Vissza
a kezdőlapraElőzetes a vajdasági Képes Ifjúság 2002. február 20-i számából
Egy olyan CD-t ajánlunk a figyelmetekbe, amelyen ugyan nem a kedvenc együttesetek muzsikál, de előfordulhat, hogy a kedvenc költőtök maga szavalja saját versét
Tavaly jelent meg Szabadkán az első vajdasági magyar oktató CD, amely a középiskolai irodalmi tananyagot dolgozza fel a Radionica Zenith Műhely civil szervezet keretében működő Palatábla projektum jóvoltából, a Nyílt Társadalomért Alap pénzbeli támogatásával, a Tipp-Topp System Informatikai Kft. közreműködésével. Valószínűleg az az egyetlen hanghordozó, amelyen azt olvasható, hogy a rajta található anyag szabadon másolható és felhasználható. A CD-t ugyanis boltban nem lehet megvásárolni, a vajdasági magyartanárok viszont ingyen hozzájuthattak.
A Palatábla projektum 2000 márciusa óta tevékenykedik a vajdasági magyar oktatás korszerűsítéséért. Tanárok sokaságát biztatja, hogy tegyék meg az első lépést a számítógép használata felé az oktatásban és támogatja a jó elképzelések megvalósítását. Így született ez a CD-ROM is, amelyet Pintér Molnár Edit magyartanárnő szerkesztett.
Tény, hogy a modern oktatás és a tudásszerzés nélkülözhetetlen kelléke a számítógép, amely befolyásolja és megváltoztathatja a tanulási stílust. A világhálón található temérdek adaton, érdekességen kívül az oktató CD-k is könnyen elsajátítható anyaggal szolgálnak. Magyarországon már bizonyára válogatni lehet az ilyesfajta kínálatból, de nálunk ez az audio-vizuális korong az első, amely az itteni tananyag alapján állt össze. Reméljük, lesz folytatása, de ezt engedi sejtetni a borítón lévő szám (1.) is. Nemcsak a tanárok és a diákok használhatják eredményesen, hanem az irodalom iránt érdeklődők is.
A CD anyaga a teljesség igénye nélkül azokkal a korszakokkal, írókkal foglalkozik, akiket az általános és középiskolában az irodalmi órákon tanítanak. Azért is hasznos, mert gyakorló tanár állította össze, aki ismeri a tananyagot az összes hiányosságával együtt. „Elsősorban a középiskolás tananyagot kiegészítő illusztrációk gyűjteménye, mert tanári tevékenységem során különböző versek, szövegek, illusztrációk összegyűjtése mindig külön utánajárást igényelt. Ettől szeretném megkímélni a kollégáimat" - írja Pintér Molnár Edit a Felhasználóhoz intézett soraiban.
A tartalom három egységre tagolódik: világirodalom (Az ókor irodalma, A középkor és a reneszánsz irodalmából, A barokk az európai irodalomban, A klasszicizmus és az érzékenység korának irodalmából, A romantika irodalmából, A XIX. század második felének lírája és drámája, A XIX. századi regény és novella, Az avantgárd irodalmából, A regény a XX. század első felében, A XX. századi dráma néhány jelentős irányzata és alkotója, A XX. század második felének prózája), magyar irodalom (A magyar ősköltészet, Az írásbeliség a magyar irodalomban, A történetírás kezdetei, Irodalmunk a 14. és 15. században, A magyar reneszánsz, A reneszánsz magyar irodalma, Barokk irodalmunk kezdetei, A magyar felvilágosodás irodalma, A magyar költészet a 19. században, „...ha a nép uralkodni fog a költészetben...", A népiességtől a nemzeti klasszicizmusig, Arany után, Regényirodalom a 19. században, a századvég novellisztikája, Dráma és színház a 19. században, Megújulás a 20. század elején, Prózatörténeti fordulatok, Urbánusok és népiesek, Irányzatok és mozgalmak a 30-as években, Magyar dráma a 20. század első felében, A magyar avantgárd, A modern magyar líra, A modern magyar epika, A modern magyar dráma, A romániai magyar irodalom), és jugoszláviai magyar irodalom (A kisebbségi magyar irodalmak, Folyóiratok, írói csoportok, Újraszerveződés 1945 után, Az utolsó negyedszázad irodalma). Ebben a három fejezetben találhatók irodalomtörténeti események, különböző adatok, tudnivalók alkotókról, alkotásokról. Mindezt szöveggyűjtemény és hanganyag egészíti ki, ahol maguk a költők szavalják saját verseiket, vagy híres előadóművészek szólaltatják meg a költeményeket. Érdekesség, hogy a vajdasági hanganyagot kimondottan erre a célra rögzítették. A gazdag képtáron kívül rövid filmrészletek is bővítik a kínálatot (például egy felvétel Pilinszky Jánosról, részlet az Isten hozta, őrnagy úr című filmből). Az időszalag az egyidejűségre mutat rá, az írók, alkotások, fontosabb irodalmi események időbeli meghatározására, a térképek pedig lokalizálják az eseményeket és megmutatják az írók születési helyét. És ez még nem minden! Egy-egy kifejezés vagy név kapcsán a lexikon szolgál rövid, könnyen érthető magyarázattal, a kereső program pedig megmutatja melyik szó hol található. A játékok természetesen irodalmiak és a tudás ellenőrzésére szolgálnak (pl. hangzóanyag alapján kell felismerni a verseket, össze kell párosítani a portrékat és a neveket, időrendi sorrendet felállítani stb.), érdemes időt szánni rájuk, de az ajánlott linkek is hasznosak lehetnek.
A világhálón találta anyag mellett a szerkesztő jónéhány, már meglévő magyarországi multimediális CD-t és könyvet is felhasznált. Bizonyos részek mélyebben fel vannak dolgozva, némelyek hiányosak, de a kibővítésük várható a következő kiadványon.
A CD-t órákon is kiválóan lehet használni - kérdezzetek csak rá a magyartanárnőtökre! -, de ha az iskolában ennek nincs meg a műszaki feltétele, akkor a pedagógus otthon készülhet belőle, esetleg kinyomtathatja és papíron kioszthatja a diákoknak az egyes részeket. A diákok bizonyára nagy lelkesedéssel fogadják, abban pedig csak bízhatunk, hogy a tanárok sem idegenkednek tőle túlságosan.
(wia)