A magyar kiskereskedelmi forgalom 2001-ben ütemesen nőtt, és a harmadik negyedév végére meghaladta a 3780 milliárd forintot. Ez folyó áron több mint 13 százalékkal több az előző év azonos időszakának forgalmánál.

    A kiskereskedelmi forgalom változatlan áron számítva is gyorsan, folyamatosan bővült: az ugyanerre az időszakra mért, éves összehasonlítású 5,6 százalékos növekedése jelentősen meghaladja az egy évvel korábban följegyzett, 2,4 százalékos volumennövekedést ugyancsak éves összehasonlításban - jelentette a Gazdasági Minisztérium kedden.
     További jó ütemű irányzatot feltételezve a kiskereskedelmi forgalom az év végére elérhette az 5500 milliárd forintot, ami 2000-hez képest 14 százalék körüli értéknövekedést és 5-6 százalék körüli volumennövekedést jelenthet. A forgalomnövekedést valószínűsíti az év vége közeledtével megindult, és kezdetben a múlt évihez hasonlóan bővülő lakossági vásárlás.
     Átlagot meghaladó volt a forgalom volumenének emelkedése csaknem egész évben a textil-, ruházati- és lábbeli üzletekben, a kultur- és egyéb iparcikkeket árusító kiskereskedelmi üzletekben, valamint az iparcikk jellegű vegyes üzletekben. Szinte egész évben intenzív kereslet volt építőanyagokra, és ezt a kereskedelem megfelelő színvonalon ki is tudta elégíteni.
     A kiskereskedelemben gépjármű- és üzemanyag-forgalom nélküli, összehasonlító áron mért teljesítménye nemzetközi egybevetésben is számottevően fejlődött. A szeptemberi kiskereskedelmi forgalom volumenindexe 2,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami magasabb az Európai Unióban mért, átlagosan 2,5 százalékos növekedésnél.
     A kiskereskedelmi konjunktúra-felmérés eredményei szerint a vezető szakemberek a kiskereskedelem helyzetét és kilátásait összességében kedvezőnek ítélték 2001-ben. A szezonális hatások kiszűrésével ugyancsak növekvő konjunktúrát jeleznek a szakemberek. A kereskedők továbbra is jóval kedvezőbbnek ítélik a saját helyzetüket, kilátásaikat.
     A karácsonyi időszakban a piacfigyelésbe bevont üzletekben a termékek széles köre olcsóbbodott. Előrejelzések szerint az áremelkedés a következő három hónapban a vizsgált termékcsoportok átlagában 1,9 százalékos lesz. A kereskedők várakozásait alapul véve feltételezhető, hogy 2002. januárban a tizenkét havi infláció 7 százalék közelében lehet.
     A kereskedelemben 2001. szeptember 30-án 196 695 ezer vállalkozás működött, ezek 52 százaléka egyéni vállalkozás volt. Az év eleje óta mintegy 3800-zal gyarapodott a vállalkozások száma a kereskedelemben. Ezen belül szeptember végén, az év eleji állapothoz képest, háromezerrel több mikro- és kisvállalkozás működik.
     A kereskedelmi társas vállalkozások 92,9 százaléka 9 főnél kisebb vállalkozás, tehát a kereskedelemben a mikro- és kisvállalkozás a meghatározó. Az adatok arra utalnak, hogy a nagyvállalkozások térnyerése ellenére mind az egyéni vállalkozások száma, mind a kis- és ezen belül is a mikrovállalkozások száma jelentős mértékben nem módosult.
     Az eltelt év egészében a nemzetgazdaság összes működő vállalkozásainak csaknem egynegyede a kereskedelemben tevékenykedett. A fejlődés a vállalkozások számát tekintve töretlen volt, és ez a foglalkoztatás, illetve a munkanélküliség csökkentése szempontjából jó eredmény.
     A KSH adatai szerint az országban 2001. szeptember 30-án több mint 159 ezer kiskereskedelmi üzlet, és mintegy 1500 kiskereskedelmi értékesítést folytató termelői borkimérés működött. Ez csaknem nyolcezerrel több üzlet, mint 2000. szeptember 30-án volt. A hálózat valamennyi térségben bővült, a legjobban Budapesten és a nagyobb városokban.
     A bevásárlóközpontok megjelenése, erőteljes terjeszkedése és főképp vásárlói elfogadása nagymértékben átalakította a kereskedelem szerkezetét.
     Budapesten 2001-ben 7, vidéken 12 bevásárlóközpont épült, összesen mintegy 260 ezer négyzetméter alapterülettel. A beruházások értéke megközelítette a 100 milliárd forintot.A fejlesztési irányokból megállapítható, hogy a bevásárlóközpontok építésének lendülete tovább folytatódik. A befektetők közül kiemelendő a Plaza Centers csoport, amely eddig a legtöbb bevásárlóközpontot építette fel, és a fejlesztési elképzelések ismeretében ez az irányzat a jövőben is folytatódni fog. A Plaza Centers az eltelt évben megkezdte a közepes nagyságú vidéki városok igényeinek megfelelő, 10 000-15 000 négyzetméteres bevásárlóközpontok létesítését.
     A bevásárlóközpontok, jelentőségét jól szemlélteti, hogy az összes kereskedelmi forgalom 15 százalékát e központok bonyolítják le; a hazai építkezések 8 százaléka ilyen központok építésére jut; átlagosan száz lakosra több mint 14 négyzetméter jut a bevásárlóközpontok összes alapterületéből; a hipermarketeket is magukba foglaló bevásárlóközpontokban mintegy 40 ezer munkahely van. A nemzetközi beruházók úgy tekintenek az országra, mint támaszpontra a terjeszkedésükhöz a térség más országaiban.
     A kereskedelmi szerkezet változásában számottevő elmozdulást jelzett a kis- és középvállalkozásokat tömörítő hazai beszerzési társulások fejlődése. Az 50 legnagyobb napicikk-kereskedelmi üzletlánc között a második és a harmadik helyet társulások - a CBA, a CO-OP HUNGARY Rt. - foglalják el. Az önállóan versenyképtelen kereskedelmi kisvállalkozások együttműködve képesek a multinacionális üzletláncokkal versenyezni, talpon maradni.
     Biztató az is, hogy e társulások megkezdték üzleti kapcsolatok kiépítését határon túli szervezetekkel és vállalkozásokkal, és ez, a közvetlen üzleti lehetőségeken túl, segíti az EU-s követelmények és lehetőségek megismerését is.

MTI

Vissza a kezdőlapra