Hírek
Elemzés
Hírek
Názáret:
Végleg leállítják a mecset építését
Vatikán;
Názáret, Izrael, március 4.
A Vatikán egyetért a názáreti mecset építésének beszüntetésével. Az izraeli kormány döntése segít visszaállítani a Szentföld városainak nyugalmát - véli Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivô. A mecset építési tervezete sokat ártott a názáreti muzulmánok és keresztények közötti egyetértésnek.
"Remélhetôleg - a polgárok együttműködésével - hamarosan visszaáll a két vallási csoport között eddig fennálló tradicionális harmónia.”
Navaro-Valls hangsúlyozta, hogy a mecset építésének leállítása nem a muzulmán közösség elleni lépés. Az építkezési tervezetet számos muzulmán politikai és vallási vezetô ellenezte. A Kinyilatkoztatás bazilika közvetlen közelébe tervezett mecset egy helyi szélsôséges vallási csoport kezdeményezése volt a keresztény világ vallásossága ellen. Yasser Arafat palesztin vezetô is nyíltan ellenezte a mecset tervezetét. Gideon Saar, az izraeli kormány titkára egyik sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kormány döntése egy - külön erre a célra összehívott - komisszió elemzésére épül. A Nathan Chtcharansky miniszter vezetése alatt álló komisszió öt az egy ellen szavazattal hozta meg döntését. A mecset újraépítéséhez az izraeli kormány hét más alternatívát kínál fel. A szélsôséges muzulmán csoport által kezdeményezett mecsetépítés nem magyarázható vallásos érvekkel, mivel Názáretben több muzulmán mecset van. Szélsôséges muzulmánok már több alkalommal támadtak olyan keresztényekre, akik éppen a Kinyilatkoztatás bazilikát látogatták meg.
I. Bartholomeusz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka le akarja beszélni Bush elnököt a Gonosz hatalmai ("Macht der Böse") ellen tervezett katonai hadmûveletrôl. A pátriárka múlt héten találkozott az amerikai államelnökkel.
A több mint 300 millió keleti ortodox hívô vallási elöljárója már 1991-tôl a vallásos-katonai ellentétek leépítésére törekszik. I. Bartholomeusz már több konfliktusban vett részt (ciprusi krízis, közel-keleti krízis, balkáni konfliktusok, amerikai-iszlám konfliktus). Ez év januárjában - még a bázeli és a genfi találkozók elôtt - meglátogatta Iránt. Teheránban Muhammad Chatami államelnökkel folytatott tárgyalásainak súlypontja a nyugati társadalmak és az iszlám világ közötti erôsödô konfliktus volt. Az iráni elnökkel folytatott tárgyalásainak eredményeirôl fog az amerikai elnökkel beszélni. I. Bartholomeusz célja, hogy visszatartsa George W. Busht a további katonai akcióktól, melyeket a Gonosz hatalmai ellen tervez.
I. Bartholomeusznak két millió híve van az USA-ban. A pátriárka-államfô találkozó második fontos kérdése a Törökországban tapasztalható keresztényellenes diszkrimináció.
„A szegények nem várhatnak tovább” - így hangzik annak a 36 katolikus szervezetnek a mottója, melyek a március 18-22. között Monterreyben (Mexikó) tartandó nemzetközi ENSZ- konferenciára készülnek. A konferencia központi témái közé tartozik a fejlôdés és a finanszírozás.
A szervezetek - nyílt levélben - Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök figyelmét is felhívták a Mexikóba összehívott nemzetközi konferencia fontosságára.
A katolikus szervezetek 2001. július 7-én Genovában tüntettek a G8 csúcstalákozó ellen, és konkrét kezdeményezéseket kértek a világ (iparilag) legfejlettebb 7 országa, valamint Oroszország képviselôitôl a globalizált szolidaritás érdekében. A szervezetek célja a társadalmi igazságosságra való törekvés, a szegénység visszaszorítása és konkrét fejlesztési programok kidolgozása.
Az ENSZ által szervezett világtalálkozó fontos szakasza a szolidaritás globalizációjának, mivel „a szegények nem várhatnak tovább”. „A világ hatalmasainak felelôssége, hogy a földön minden embernek megfelelô fejlôdést biztosítsanak”.
A Monterreyben megszervezett csúcs az elsô olyan találkozó, amelyet a fejlôdés és a fejlesztésprogramok finanszírozása érdekében hívtak össze. A találkozón képviselve lesz a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, és a WTO.
A különbözô országokat a gazdasági- és a külügyminiszterek fogják képviselni.
Ahmad Sani, a nigériai Zamfara szövetségi állam kormányzója megígérte, hogy megváltoztatják a 35 éves Safiya ítéletét. Safiya Husainit a Sokoto állam egyik bírósága megkövezésre ítélte, mivel házasságon kívüli gyereket hozott a világra. A szoptatás idejére azonban életben hagyták a fiatal édesanyát. A nemzetközi emberjogvédô szervek hatására március 18-án újabb törvényszék fogja megvizsgálni a fiatal édesanya esetét.
Az olaszországi Roberto Formigoni lombárd kormányzó személyesen kérte meg az Olaszországban tartózkodó Sani kormányzót, hogy lépjen közbe Safiya érdekében. Sani azon nigériai szövetségi állam kormányzója, amely 1999-ben elôször vezette be a sária szélsôséges muzulmán törvénykezést.
„Személyesen fogok beszélni Sokoto állam kormányzójával, de Formigoninak már megígértem, hogy az ítéletet pozitív irányba fogják megváltoztatni. A sária törvénykezést egészében nem ismerô ügyvédek gyakran tévedhetnek. Az én feladatom az, hogy a tévedéseket kizárjam” - így Sani.
A Madagaszkáron három hónapja eluralkodó krízis tetôpontjához érkezett. A február 22-én önmagát Madagaszkár új elnökének kikiáltó Marc Ravalomanana március 4-én kinevezte minisztereit, és elfoglalta a fôváros kormányépületeit. Didier Ratsiraka volt elnök viszont nem akarja ilyen könnyen átadni a hatalmat. Madagaszkár 6 kormányzójából 5 támogatja hatalmi törekvéseit. Ratsiraka visszavonult Tamatave kikötôvárosba, amelyet a szigetország új fôvárosának kiáltott ki. Tamatave fontos gazdasági stratégiai pont: ide érkezik az importáru nagyrésze. A városban már érzôdik a volt elnök csapata által kezdeményezett gazdasági blokád hatása. Mivel nincs üzemanyag, egyre kevesebb autó látható az utcákon. A helyzet egyelôre (viszonylag) nyugodt. Ravalomanana miniszterei problémamentesen foglalták el tisztségeiket.
A katonaságot nem vezényelték ki. Az országba az Afrikai Egység (OUA) delegációját várják, amely a két fél között fog közvetíteni. Ravalomanana legfontosabb terve, hogy felmérje a nép akaratát, és egy olyan alkotmányt dolgozzon ki, amelyet a Nemzetközi Közösség elfogad.
A szudáni kormány - az ország déli részében - január 24-én amputáltatta Anthony James Ladou Wani jobb kezét. A keresztény Wani 2000 májusától a khartumi Kober börtön foglya volt. A Baselben székelô kínzások elleni nemzetközi szervezet (OMCT) jelentése szerint Wani nem rendelkezhetett védôügyvéddel, és az ellene felhozott vádak is nagyon hiányosak voltak.
„Még akkor is, ha az ellen felhozott vádak mind igazak, és Wani ténylegesen elkövette a lopást, az ítéletet nem lett volna szabad végrehajtani, mivel ô keresztény, és nem muzulmán. Keresztény embert nem lehet a sária törvénykezés szerint elítélni” - nyilatkozták a családtagok. Sem Wani, sem a családtagjai nem ismerték az ítéletet. Az amputáció elôtt egy fél órával telefonált a családnak Wani egyik rabtársa, és közölte, hogy amputálják az elítélt kezét. Mire a családtagok a börtönbe érkeztek, az ítéletet már végrehajtották.
A családtagok csak az ítélet kimondása után tudták közölni a hatóságokkal, hogy az egész család hivatalosan bejegyzett anglikán család. Mivel a Legfelsôbb Törvényszék áldását adta az ítéletre, ezt már nem változtatták meg. A 30 éves Wanit az amputáció után hazaengedték. A Human Rights Watch emberjogvédô szervezet szerint Szudánban az ítélethozatal után csak egy hetet adnak a fellebbezés benyújtására.
A délkelet-afrikai államban az utóbbi 30 év legnagyobb éhínségét regisztrálták. Bakili Muluzi államelnök február 27-én különleges állapotot jelentett be, és segítséget kért a Nemzetközi Közösségétôl. Az ország 10 millió lakosának 75%-át az éhhalál fenyegeti.
Piergiorgio Gamba misszionárius, aki 25 éve Malawiban él és dolgozik, a Fides hírszolgálatnak adatokat közölt az ország jelenlegi helyzetérôl. „Az emberek képesek megölni egymást egy darab kenyérért. Az országban megnôtt a gyilkosságok száma, és egyre bizonytalanabb állapot uralkodik. Eddigi életem alatt a világ egyetlen országában sem éltem át hasonló helyzetet” - így Gamba.
„Az emberek szó szerint éhen halnak. Az országban nagyon kevés az élelem. Még a sok pénzzel rendelkezők is nehezen tudják beszerezni a szükséges élelemmennyiséget. Az emberek növényeket és gyökereket esznek, amelyek gyakran mérgezôek”. „Az utcán látható emberek nagyon soványak. Az alultápláltság hatalmas méreteket ölt. A múlt év decemberében csak a legszegényebb réteg szenvedett az éhségtôl. Januártól az egész országot érinti ez az állapot" - hangsúlyozta az olasz misszionárius. Gamba szerint a tragédiának elsôsorban politikai gyökerei vannak. „A kormány eladta az élelemtartalékot, és nem vette számításba a következményeket. Az állami tartalékok egy részét a „kormány barátai” vették meg alacsony áron. Ezeket a „tartalékokat” most ötszörösére drágítva árusítják.”
Az ország tűrhetetlen állapotáról legkorábban a szerzetesektôl érkeztek jelentések. Az elnök nagyon elhúzta a rendkívüli helyzet bejelentését. „Az elmúlt 30 év diktatúrája alatt nem volt ehhez hasonló eset. Az 1994-ben megválasztott demokratikus kormány mindent megtesz, hogy elsimítsa az ügyet. Ez viszont öngyilkos politika ilyen esetben: emberek halnak éhen. Fontos, hogy a Nemzetközi Közösség gyorsan közbelépjen” - így Gamba.
A közeljövôben saját templomukban kérhetnek áldást munkájukra az orosz titkosszolgálat tagjai. A volt KGB szovjet titkosszolgálathoz tartozó Lubljanka téren maga II. Alexij szentelte fel az új templomot. A Lubljanka téri börtönökben számos ellenzéki politikus, ortodox pap és hívô volt bezárva, megkínozva és megölve. A templom épületét lágerként használták. A templomba az utcáról nem lehet bejutni, és kizárólagosan csak a volt KGB utódai, a belügyi titkosrendôrök (FSB tagjai) használhatják.
A pátriárka Nikolai Patrushev FSB parancsnoknak egy ikont is ajándékozott.
„Nem értelmetlen dolog templomot állítani arra a helyre, ahol egy olyan intézmény működik, amelyre az az Orosz Állam védelmének nehéz feladata hárul” - mondotta Patrushev a Ria- Novosti hírügynökségnek adott interjújában.
A balti-német származású II. Alexij üdvözölte az FSB templom tervét. Eddig az államvédô szervek a legradikálisabb ateizmusra voltak kényszerítve. Jelenleg úgy a rendôrség, mint a titkosszolgálat saját templommal rendelkezik.
A közel-keleti konfliktus megerösôdése alatt II. János Pál személyesen fogadta Ayatollah Mehdi Karrubi iráni parlamentelnököt. A pápa több, mint egy negyed órát beszélgetett a magas rangú iráni politikussal. A magánbeszélgetés után II. János Pál az iráni delegáció többi tagjával is találkozott.
A 65 éves Ayatollah Mehdi Karrubi teológus és filozófus. Három napos olaszországi tartózkodása alatt találkozott az olasz politikai vezetôkkel is. Egyik beszédében hangsúlyozta, hogy az egyoldalúság, sztereotípia és extrémizmus elleni leghatásosabb ellenszerv a kultúrák kölcsönös megismerése. Ottlétekor a megerősödő közel-keleti konfliktusról, Afganisztán újraépítésérôl tárgyalt az európai politikai vezetôkkel.
Elemzés
Zimbabwe:
a politikai krízis veszélyezteti a gazdaságot
Harare,
Zimbabwe, március 9.
Mugabe politikai rémuralma, a „veteránok” agresszív cselekedetei gazdasági recesszióba kergetik az országot (lásd: PolitikaiFigyelo21): a gazdasági mutatók visszazuhantak. 2001. végén az infláció elérte a 112%-ot; jelenleg 120% körül mozog. A unkanélküliség 60%-ot ért el. Az évi jövedelem személyenként 421$-ról (2000.) 385$-ra esett vissza. Az ország 12,5 millió lakosának 75%-a a szegénységi küszöb alatt él.
A külföldi tartozások 4 milliárd $ fölé emelkedtek, az ország devizatartalékai pedig nagyon lecsökkentek. A száraz idôjárás miatt a lakosságot éhínség fenyegeti. Több, mint félmillió lakos részére kellett élelmezéssegély-programot (WFP) beindítania az ENSZ-nek.
Az országban eluralkodó politikai feszültség gyengíti a gazdaság második legfontosabb pillérét, a távközlekedést. Mugabe elnök a szocializmushoz való visszatérést szorgalmazza, amely a nyolcvanas években volt gyakorlatban. Az infláció fékezése érdekében 2001. október 10-én bevezette a kormány a legfontosabb termékek árkontrollját. Államilag ellenőrzött javak közé tartozik a kukorica, kenyér, cukor, olaj, tej, a disznó-, szárnyas- és marhahús, a vetômagok, a szappan. Ezek az intézkedések csak kis mértékben befolyásolták a gazdasági adatokat, és egy bizonyos mennyiségû kenyér-, cukor-, kukoricaliszt-, illetve olajtartalékot eredményeztek.
1980-tól független Zimbabwe, a 12,5 millió lakost számláló ország. A lakosság 41%-a természeti vallások tagja, 20%-a új vallásokhoz tartozik, 23%-a protestáns, és 8%-a katolikus.