Magyarország európai uniós csatlakozási tárgyalásai jól állnak, minden esély megvan arra, hogy ezek 2002 végére befejeződjenek, s 2004-ben az ország bekerüljön az unióba - vázolta Orbán Viktor miniszterelnök a kormány által várt európai uniós csatlakozási menetrendet egy konferencián hétfőn, Budapesten.

    Orbán Viktor az Európai Kamarák Állandó Bizottságának üzleti fórumán beszédében kifejtette: Magyarország 2003-ban nagy valószínűséggel aláírhatja a csatlakozási dokumentumot. Hozzátette, a csatlakozásra 2003-ban népszavazást rendeznek, s így Magyarország 2004. január, vagy július 1-jén taggá válhat.
     A miniszterelnök szerint 2007-2008-ban Magyarország már tagja lesz a Monetáris Uniónak is, s ekkor a forintot felváltja az euró.
     A miniszterelnök utalt arra, hogy a vázolt menetrend az Európai Unión belül széles körben elfogadott közmegegyezésen alapul.
     Orbán Viktor a csatlakozással összefüggésben kifejtette, hogy a versenyfejezet még nem zárult le. A beruházási kedvezmények ügyében ugyanis Magyarország és az európai uniós külföldi vállalkozások, illetve az EU között ellentét van. Rámutatott: az Európai Unió azt szeretné, ha Magyarország felmondaná, illetve újratárgyalná a külföldi vállalatoknak adott beruházási kedvezményeket.
     A miniszterelnök elmondta, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a korábban szerzett jogokat nem lehet felülbírálni, illetve elvenni a csatlakozás kapcsán sem. Közölte, hogy ez a nehéz vita hónapok óta folyik, s minél többet beszélnek a felek róla, annál távolabb kerülnek a konszenzustól.
     A kormányfő ugyanakkor úgy vélte, hogy 2002 második felében sikerül feloldani ezt a konfliktust.
     A csatlakozással kapcsolatban kifejtette, hogy módosítani kell a médiatörvényt is, ám ehhez egyelőre nincs meg a parlamentben a kétharmados többség. Hozzátette: bízunk abban, hogy áprilisban ezt a problémát a magyar választók megoldják.
     A miniszterelnök elmondta: a csatlakozás kapcsán problémát jelent az is, hogy Magyarországnak csupán 25 százalékos mezőgazdasági támogatást ajánlottak meg, szemben az uniós tagországokban lévő 100 százalékkal.
     Orbán Viktor aláhúzta: Magyarország azonos versenyfeltételekkel szeretne csatlakozni az unióhoz, s a mezőgazdaság területén is olyan elbánást kér, mint amilyenek például a német, a francia, vagy az angol termelőket illetik meg.
     A kormányfő elmondta: Magyarország versenyképes gazdasággal rendelkezik, s ezért komolyabb szerkezetátalakításra már nincs szükség. Aláhúzta: a volt szovjet övezethez tartozó országok közül egyedül Magyarország rendelkezik versenyképes agráriummal.
     A miniszterelnök utalt arra, hogy az Európai Unió a mezőgazdaság tekintetében 2013-ig szeretné fenntartani az átmenetet, s ennyi idő alatt nőne 25 százalékról 100 százalékra az agrártámogatás. - Az Európai Unió azonban hétéves költségvetést készít, amely 2006 végén 2007 elején indul - tette hozzá Orbán Viktor. Éppen ezért Magyarország azt szeretné, ha az átmeneti időszak már 2007. január 1-jén lezárulna, s nem kellene várni 2013-ig.
     A kormányfő közölte, hogy az ezzel kapcsolatos vita formális értelemben még nem kezdődött el, hiszen az Európai Uniónak várhatóan csak április végén lesz hivatalos álláspontja. Orbán Viktor a magyar gazdaság jövőjéről elmondta, hogy folytatódni fog a négy éve elkezdett gazdaságpolitika. Aláhúzta, a magyar kormány egyszerre három eszközt is felhasznál arra, hogy a szerkezetében korszerű és versenyképes gazdaságot továbbfejlessze. Így az állam erőteljes szerepet vállal a fejlesztésben, miközben használni fogja a globális gazdaságpolitika eszközeit is. Ez utóbbi centrumában a külföldi tőkebeáramlás áll. Harmadik eszközként a magyar sajátosságokat, az úgynevezett hungaricumokat említette.
     Orbán Viktor szerint ugyanis azokat az előnyöket is ki kell használnunk, amelyek csak Magyarországra jellemzőek, példaként megemlítette az ország földrajzi elhelyezkedését, a turizmusban és a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket, valamint azt, hogy Magyarországon a politikai viszonyok kedvezőek, átláthatóak és kiszámíthatóak. Ez utóbbi alátámasztásaként megemlítette, hogy Magyarországon eddig minden kormány kitöltötte a rendelkezésére álló négy évet, s április 21-ét követően a régióban Szlovéniát kivéve első lehet abban, hogy ugyanaz a politikai erő két cikluson keresztül is kormányozhat.
     A miniszterelnök szerint ez a politikai stabilitás jótékony hatással lehet a gazdaságra is.A kormányfő elmondta, hogy az állami szerepvállalást, a globalitást, illetve a magyar sajátosságokat a kormány a Széchenyi-tervben ötvözte. Közölte: egy forint állami támogatás átlagosan 3-4 forint magánpénzt mozdít meg a gazdaságban.
     Kérdésekre válaszolva a miniszterelnök elmondta: a magyar gazdaságban a nemzeti össztermék több mint 80 százalékát a magángazdaság állítja elő, s már egyetlen állami vagyontárgyat sem kell piacra dobni azért, hogy javuljon a gazdaság szerkezete. A jövőben privatizáció már nem lesz, csupán adásvétel - tette hozzá. Kifejtette: az állam vesz és elad attól függően, hogy a magánszféra vagy az állam működteti-e jobban az adott vagyontárgyat. Így többé olcsón állami vagyontárgyhoz már nem lehet jutni.
     A kormányfő a jövőről elmondta, hogy 2002 második felében megszüntetik az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t, és létrehoznak egy egyszerű nemzeti vagyonkezelő holdingot.
     A pénzügyi integrációval összefüggésben kifejtette: az általános forgalmi adó szerkezetén változtatni kell és a csatlakozás pillanatában Magyarországnak át kell vennie az európai uniós rendszert. Aláhúzta: várhatóan egy-két kivétel lesz, s e tekintetben az a kérdés, hol határozzák meg az áfa szintjét.
     A miniszterelnök közölte: örülne, ha az áfa szintjét csökkenteni lehetne, de még jobban örülne annak, ha a személyi jövedelemadó szintjét lehetne mérsékelni. Költségvetési szempontból ugyanis az áfa biztos bevételnek tekinthető és éppen ezért továbbra is az adózási rendszer fő eleme lesz.

MTI

Vissza a kezdőlapra