A jugoszláv törvényhozás alsóháza kedden elfogadta a kisebbségi jogok védelméről szóló törvényt. A jogszabály alapvető jogi kereteket teremt például a vajdasági kisebbségek, közöttük az ott élő magyarok helyzetének rendezéséhez. A zárószavazáson a képviselők egyhangúlag hagyták jóvá a kormány által előterjesztett jogszabályt.

    A törvény egyik sarkalatos pontja, hogy előirányozza a szövetségi kisebbségi tanács és a kisebbségi nemzeti tanácsok létrehozását, amelyeket a kisebbségek tagjai választanak meg. E testületek hivatottak ápolni és védelmezni a kisebbségek nemzeti, vallási, nyelvi és kulturális sajátosságait.
     Létrejön nemzeti kisebbségi alap, amely költségvetési forrásokból finanszírozza majd a nemzeti kisebbségek helyzetének javítását és kulturális életének fejlődését célzó tevékenységet.
     A törvény szabályozza a kisebbségek arányos képviseletét a hatalmi szervekben, tilt továbbá a kisebbségek lakta területeken minden olyan intézkedést, amely megváltoztatja az etnikai arányokat.
 

     VAJDASÁGI REAGÁLÁS - A MAGYARKANIZSAI POLGÁRMESTER NYILATKOZATA

     Jugoszlávia történetében most először fordul elő, hogy külön törvény szabályoz kisebbségi közösségi jogokat és biztosít intézményes képviseletet a Kisebbségeknek - mondta Balla Lajos Laci magyarkanizsai (Kanjiza) polgármester, a jugoszláv szövetségi parlament alsóházának képviselője a jogszabály elfogadása alkalmából az MTI-nek.
     Rámutatott, hogy eddig a kisebbségek jogairól csak az alkotmányban volt szó, amelynek vonatkozó passzusát a mindenkori központi vezetés meglehetősen "rugalmasan" értelmezte és kezelte. Külön törvényi szabályozás hiányában Slobodan Milosevic például államfői ténykedése idején éppen az alkotmány vonatkozó cikkére hivatkozva hozatott olyan törvényeket, amelyekkel alaposan megnyirbálta a Vajdaság autonómiáját.
     A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökségi tagja igen nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a kerettörvény szövetségi szinten létrehozza a nemzeti kisebbségek tanácsát, amely a kormány mellett fog működni. A testület azt a feladatot kapja, hogy "megőrizze, előmozdítsa és védelmezze a nemzeti kisebbségek etnikai, vallási, nyelvi és kulturális sajátosságait".
     A törvény értelmében az ország területén élő minden nemzeti közösség szövetségi szinten létrehozhatja a maga nemzeti tanácsát. E testületek kezelik majd a kisebbségek művelődésével, oktatásával, tájékoztatásával és nyelvhasználatával kapcsolatos kérdéseket. A kerettörvény előirányozza, hogy a nemzeti tanácsok tagjait elektorok választják meg, akik lehetnek a kisebbséghez tartozó önkormányzati, tartományi, köztársasági vagy szövetségi képviselők, illetve olyan, valamely kisebbséghez tartozó személyek, akik összegyűjtöttek legalább háromszáz támogató aláírást - mondta.
     A nemzeti tanácsok működését és megválasztását ugyancsak külön törvénnyel fogják szabályozni. A szövetségi kormány mellett létrejön a nemzeti kisebbségi alap, amely költségvetési forrásokból finanszírozza majd a nemzeti kisebbségek helyzetének javítását és kulturális életének fejlődését célzó tevékenységet.
     A kerettörvény értelmében az ország összlakosságának két százalékát meghaladó kisebbségek képviselői - adott esetben magyarok és albánok - saját nyelvükön szólalhatnak fel a szövetségi parlamentben, kötelező lesz minden rendelkezést és beadványt megjelentetni ezen a két nyelven.
     Az adott közigazgatási egységen belül - lehet önkormányzat vagy tartomány egyaránt -, ahol a nemzeti kisebbség meghaladja az összlakosság 15 százalékát, kötelező biztosítani a kisebbségek hivatalos nyelvhasználatát. Amennyiben ennél kedvezőbb szabályozás volt eddig érvényben, azt nem lehet felülvizsgálni.
     A kerettörvény értelmében minden kisebbséghez tartozó magánszemély korlátozás nélkül bármikor használhatja nemzeti szimbólumait. Azokon a településeken, ahol hivatalosan is bevezették a kisebbségi nyelvhasználatot, a nemzetiségi ünnepek idején hivatalosan is használhatók majd az adott kisebbségek nemzeti szimbólumai.
     A kerettörvény értelmében a kisebbségek lakta területeken tilos olyan intézkedés foganatosítása, amely a lakosság etnikai összetételének megváltozását idézheti elő.Tilos továbbá a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak a korlátozása.
     Balla Lajos Laci rámutatott arra, hogy a kisebbségi kerettörvény kidolgozásakor rendszeresen folyt az egyeztetés az Európai Unió és az EBESZ szakértőivel. A vajdasági magyar politikus szerint a kedden elfogadott kerettörvény sok tekintetben jobb megoldásokat kínál a kisebbségi jogok védelmére, mint jó néhány nyugat-európai országban érvényben lévő jogszabály.

MTI

Vissza a kezdőlapra