A régészeti feltárás alatt álló budavári Szent György teret, az eddigi ásatások során talált kincseket mutatja be a Budapesti Történeti Múzeumban (BTM) pénteken nyíló, A múlt rétegei - A budavári Szent György tér története című tárlat - hangzott el a kiállításról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.

    Bencze Zoltán, a BTM középkori osztályának vezetője, a tárlat rendezője emlékeztetett: a budavári területen 1994 óta folytak régészeti feltárások, ez a munka egyelőre, a tér nyugati oldalán végzett munkákkal lezárult.
     A régész megjegyezte, hogy a Szent György tér feltárása még korántsem fejeződött be, de elsősorban pénz kérdése, hogy az ásatások mikor folytatódnak.
     Ismertetése szerint még a nyugati oldalon is vannak feltáratlan részek, a volt Honvéd főparancsnokság épületénél is kellene kutatni, s feltárásra vár a volt karmelita kolostor alatti terület is.
     Az eddigi ásatásokra mintegy félmilliárd forintot költöttek, a munkálatokat az állam finanszírozta - fűzte hozzá.
     Nyékhelyi Dorottya régész, a kutatás egyik résztvevője elmondta: a tárlat - amely a feltárt emlékek egyharmadát mutatja be - időutazásra hívja a látogatót, a tér jövőjével kapcsolatos elképzelésektől, tervektől indul és az őskorral zárul.
     A II. világháborúban a tér épületei súlyosan megrongálódtak, közülük a későbbiekben többet lebontottak, a volt Teleki-palotát pedig 1968-ban felrobbantották - jegyezte meg.
     Hozzáfűzte: az 1980-as évek végén megindult régészeti feltárások és a konzerválás eredményeként jól kirajzolódnak egy-egy épület alapjai, mint például az egykori Szent Zsigmond templomé.
     A kiállítás anyagából két termet tölt meg a volt Teleki-palota mélypincéjében feltárt középkori kút leletanyaga.
     Az eddigi legszebb emléket, a magyar-Anjou címeres selyemkárpitot, összegyúrt sárgombóc formájában mintegy 10 méter mélységben találták meg, több más textil-lelettel együtt - jelezte a régész.
     A kiállításon láthatóak középkori hétköznapokat megidéző használati tárgyak is, például felnőtt és gyermek bőrcipők.
     A sajtótájékoztatón kitértek arra is: a terület elnevezésének és történetének érdekessége, hogy a mai Szent György tér helyén a középkorban nem volt tér.
     Szent György térnek akkor a Boldogasszony-plébániatemplom és a városkapuk közötti főteret, a heti piac helyszínét, vagyis a mai Dísz teret és Tárnok utcát nevezték.

MTI

Vissza a kezdőlapra