Az osztrák kancellár a Benes-dekrétumok kapcsán azt tanácsolja Csehországnak, hogy dolgozzon ki kárpótlási megoldást az elüldözöttek számára. A Benes-dekrétumok nem tehetők meg nem történtté, de gondoskodni kell arról, hogy ma ne legyen jogi hatásuk, mert a mai Európában nem lehet az emberi jogokat sértő dekrétumok alapján álló ítéleteket hozni - mondta egyebek között Wolfgang Schüssel a Der Standard című liberális bécsi lapban szombaton megjelent interjújában.

    Schüssel megemlítette, hogy a most európai szinten kezelt problémát Milos Zeman cseh kormányfő hozta a felszínre megjegyzéseivel, amelyeket egy osztrák politikai hetilapban tett, amikor a szudétanémeteket Hitler ötödik hadoszlopának, elűzésüket pedig enyhe büntetésnek minősítette, ezt azonban a mai Csehországban is elutasítják.

     Az osztrák kancellár azt ajánlotta Csehországnak, hogy dolgozzon ki kárpótlási megoldást az elüldözöttek számára. Ausztria példájára hivatkozott, amely önként, tulajdonképpen külső nyomás nélkül megállapodott mind a volt kényszermunkások, mind a vagyoni károkat szenvedettek kárpótlásáról.

     A kancellár szerint jogilag nem szükségszerű, hogy kártérítési perek induljanak, ha a cseh kormány tesz lépéseket. Az elüldözöttek szövetségeinek követelései természetesen fennállnak, ezt azonban jogilag külön lehet választani - mondta. Egyébként leszögezte: álláspontja mindig is az volt, hogy "holt jogtalanságnak" kell minősíteni az érintett dekrétumokat, s hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással ez jogilag is világosan láthatóvá válik. Ehhez nem kötődnek feltétlenül a kárpótlási kérdések, amelyeket mindenkinek magának kell eldönteni - mondta Schüssel.

     Ausztriában a felszabadultság érzésével jártak a kárpótlások - szögezte le, de hozzátette, hogy ezt Csehországban kell megvitatni és eldönteni.

MTI

Vissza a kezdőlapra