Népszámlálás kezdődött hétfőn Romániában, ahol március 27-ig közel 120 ezer kérdezőbiztos írja össze az ország lakosságát. A mostani népszámlálás során felmérés készül a lakosság szociális helyzetéről és az ország lakásállományáról is.

    - A népszámlálás Románia nemzeti érdeke, a fő cél az, hogy valós és átfogó képet kapjunk az ország lakosságának demográfiai szerkezetéről, az elmúlt tíz év folyamán történt változások után kialakult társadalmi-gazdasági helyzetről. Ez ad alapot majd ahhoz, hogy pontosítani lehessen az ország középtávú nemzeti gazdaságfejlesztési stratégiáját - jelentette ki Octav Cozmanca közigazgatási miniszter, a népszámlálás lebonyolítására alakult országos bizottság elnöke.
     Romániában legutóbb 1992-ben végeztek népszámlálást. Akkor az ország lakossága 22 millió 810 ezer fő volt. A demográfiai trendek alapján ez a szám várhatóan közel fél millióval csökkenni fog.
     A mostani népszámlálás lebonyolítását eredetileg tavaly tavaszra tervezték, hogy Románia is igazodjon a nemzetközi gyakorlathoz, de a felkészülés hiányosságai miatt végül közel egy évvel elhalasztották a lakosság összeírását.
     A felkészülést most is rendkívül kemény bírálatokkal kommentálta a román sajtó. A kifogások elsősorban a kellő tájékoztatás elmaradásáról, a szükséges anyagi fedezet és a személyi adatok védelmét szolgáló biztos törvényi háttér hiányáról, a túlságosan terjedelmes kérdőív számos szakszerűtlenségéről és esetlenségéről szóltak.
     A romániai magyar közösség számára különösen fontos a népszámlálás, mivel a lakosság hiteles összeírása pontos képet adhat Románia állampolgárainak nemzetiségi és felekezeti hovatartozásáról.
     Ezen túlmenően a mostani népszámlálás több évre meghatározza azon nemzeti kisebbségi jogok gyakorlását, amelyeknek feltétele az adott település népszámláláson kimutatott nemzetiségi összetétele, aránya.
     Minden román állampolgárnak saját joga, hogy milyen nemzetiségűnek és milyen anyanyelvűnek vallja magát. A nemzeti kisebbségek és a kisebbségi egyházak képviselői ugyanakkor azt kifogásolták, hogy a kérdőíven a nemzetiségre és az anyanyelvre vonatkozó kérdésnél román, illetve egyéb, a felekezeti hovatartozásnál pedig ortodox, illetve egyéb szerepel.
     Aki nem román nemzetiségűnek, nem román anyanyelvűnek és nem ortodox vallásúnak tartja magát, az külön listáról választhatja ki nemzetiségi és felekezeti hovatartozását. A statisztika által ismert nemzetiségek és anyanyelvek között szerepel a székely is. Van csángó nemzetiség, de nincs csángó anyanyelv.
     A román központi statisztikai hivatal (INS) magyarázata szerint a székely nemzetiség és anyanyelv 1930 óta szerepel a népszámlálási kérdőíveken, a csángók pedig vagy román, vagy magyar anyanyelvűnek vallhatják magukat. Aurel Camara, az INS elnöke ugyanakkor az MTI-nek adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, az adatok végső összegzésénél a székelyeket és a magyar anyanyelvű csángókat a magyar nemzetiségűekhez sorolják.
     A román statisztikai hivatalt a román fejedelemségek egyesülése után, 1859-ben alapították. Az akkor végzett első népszámlálás során 3 millió 865 ezer embert írtak össze. Az Erdéllyel bővült Románia első népszámlálását 1930-ban rendezték: az akkori adatok szerint az ország lakossága 14 millió 281 ezer fő volt, közülük 1 millió 423 ezer vallotta magát magyarnak.

MTI

Vissza a kezdőlapra