A Mátyás név héber eredetű szó, jelentése 'Istennek ajánlott' vagy 'Isten ajándéka', azt is jelenti: 'alázatos'. Alázatos lehet az, aki a nyomorúságot zokszó nélkül elszenvedi, aki megvizsgálja saját magát, és úgy találja, hogy semmi jót nem érdemel, és az is, aki meglátja Isten hatalmasságát, és elismeri saját maga kicsinységét. Mátyás apostol mindháromnak megfelel, mert mártír volt, saját magát semminek tartotta, és csak Isten nagyságát kívánta.

Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétől fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, az áruló Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen őrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnő az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette.

A Lévi nemzetségből, Betlehemből származó Mátyás nagy tudós volt. Apostollá választása utáni életéről eltérőek a legendák és szinte semmi biztosat nem tudunk. Némely írások szerint Macedóniába ment prédikálni, és itt az ördög vakító mérget itatott vele, de ez nem ártott neki. Miután még másokat is meggyógyított, az ördög javaslatára – aki csecsemő képében jelent meg a népnek – tömlöcbe vetették és megkínozták. A börtönből Jézus szabadította ki, hogy tovább hirdesse az Igét. Mikor az emberek nem hittek neki, megmondta, hogy a pokolra fognak szállni, ami rögtön meg is történt. Ezt látva a többiek mind megtértek, és ettől kezdve mindenki hitt Mátyásnak. Halálának módjáról is eltérő variációkat lehet olvasni: egyes változatokban karddal vagy bárddal lefejezték, mások szerint megfeszítették. [Legenda Aurea]

Életrajzát valószínűleg Beda írta meg. Az Érdy-kódexen kívül a Debreceni-kódexben olvashatunk róla, szintén Legenda Aurea-fordítást. Azonban mindkét kódex róla szóló része inkább vita (élettörténet), s nem legenda.
Mátyás apostol önálló középkori ábrázolását nem ismerjük, de az apostolok oltárán szerepel. Attribútumai a kard, a bárd, kövek, kereszt és lándzsa. Bálint Sándor ikonográfiai jelvényének a szekercét nevezi meg.

A szent magyarországi kultuszának az Árpád-korban még nincs nyoma, okleveleken a 14. században kezd keltezésként szerepelni. Hazai tiszteletének kialakulása a középkori aacheni magyar zarándoklatokkal függ össze. Mátyás ereklyéit ugyanis Trierben őrzik, a Szent Mátyás-apátság bazilikájában. A magyar zarándokok mindig útba ejtették Trier városát, hogy megtekintsék ezeket a relikviákat, és hazatérve terjesztették Szent Mátyás tiszteletét. A szent és a név magyarországi népszerűségét Mátyás király is nagyban növelte.

Népszokások, hiedelmek

Mátyás napja, február 24. az 1493-as esztergomi zsinat óta parancsolt ünnep volt. Bár az idők során a parancsolt ünnepek közül eltörölték, a naphoz kötődő hiedelmek és hagyományok a nép körében tovább éltek.

Az emberek képzelete Mátyás apostol ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett, így lett a szent Jégtörő Mátyás, mert az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát. Sok népi hiedelem és szokás ezzel kapcsolatos.

Szokás mondani, hogy "ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál", illetve hogy "Mátyás, Gergely két rossz ember". Ha Mátyáskor még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát. Az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek. A Mátyás-napi időjárásból lehet jósolni az éves termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. Ha Mátyáskor esik, akkor a jég elveri majd a termést, a szőlő savanyú lesz. Mátyás apostol az ácsok, a mészárosok és a halászok védőszentje. Ezért a Mátyás napján fogott hal az egész évi szerencsés halászat előjele.

Az időjárási regulákon kívül Szent Mátyás néhány kalendáriumhoz kötött történetnek is hőse. A hagyomány szerint az Úr Mohácsra küldte Mátyást jeget törni, a szekcseiek azonban megállították, és pálinkával leitatták. Ezután a szent visszafordult, és elmaradt a jégtörés. Aztán Isten Gergelyt küldte el, akit viszont a báriak borral itattak meg. Végül Józsefet küldte el az Úr, és ő baltájával meg is törte a Duna jegét.

2001-es Jégtőrő Mátyás oldalunk
 

Vissza a kezdőlapra