Nemzeti ünnep - a határon túl

Orbán Viktor üzenete a határon túli magyarokhoz

Március 15-i megemlékezések


Orbán Viktor üzenete a határon túli magyarokhoz

A mai napon egy gyarapodó, sokasodó, erős, független, szabad nemzetet ünnepelünk. Egy nemzetet Európa szívében, amelyet magukban bízó, szabad és büszke emberek építenek maguknak a saját szájuk íze szerint. Egy nemzetet, amely az idegenbe szakadt és az anyaországban élő magyarok közös otthona - ezt tartalmazza Orbán Viktor miniszterelnök üzenete, amelyet a határon túli magyarokhoz intézett, március 15. alkalmából.

     "A magyar név megint szép lesz" - üzente 154 évvel ezelőtt a forradalom a magyarságnak. És a magyar név 1848-ban megint szép lett, mert elődeink saját erejükből megvalósították, s a túlerővel szemben sokáig sikeresen védelmezték azt, amiben hittek: a szabad, független, polgári Magyarországot - hangsúlyozza üzenetében a magyar kormányfő.
     Az új évezred második március 15-éjét ünnepeljük. Végleg magunk mögött hagytuk a XX. századot, mely különösen próbára tette a magyarokat. Elviseltünk kilenc rendszerváltást. Túléltünk hat államformát, négy határrevíziót, három forradalmat, két világháborút és kibírtuk, hogy háromszor léptek idegen csapatok az ország területére.
     Amit túlélünk, erősebbé tesz bennünket. Ezért a mostani március 15-e már a bizakodás és az örömteli előretekintés ünnepe. A mai napon egy gyarapodó, sokasodó, erős, független, szabad nemzetet ünnepelünk. Egy nemzetet Európa szívében, amelyet magukban bízó, szabad és büszke emberek építenek maguknak a saját szájuk íze szerint. Egy nemzetet, amely az idegenbe szakadt és az anyaországban élő magyarok közös otthona.
     A 12 pont szellemében kívánok mindannyiuknak szép és emelkedett közös ünneplést. Legyen béke, szabadság és egyetértés.
     Budapest, 2002. március 15-én
     Üdvözlettel:
     Orbán Viktor
 

Március 15-i megemlékezések a Felvidéken

Több száz magyarok lakta felvidéki településen emlékeztek meg a nemzet tavaszáról, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulóján.

     A pozsonyi magyarok ismét Petőfi Sándor Pozsony-ligetfalui szobránál ünnepeltek. Az ünnepi szónok Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, a szlovák parlament alelnöke volt. Petőfi szobrát ismeretlen tettesen évek, évtizedek óta, rendszeresen megcsonkítják, lefestik, megcsúfolják, így időközben a csonka Petőfi-szobor kettős jelkép-értékű lett. A néptelen ligetben álló többalakos emlékmű valaha Pozsony központjában, azon a színházzal szembeni sétatéren állt, amely valamikor Kossuth Lajos nevét is viselte.
     A pozsonyi magyarok néhány éve Petőfi-emlékbizottságot alapítottak. Törekvéseik szerint a szobrot fel kell újítani és méltóbb, védettebb helyen kell elhelyezni. Miklósi Péter, a bizottság elnöke az MTI-nek elmondta: körvonalazódik a szobor megmentésének lehetősége. Reményeik szerint több forrásból, egyebek között közadakozásból összegyűlik a felújításhoz és az áthelyezéshez szükséges pénz. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy Petőfi Sándor szobra a város védettebb pontján, az Orvostudományi Egyetem kertjében kap helyet. Elképzelhető, hogy a következő év március 15-ét a pozsonyi magyarok már az új helyen álló és felújított szobor előtt ünnepelhetik.
     Az ünnepségeken mindenütt felolvasták Orbán Viktor magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz szóló üzenetét.
     A harcok utolsó bástyájának számító Révkomáromban, a várvédő Klapka György tábornok - rendszerváltás után ismét felállított - főtéri szobránál ünnepeltek, de a temetőben és a város más történelmi helyszínein is voltak koszorúzások. Klapka szobra előtt Csáky Pál miniszterelnök-helyettes mondott ünnepi beszédet.
     Dunaszerdahelyen, a kilencvenes évek elején felállított, új emlékmű előtt Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke beszélt az egybegyűltekhez.
     Kassán a magyar színtársulat, a Thália Színház épületében tartott emlékestet, ahol az ünnepi szónok Ódor Ferenc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye megyei közgyűlésének elnöke volt.
     Megemlékezések voltak a peredi csata emlékét őrző obeliszknél, Czuczor Gergely érsekújvári szobránál, a klobusici Baross Gábor Mauzóleumban, Rozsnyón, Ipolyságon, Somorján, Galántán, Losoncon, Párkányban és Zselízen, Királyhelmecen, Rimaszombatban, Tornalján és több száz magyar településen, ahol az elmúlt évtizedben a magyarok méltó módon felújították a honvédsírokat. Szobrok, emléktáblák kerültek vissza a helyükre, emlékoszlopok, kopjafák sokasága állíttatott, olyan kegyhelyek jöttek létre, ahol a szlovákiai magyarok ezen a napon a nemzeti emlékezet áhítatával hajtanak fejet a nagynevű és a névtelen hősök előtt, és eléneklik a Himuszt, vagy a Szózatot.
     A megemlékezések ellen tiltakozó Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) elnöke, Ján Slota hiénáknak nevezte a magyarokat. Ugyanez a párt a hét elején az ellen tiltakozott, hogy a kassai magyar főkonzul a nemzeti ünnep alkalmából a korábbi szokásokhoz híven ünnepi fogadást adott.
     Emlékezetes, hogy tavaly "válaszul" a március 15-i megemlékezésekre Pozsonyban, Kassán és számos más helyen ismeretlen tettesek gyaláztak meg magyar intézményeknek helyet adó épületeket, köztük a kassai magyar főkonzulátus épületét is. Csak bízni lehet abban, hogy az idén nem ismétlődnek meg - vélekedtek a pozsonyi magyar nagykövetségen és a kassai főkonzulátuson.
     A nagykövetség, a főkonzulátus és a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet munkatársai számos, közel félszáz ünnepség helyszínén a Magyar Koalíció Pártja, a Csemadok és számos más szlovákiai magyar intézmény, polgári társulás, egyházi közösség és önkormányzat képviselőivel együtt helyezték el az emlékezés virágait.

Nemzeti ünnep - erdélyi megemlékezések

Nyugodtan és méltóságteljesen ünnepelték meg pénteken a romániai magyarok 1848. március 15. évfordulóját. A magyarlakta területeken megemlékezéseket, koszorúzásokat, felvonulásokat szerveztek, mindenütt felolvasták Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi köszöntőjét.

    A százötvennégy esztendővel ezelőtt összekovácsolódott nemzeti egységet elevenítette fel Sepsiszentgyörgyön elmondott beszédében Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Kovászna megye székhelyén közel tízezer ember gyűlt össze, hogy meghallgassa a romániai magyarság vezetőjét és Szabó Tibort, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét.
     - Sokfélék voltak az akkori magyarok, de mindannyiukra szükség volt a szabadságharcban, együtt kellettek a történelemnek. Azért csodálatos ma is a szabadságharc emléke, mert akkor nemcsak szavakkal, de tettekkel is sikerült megvalósítani a magyar nemzet egységét - hangsúlyozta Markó.
     Az RMDSZ elnöke szerint más eszközökkel ugyan, de hasonló célokért kell együtt küzdeni ma is. Bárhol is éljenek a magyarok a világban, együtt és csakis együtt alkotják a magyar nemzetet. Ebbe a nemzetbe lehet befogadni másokat, de kizárni belőle senkit sem lehet.
     Markó külön kiemelte, hogy a romániai magyarságot még sok minden elválasztja a román többségtől, de lassan-lassan annak is itt lenne az ideje, hogy Petőfi Sándorék igazságát újra felfedezze ki-ki magának: ami az egyik nemzetnek jó, az jó lehet a másiknak is.
     Nem könnyű annyi rossz történelmi tapasztalat, kiábrándulás után újból és újból párbeszédet kezdeni, együttműködni és együtt dolgozni azokkal, akik másképpen látják a múltat, és lehet, hogy részben a jövőt is. De nincs más út - szögezte le.
     - Ha úgy akarunk eljutni az egységesülő Európába, hogy közben ne hagyjuk el szülőföldünket, akkor tennünk is kell ennek érdekében, és ma erre nincsen más lehetséges eszközünk, mint a román politikai életben való cselekvő részvétel - jelentette ki az RMDSZ elnöke.
     - Az új évezred kezdetén jó reménység mutatkozik a kossuthi megfontoltság és egyetértés szükségességének felismerésétől vezérelve a forradalom és a szabadságharc adta magasabb cél: a megtartás, a gyarapodás és a felemelkedés érdekében - hangsúlyozta beszédében Szabó Tibor.
     A HTMH elnöke emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön a készülő kedvezménytörvényről beszélt. Mint mondta, mára a szándék jogi normává, alkalmazása pedig mindennapjaink természetes részévé vált.
     Hargita megye székhelyén, Csíkszeredában a helyi magyar közösséggel együtt ünnepelt a román kormány két képviselője is: Petre Lificiu környezetvédelmi miniszter és Tudor Postelnicu, a közigazgatási tárca államtitkára.
     Több mint ötezer ember vett részt Kolozsváron a márciusi ünnep alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten a Szent Mihály templomban, majd a Biasini szálló falán elhelyezett Petőfi emléktábla megkoszorúzásán. A kolozsvári magyarok ünnepét nem tudta megzavarni a szélsőségesen magyarellenes Nagy-Románia Párt, amely mostani soros provokációjaként épp erre a napra időzítette annak megünneplését, hogy a kincses város élén tizedik éve a párt jelenlegi főtitkára, Gheorghe Funar áll polgármesterként.

Nemzeti ünnep - vajdasági megemlékezések

A Délvidék számos településen megemlékeztek az 1848-49-es magyar forradalomról és szabadságharcról. A Vajdaságban már napokkal ezelőtt megkezdődtek az ünneplések.

    Szerdán Zomborban a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületbe fotókiállítás nyílt, amely Kossuth Lajos életútját mutatja be. Csütörtökön Szabadkán Paganini József tüzérszázados felújított sírjánál tartottak ünnepséget.
     Pénteken a két legnagyobb március 15-i rendezvényt a Topolya melletti Ómoravicán és a román határ mellett fekvő Magyaritebbén tartották. A Vajdaságban e két településen található köztéren Kossuth-szobor.
     Magyarittebén Pirityiné Szabó Judit, a Határon Túli Magyarok Hivatalának osztályvezetője mondott beszédet az összegyűltek előtt, tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi üzenetét. Ezután a vajdasági magyar pártok képviselői megkoszorúzták a Kossuth-szobrot, s ökumenikus istentiszteletet tartottak a helyi református templomban.
     Ómoravicán a Vajdasági Magyar Szövetség, az Ómoravicai Református Egyházközség és a települési önkormányzat rendezésében tartottak emlékünnepséget. Az ómoravicai templomban ökumenikus istentisztelet volt, majd koszorúzással egybekötött ünnepi műsort adtak elő a helyi Kossuth-szobornál.
     Topolyán a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a település temetőjében található Hősök sírjánál. Ágoston András, a VMDP elnöke koszorúzta meg a síremléket.
     Újvidéken a vajdasági főváros művelődési egyesületének előcsarnokában koszorúzták meg Petőfi Sándor mellszobrát, majd az esti órákban ünnepséget tartottak a művelődési egyesület nagytermében.
     Vajdaság-szerte számos más településen is megemlékeztek pénteken a szabadságharc hőseiről: egyebek mellett Temerinben, Szenttamáson, Tordán és Nagybecskereken is tartottak emlékünnepséget a szabadságharc hőseinek tiszteletére.

Kárpátaljai megemlékezések március 15. évfordulóján

Kárpátalja magyarsága az idén több napos rendezvénysorozattal emlékezik meg az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 154. évfordulójáról.

     A nemzeti ünnepnek szentelt rendezvények a Magyarországgal szomszédos ukrajnai megyében már csütörtökön elkezdődtek. Ungváron, a Dayka Gábor középiskolában Nemzeti dal-mondó versenyt rendeztek a kárpátaljai magyar tanintézetek diákjai számára.
     A Kárpátaljai Nemzetiségek Kulturális Központjában a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének és az ungvári ruszinok Duhnovics Társaságának közös szervezésében tudományos konferenciát tartottak Rákóczi népe és a magyar szabadságharc címmel. Ugyanitt nyitották meg a Ruszinok a szabadságharcban tematikus kiállítást.
     Pénteken a hagyományokhoz híven Kárpátalja minden magyarlakta településén megemlékeztek az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc kezdetéről. Az iskolákban rendhagyó történelemórákon idézték fel a korabeli eseményeket, sok településen a templomokban, a magyar történelmi emlékhelyeken tartottak megemlékezéseket, ünnepi misét, istentiszteletet, a városokban pedig nagygyűléseket. A helyi magyar szervezetek mindenütt közös rendezvényeken méltatták a magyar szabadság napját.
     Técsőn, a Hollóssy Simon Középiskola és az Antall József Líceum tanulóival együtt ünnepeltek a nyíregyházi Szent László Gimnázium tanárai és diákjai. A kisváros magyarjai a Kossuth-szobornál tartottak nagygyűlést.
     Beregszászon több helyszínen volt megemlékezés. Előbb a Kossuth Lajos Középiskolában tartottak ünnepséget, majd délután a város és a környező települések polgárai a Petőfi-szobornál elékeztek meg a forradalomról. A rendezvény ünnepi szónoka, Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő, Beregszász díszpolgára a többi között kiemelte: 1848-49 megmutatta, milyen nagy dolgokra képes a szabadságáért küzdő nép.
     A magyarság jelenlegi helyzetéről szólva Szűrös hangsúlyozta, hogy a státustörvény nemzetmegtartó jogszabály, amely a határokon átnyúlva összefogja a magyarságot, és a tiszta szándék, baráti érzés alapján hozzájárulhat a szomszéd államokhoz fűződő viszony rendezéséhez. Szűrös emlékeztetett, hogy a magyar alkotmány szellemében az anyaországnak fel kell lépnie a határon túli magyarokat sújtó minden diszkriminatív, asszimilációs törekvés ellen.
     Ha valahol a magyarokat sértő jogszabályok vannak, a magyar állam vezetőinek - a nemzetközi joggal összhangban - meg kell védeniük az ottani magyarságot - tette hozzá a politikus, hangsúlyozva, hogy a magyarság újra emelkedő nemzet a Kárpát-medencében.
     Munkácson a helyi magyar és ruszin szervezetek a város határában, a szabadságharc egyik győztes csatájának helyén emelt podheringi emlékműnél, a nagyszőlősiek pedig a vértanú Perényi Zsigmond szobránál ünnepeltek és koszorúztak.
     A kárpátaljai központi megemlékezés a késő délutáni órákban kezdődött Ungváron, a Petőfi-szobornál a helyi magyar szervezetek vezetőinek, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviselőinek, az ungvári magyar főkonzulátus diplomatáinak és a megyei, valamint városi vezetés képviselőinek részvételével.
     Az ungvári rendezvény ünnepi szónoka, Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) főosztályvezetője beszédében a 154 évvel ezelőtti események kapcsán arra emlékeztetett, hogy a ruszin-magyar együttélés akkor is zavartalan volt, s ma is nemzetiségi béke jellemzi a térséget. Külön öröm - emelte ki -, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatai rendezettek. Magyarország messzemenően érdekelt Ukrajna demokratikus fejlődésében, gazdasági felemelkedésében, aminek fontos erőpróbája lesz a március 31-i parlamenti és helyhatósági választás.
     "Bizakodunk abban, hogy ebben a politikai küzdelemben tisztán érvényesülnek majd a kárpátaljai magyarság valós érdekei, s ennek a nemzetrésznek elkötelezett férfiú képviseli majd a magyarságot az ukrán törvényhozásban" - mutatott rá Tóth.
     Az ünnepség résztvevői előtt Szakács Zoltán, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét a határon túli magyarokhoz. Este a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusa tartott ünnepi fogadást március 15. alkalmából.
     A nemzeti ünnepnek szentelt kárpátaljai rendezvénysorozat lezárásaként vasárnap Ungváron, a református templomban a 48-as hősök és a XX. századi diktatúrák magyar áldozatainak emlékére tartanak istentiszteletet.

MTI alapján
Vissza a kezdőlapra