A sajtószabadság és a külföldi tudósítók
A hazánkba akkreditált külföldi sajtó tudósítók találva érezhették magukat, és felháborodtan tiltakoztak. Miért is? Mert egyes egyetemi hallgatók úgy találták, hogy egyoldalúan tudósítanak a hazai viszonyokról. Tiltakozásuk inkább alátámasztja, mint cáfolja a kritikát, hiszen érdemi választ nem adtak semmire. Ezzel a szemmel érdemes elolvasni a "vihart" kiváltó elemzést és magát a vihart. A hazai olvasóban a mondj igazat, betörik a fejed közmondás jut az eszébe.


Orbánék megdorgálják a külföldi sajtót (MTI)

A budapesti kormány górcső alá veszi a külföldi tudósítókat címmel számolt be pénteken a Handelsblatt arról, hogy Budapesten "értékelés" jelent meg azokról a külföldi médiumokról, amelyeknek tudósítói az utóbbi másfél évben negatív értelmű jelentéseket küldtek haza Magyarországról. Reinhold Vetter, a német pénzügyi és üzleti körök vezető lapjának tudósítója szerint a magyar kormányt aggasztják a külföldi sajtóvisszhangok. A hozzá közel álló Magyar Nemzet például "értékelést" tett közzé a külföldi tudósítók tevékenységéről. A névtelen "ellenőrző csoport" felsorolásában helyet kaptak a Neue Zürcher Zeitung, a Handelsblatt és a Frankfurter Allgemeine Zeitung budapesti munkatársa által küldött jelentések. "A sajtódorgálás eme szokatlan formája mozgósította az Európai Unióhoz tartozó országok budapesti nagykövetségeinek sajtószóvivőit, akik közös reagálást fontolgatnak" - írta Vetter. A német tudósító szerint Orbán Viktor kormányfő egy évvel ezelőtt már előállt egy nyugati lapokban megjelent cikkválogatással, amely véleménye szerint hamis képet fest Magyarországról. Az "értékelő csoport" jelentése szerint különösen a miniszterelnökről és a kormány agrárpolitikájáról szóló írások negatív színezetűek - emeli ki a tudósító, hozzátéve: érvényes ez főleg azokra a cikkekre, amelyek "a kormány szélsőséges álláspontjairól, a korrupcióról és a roma kisebbség megkülönböztetéséről" szólnak. Az "ellenőrző csoport" - mint a tudósító írja - azt feltételezi a külföldi tudósítókról, hogy "az információgyűjtés során sok esetben nem járnak el kellő körültekintéssel, véleményalkotásuk gyakran sematikus". Borókai Gábor kormányszóvivő lapunk érdeklődésére cáfolta, hogy a kormánynak bármi köze lenne az "ellenőrző csoporthoz".


Martonyihoz fordultak a külföldi tudósítók (Magyar Hírlap)

A Budapesten dolgozó külföldi tudósítók levélben fordultak a magyar külügyminiszterhez a jobboldali magyar sajtó támadásai után. Szervezetük kifogásolja a Magyar Nemzetben, az ATV Sajtóklubban és a Kossuth rádió Vasárnapi Újságjában róluk elhangzottakat. A Külügyminisztérium szokatlannak nevezte a tudósítók lépését. Az EU-tagállamok Budapesten dolgozó sajtóattaséi is élénk diplomáciai munkába kezdtek az ügyben.

A Budapesten dolgozó külföldi tudósítókat tömörítő Magyarországi Nemzetközi Sajtóegyesület (HIPA) tegnap levelet intézett Martonyi János külügyminiszterhez, amelyben aggodalmát fejezi ki az utóbbi időben, a külföldi tudósítókról megjelent magyarországi cikkek hangnemével kapcsolatban. Azért Martonyinak írtak, mert a Külügyminsztériumtól kapták akkreditációjukat - mondta el lapunknak Runa Hellinga holland tudósító, a HIPA vezetője.

A Magyar Nemzet január 9-ei száma a Kontrollcsoport nevű szervezet írását közölte, amely egy saját felmérés alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Magyarországról szóló tudósítások kétharmada negatív összefüggésben említi a magyar belpolitikát. A lap egy 12 fos listát is közöl, ahol azt méri fel, mely külföldi tudósító milyen mértékben ír negatívumokat Magyarországról. A listát Adam le Bort, a brit Independent tudósítója vezeti, aki a Kontroll-csoport szerint tízszer annyi negatívumot, mint pozitívumot említ.

A cikkre válaszul fordult a tudósítók egyesülete a külügyminiszterhez, de emellett az ATV Sajtóklub és a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elhangzott velük kapcsolatos publikációinak hangnemét is kifogásolják. "Mindenkinek joga van mindenről véleményt nyilvánítani, de az a hangnem, ami kormánypárti sajtófórumokon elhangzik, már nem tolerálható" - nyilatkozta lapunknak egy tudósító. "Biztos vagyok benne, hogy a kormány ezt a hangnemet nem osztja, mégis fel kellene lépni ellene" - mondta a HIPA egyik vezetője. A tudósítók a levélben nem említik név szerint Lovas István újságírót, akinek személye a három orgánumot összeköti, és aki az utóbbi időben többször támadta a nemzetközi sajtó képviselőit.

Az érintettek a levél elküldésével egy időben cikkeikben is élénken foglalkoztak a magyar sajtó helyzetével - derült ki tegnap, amikor lapunk több tudósító véleményét kérdezte. Az ügyről már megjelent - Gregor Mayer jegyzete - cikk az osztrák Der Standardban, mára pedig a Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap tervezett beszámolót. Kester Eddy, a Financial Times budapesti tudósítója, aki a nemzetközi tudósítók kuratóriumának is tagja, lapunknak elmondta, hogy nem számítottak akkora nemzetközi figyelemre, mint amekkora végül is kialakult. A tudósítók együtt döntötték el, hogy csak visszafogott módon reagálnak a Magyar Nemzetben megfogalmazottakra, hiszen ok nem aktív részvevői kívánnak lenni a magyarországi eseményeknek, csak megfigyelők, akik semleges tudósításokat írnak az országról. Ezért is nem tették közzé a külügyminiszternek írt levelüket.

Eddy ugyanakkor hozzátette, hogy mint természettudományos végzettségű ember, nem érti, milyen kritériumok alapján állapította meg a Kontrollcsoport, hogy egy-egy cikk mennyiben nevezhető negatívnak. Feltette a kérdést: ha a Balatonra utazik, ahol találkozik egy udvariatlan pincérnővel, és megírja, akkor ez azt jelenti, hogy negatív képet festett az országról? És ez mínusz egy vagy mínusz öt pontot ér? Mivel a Nemzetben megjelent írás semmilyen módon nem tüntette fel az elbírálás mérhető eszközeit, ezért az sem világos számára, hogy például egy gazdasági elemzésben vagy esetleg a zsidók helyzetével foglalkozó cikkben írottak esnek nagyobb súllyal a latba. Végül kijelentette: Nyugaton ilyen nem történne meg, és ha Magyarország valóban Európához kíván csatlakozni, akkor érthetetlen, hogy miért születnek ilyen írások. Több forrásból úgy értesültünk, hogy az EU-tagállamok nagykövetségeinek több sajtóattaséja is élénken foglalkozik a külföldi tudósítók elleni támadásokkal, bár közös állásfoglalást úgy, ahogyan arról a német Handelsblatt korábban beszámolt, nem terveznek. Felvették a kapcsolatot a tudósítókkal és magyar kormányszervekkel egyaránt.

A Külügyminisztérium szóvivője tegnap szokatlannak nevezte, hogy a külföldi újságírók a külügyminiszterhez fordultak. Mint Horváth Gábor lapunk érdeklődésére elmondta, a Külügyminisztetérium nem illetékes abban, hogy a magyar sajtóban megjelentekről véleményt alkosson, és nincs módja rá, hogy a szabad véleménynyilvánításba beavatkozzon. Horváth Gábor szerint ha a külföldi tudósítóknak panaszaik vannak, megvan a lehetőségük, hogy az adott újságíróhoz, a médiához, újságíró-szervezetekhez vagy más illetékes hazai intézményhez forduljanak. Ennek ellenére a tárca udvariasságból válaszolni fog a levélre - mondta a szóvivő.


Fidesz-kampányról van szó (Gazeta Wyborcza)

A Gazeta Wyborcza lengyel napilap tegnap nagy cikkben számolt be arról, hogy "az Orbán Viktor jobboldali kormányához közel állónak tekintett" Magyar Nemzet "feketelistát" tett közzé azokról a Budapesten akkreditált külföldi tudósítókról, akiknek azt vetik a szemükre, hogy negatív képet terjesztenek Magyarországról a nyugati sajtóban. A baloldali liberális lap tudósítója Lovas Istvánt "szélsőjobboldali nézeteiről ismert" újságírónak nevezi, és azt írja, hogy budapesti újságírói és diplomatakörök feltételezése szerint ő volt a sugalmazója a feketelistának. A lengyel újság úgy tudja, hogy nyugati diplomaták a miniszterelnök sajtóügyekben és imázsalakításban illetékes tanácsadójának tartják Lovast.

A Gazeta Wyborcza szerint a Magyar Nemzet cikke a Fidesz éleződő választási kampányának része, amelyben fontos szerepet játszik a sajtóért folyó küzdelem.

Újvári Miklós, Rockenbauer Nóra

Vissza a kezdőlapra