mint a modern világ mellőzése” - írja Khaled Fouad Allam, a triesti egyetem szociológiatanára. „A muzulmán társadalom skizofrén állapotban van. Kifele a társadalom modernizálását mutatja, befele viszont megerősíti a szélsőséges törvényeket, gátolja a nyugati jogrendszer beépülését. Ez a jelenség mély társadalmi struktúrákra épül fel.”
„A nő és a férfi közötti feszültség kultúráktól függően változik. A katolikus világ is évszázadokon keresztül követett el nagy hibákat ezen a téren. A második vatikáni zsinat megoldotta ezt a kérdést” - hangsúlyozta Franco Buzzi teológus. „Az előítélet és a szexfóbia hosszú időn keresztül megvolt a katolikus egyházban. XII. Piusztól kezdődően - miután a nők választójogot kaptak - megváltozott a helyzet”. A katolikus egyház elismeri a nők értékeit, és ezeket be akarja építeni a társadalomba. Tullia Zevi, a zsidó közösségek Uniójának volt elnöknője kifejtette, hogy a nők a zsidó kultúrában a hagyományos értékek átadóinak számítottak. Ezért évszázadokon keresztül specifikus feladatuk és autonómiájuk volt. A bibliai időkben nőket és férfiakat egyaránt kiképeztek. Az előítéletek később jelentkeztek. Ennek következtében a nőket kizárták a Tóra tanulmányozásából, mert intelligenciájukat a férfiakéhoz képest alacsonyabb rendűnek tartották. A felvilágosodás a zsidóságban is meghozta hatását: a nők újra képezhetik magukat. Jelenleg az USA-ban 300 rabbi nő él.
Vissza a kezdőlapra