Vörösmarty Mihály nyomán:  PETIKE Bús mogorván ül Petike,          Ha ha ha! Péter és bú! a mennykőbe,          Mi baja? Kovács kémli hű szemekkel --          Jó öreg! Azt gondolja, hogy jelöltje          Tán beteg. "Kell galuska, Peti fiam,          Eszel-e?" "Dehogy eszem, dehogy eszem,          Ki vele. " "Kell bor, édes szép fiacskám,          Iszol-e?" "Gyula elől, dehogy iszom,          El vele." "Kell-e sarkantyú csizmádra,          Petikém! Kalpagodra toll s mentédre          Rókaprém?" "Mit nekem toll, mit nekem prém,          Sarkantyú! Ha szívemben, mint a róka,          Rág a bú!" "Kell-e könyv, a szomszéd könyve,          Biblia?" "Ne is mondjad, megruháztak          miatta. Egy barátom van nekem csak,          A halál; Máskülönben Orbán Viktor           Megtalál." "Az egekre! Peti fiam,          Meg ne halj: Annyi benned a sóhajtás,          Mint a raj. Beidézzem az Apró lányt,           Piroskát?" Szól mogorván Péter úrfi:          "Lássam hát!" Ármány-adta Péterkéje! Még mi nem volt a bibéje! Sem kalapja, sem mentéje, Sem a sarkantyú zenéje, Nem kell neki róka mája, Sem Károli bibliája; Nem kell neki bor, galuska, Bezzeg kell Apró Piroska, Bár negédes és hamiska, De vidor, szép és huncutka. Sem ehetnék, sem ihatnék, Piroskával nyájaskodnék. "Ej Petikém, nagy fiam, hát          Ez a baj! Gondom lesz rá, hogy nagyot nőj          S meg ne halj. Most takarodj a közgázra,          Rossz fiú! Meg ne lássam, hogy pityergesz.          Félre bú! A közgázon a Piroskát          Elfeledd: Orbánnal kell ott vitáznod          Teneked" 1841-2002.

Vörösmarty Mihály:  PETIKE Bús mogorván ül Petike,           Ha ha ha! Péter és bú! a mennykőbe,           Mi baja? Anyja kémli hű szemekkel --           Jó öreg! Azt gondolja, fiacskája           Tán beteg. "Kell galuska, Peti fiam,           Eszel-e?" "Dehogy eszem, dehogy eszem,           Ki vele. " "Kell bor, édes szép fiacskám,           Iszol-e?" "Dehogy iszom, dehogy iszom,           El vele." "Kell-e sarkantyú csizmádra,           Petikém! Kalpagodra toll s mentédre           Rókaprém?" "Mit nekem toll, mit nekem prém,           Sarkantyú! Ha szivemben, mint a róka,           Rág a bú!" "Kell-e könyv, a szomszéd könyve,           Biblia?" "Mit nekem könyv, a beszéd mind           Szó fia. Egy barátom van nekem csak,           A halál; Az, tudom, hogy innen-onnan           Lekaszál." "Az egekre! Peti fiam,           Meg ne halj: Annyi benned a sohajtás,           Mint a raj. Átidézzem tán Juliskát?           Láthatnád?" Szól mogorván Péter úrfi:           "Hol van hát?" Ármány-adta Péterkéje! Még mi nem volt a bibéje! Sem kalapja, sem mentéje, Sem a sarkantyú zenéje, Nem kell neki róka málja, Sem a szomszéd bibliája; Nem kell neki bor, galuska, De bezzeg kell a Juliska, Bár negédes és hamiska, De vidor, szép és piroska. Sem ehetnék, sem ihatnék, Csak Julcsával nyájaskodnék. "Ej Petikém, szép fiam, hát           Ez a baj! Gondom lesz rá, hogy nagyot nőj           S meg ne halj. Most takarodj iskolába,           Rosz fiú! Meg ne lássam, hogy pityergesz.           Félre bú! Iskolában a Juliskát           Elfeledd: Isten éltet, tíz év mulva           Elvehet'd." 1841. január 19. előtt

Vissza a kezdőlapra