Vissza
a kezdőlapraElőzetes a vajdasági Képes Ifjúság 2002. február 27-i számából
Dr. Stevan Vasiljev a szabadkai Közgazdasági Karon a marketing tantárgy rendes tanára. Igen közkedvelt a hallgatók körében elsősorban szakértelme és érdekes előadásai miatt. Éppen ezért sokan örömmel fogadták Vasiljev professzornak a Kar dékánjává történő kinevezését, mert hosszú idő után első ízben a szakértelem és nem a politikai hovatartozás volt a döntő. A professzorral az egyetem jelenéről és a megkezdett reformokról beszélgettem.
- Professzor úr, Ön tavaly március 1-jén vette át e tisztséget, milyen állapotban volt akkor a Kar?
- El kell mondanom, hogy a kinevezés teljesen váratlanul ért, mert nem is volt ilyen jellegű ambícióm, és nem is számítottam a kinevezésre, de ha már „rámsózták", akkor teljes odaadással csinálom. A Kar egyébként sokkal rosszabb állapotban volt, mint gondoltam. A különböző elemzésekből kiderült, hogy hallgatóinknak átlagosan 7-8 év szükséges a diploma megszerzéséhez. Azt is megfigyeltük, hogy az évi öt vizsgaidőszak nem elegendő arra, hogy a hallgatók le tudják tenni az évi hét vizsgát. Az elemzések rámutattak arra is, hogy hiba nem(csak) a hallgatók, hanem a professzorok oldalán is tapasztalható, ugyanis vizsgánként 700-1000 oldalas könyveket kellett tulajdonképpen „bemagolni". Ezt oly módon küszöböltük ki, hogy rendeletet hoztam, mely szerint egy órán legfeljebb hat oldal adható elő, ami annyit jelent,hogy egy egyszemeszteres tantárgy esetében a vizsgaanyag 180-200 oldalig terjedhet.
- A tanárok esetében mit mutattak az elemzések?
- A professzori struktúra elemzéséből kiviláglott, hogy a professzorok és asszisztensek aránya 1:0,28, vagyis a tanári kar tuiajdonképpen elöregedett. Ezen a téren most indul az ún. volontőri program, amelynek a mottója: Jöjjenek utánunk jobbak. A program keretében a tanárok összeállítják azon hallgatók listáját, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, és ők az elkövetkező tanév folyamán az asszisztensek mellett dolgozhatnak. Azok, akik közülük megfelelnek, a következő tanévtől az egyes katedrák asszisztensei lehetnek. Másrészt a tanárok között nagyon sokan vannak, akik csak ún. egyharmados munkaviszonyban vannak a Karon, tehát ez csak egy mellékes munkahely számukra. Ebből adódóan ők csak megtartják az előadást, illetve a vizsgát, majd mennek a dolguk után, így a diákok számára elérhetetlenek. Ilyen tanárokra nincs szükség, így őket le kell cserélni olyanokra, akik teljes munkaidővel vesznek részt a Kar életében.
- Bekapcsolódik-e és milyen módon a Közgazdasági Kar a nemzetközi,felsőoktatási folyamatokba, és vannak-e kapcsolatai külföldi egyetemi karokkal?
- Ezen a téren szintén most indul egy program, melynek neve „2 egyetem - 1 program - 2 oklevél". Ennek keretében a hallgatóknak, akik beszélik az angol, illetve a német nyelvet, lehetőségük nyílik arra, hogy a Szabadkán megkezdett tanulmányok után egy vagy két évet a nottinghami vagy a münsteri egyetemen hallgassanak le, és íly módon mindkét egyetem oklevelét megszerezzék.
Érdemes még szólni a „Lisszabon-Bologna-folyamat 2000" nevet viselő kezdeményezésről, amelybe az Európai Unión kívüli országok is bekapcsolódhatnak. Ennek során összehangolják a különböző országok felsőoktatási intézményeinek programját, de nem szóról szóra, hanem olyan formában, hogy a különböző egyetemeken elsajátított tudás lényegileg azonos legyen.
- Elhangzott nemrégiben egy ötlet, mely szerint létre kellene hozni a Szabadkai Egyetemi Központot. Mi az Ön álláspontja?
- Az ötlet jó, ám alapvető probléma, hogy Szabadka a százegynéhányezer lakosával nem eléggé nagy erre a célra. Sokkal inkább támogatnám egy Vajdasági Egyetem létrehozását, amelynek keretében tulajdonképpen decentralizálnánk a felsőoktatást oly módon, hogy az egyes városokban azok sajátosságaitól függően hoznának létre karokat. Így például Szabadkán mindenképpen ésszerű lenne egy Mezőgazdasági Kar létrehozása.
- A Közgazdasági Karon részben magyar nyelvű oktatás is folyik. Tekintettel a nemrégiben elfogadott memorandumra, amely előlátja a vajdasági magyar nyelvű felsőktatatás biztosítását, e téren milyen a jelenlegi helyzet, és melyek az Ön jövőbeni tervei?
- A Közgazdasági Karon az első két év nagyobbrészt le van fedve magyar nyelven, és én személy szerint szeretném, ha teljes egészében biztosítani tudnánk a magyar nyelvű oktatást, ám alapvető probléma a káderek hiánya. Példaként említem, hogy az éppen induló, már említett volontőri program keretében mindössze egy frissen diplomált hallgató jelentkezett, aki hajlandó lenne magyar nyelven előadni. Természetesen tovább keressük azon tehetséges fiatalokat, akik erre készséget mutatnának, emellett számítok a külföldön, elsősorban Magyarországon diplomált magyar ajkú fiatalokra is, akik segítséget tudnának nyújtani ezen a téren.
- Mennyire kapcsolódnak be a hallgatók az egyetemi mechanizmusokba, és milyen az Ön kapcsolata a hallgatókkal?
- A hallgatókkal való kapcsolatom nyitott, meghallgatom minden panaszukat, amelyeket argumentumokkal tudnak alátámasztani, és én is nyílt kártyákkal játszom és őszintén tájékoztatom őket a különböző dolgokról. Most is éppen egy egyetemistagyűlésről jövök.
- Végezetül szeretném még megkérdezni, Ön szerint melyek a versenyképes egyetemista ismérvei?
-Ha ma egy fiatal érvényesülni kíván, a minimum, hogy rendelkezzen számítógépes ismeretekkel és legalább két idegen nyelvet ismerjen. Véleményem szerint az angol vagy német nyelvek mellé ajánlatos lenne, elsősorban a globalizáció terjedése miatt egy egzotikus nyelvet is választani, mint amilyenek a keleti nyelvek, az orosz, a kínai vagy esetleg az arab. Szabadka esetében, mivel multietnikus környezet, az az álláspontom, hogy az itt élőknek ismerniük kell szomszédjuk nyelvét, tehát, a magyaroknak a szerbet, a szerbeknek a magyart, ami előny lehet különös tekintettel a magyar cégek nagy érdeklődésére a szerbiai privatizációs folyamatok iránt.
Itt szeretnék eloszlatni egy tévhitet, mely szerint a Szerbiában szerzett oklevelet nem ismerik el a világban, ugyanis a Föld különböző pontjairól jelentkeznek volt hallgatóink, akiktől arról értesültünk, hogy igenis hasznát veszik a szabadkai Kar oklevelének. Nemrégiben Torontóból kaptunk egy volt hallgatónktól ilyen tartalmú levelet.
Még nagyon sok mindent szerettem volna kérdezni Vasiljev professzor úrtól, de neki rohannia kellett, ugyanis beszélgetésünk során állandóan csörgött a mobiltelefonja, ő pedig igyekszik a nap 24 óráját maximálisan kihasználni, hogy munkáját kielégítően tudja végezni. Elmondhatom, hogy a professzor úr nagyon pozitív benyomást tett rám. Személyében végre olyan valaki került a Kar élére, aki annak érdekeit tartja szem előtt. Majd az idő megmutatja, a sok tervből, elképzelésből mi fog megvalósulni.
Bajtai Kornél,
Bácsszőlős
kornel@bv.co.yu
Bajtai Kornél írását az Ahgy én látom a politikát... című pályázatunk zsűrije közlésre javasolta.