Szlovákiában december 1-én tartották meg a megyei közgyűlések felállítását célzó választások első fordulóját. Szlovákia polgárai az ország történetében most először dönthettek arról, hogy kik képviseljék őket a január elsején megalakuló nyolc megyei közgyűlésben (ún. Nagyobb Közigazgatási Egységben, VÚC), amelyek az önkormányzatiság elve alapján a decentralizált állami hatalmat lesznek hivatottak gyakorolni. Az új közigazgatási egységekben a nagyszombati megyét képező terület határain belül a választások napján 23,7 %-ot, a nyitrai területen pedig 27,6 %-ot tett ki a magyar nemzetiségűek száma.
A szlovák központi választási bizottság kétszeres halasztás után kihirdetett hivatalos adatai szerint a választásokon csupán a jogosultak 26,02 %-a vett részt. Az MKP az eredmények országos sorrendjében a HZDS után a második lett, a többi szlovák kormánypárt szerényebb eredményt ért el. A pártok többsége a legtöbb helyen különféle koalíciós kötelékekben indult, százalékpontban meghatározott eredményeik a hivatalos adatok közzététele után is ellentmondásosak. A választók nem csak a képviselőkre, hanem a megyei közgyűlések elnökjelöltjeire is szavaztak, azonban eredmény csak Pozsony megyében született, ahol a kormányzati koalíció jelölje, az MKP által is támogatott Lubo Roman lett a győztes. Míg a képviselőtestületek összetétele a szombati választások után végleges, addig a többi, hét megyei közgyűlés elnökének személye majd csak a két hét múlva esedékes második fordulóban dől el végérvényesen. A választások első fordulójának eredménye szerint a nyolc közül öt szlovákiai megye közgyűlésében: a pozsonyiban (46 székből 2 magyar), a nagyszombatiban (40 székből 14 magyar), Nyitra megyében (52 helyből 31 magyar), a besztercebányaiban (49-ből 15 magyar) és a kassaiban (57-ből 18 magyar) lesznek a Magyar Koalíció Pártjának képviselői, míg az eperjesi megyében nem jártak sikerrel.
Az MKP-nek esélye van arra, hogy a második fordulóban a nagyszombati és nyitrai megye közgyűlésének elnöki posztját is megszerezze, mert az első fordulóban a nagyszombati megyében 30,02 %-ot elért Kvarda József a 37,57 %-ot szerzett Peter Tomecekkel méri majd össze erejét, illetve Fehér Miklós Nyitra megyében 37 %-kal küzd meg a 39 %-ot elért Peter Belicával szemben (Az azóta lezajlott választások a reményeket nem igazolták). Mindkettejük ellenfele egy HZDS fémjelezte többpárti koalíció jelöltje. Az MKP a választásokra hat megyében indított összesen 126 képviselőjelöltet, valamint öt megyében állított a közgyűlés elnöki posztjára jelöltet (tudván azonban, hogy esélyei csak a nagyszombati és nyitrai megyében érdemlegesek). Bugár Béla, az MKP elnöke elégedettségének adott hangot a választási eredménnyel összefüggésben: véleménye szerint pártja akarata ellenében elfogadott közigazgatási törvény teremtette feltételek mellett az MKP ezúttal a lehetséges maximumot közelítette meg. A Vladimír Meciar vezette HZDS öt megye közgyűlésében a legtöbb jelöltet állítja és hét megye második választási fordulójába is bekerültek az elnökjelöltjei. Különös helyzet alakult Trencsén megyében, ahol majd a teljes megyei közgyűlést a HZDS képviselői alkotják.
Komárom magyar többségű városából a legutóbbi időszakban minden állami vállalatot gyors tempóban áthelyeztek Nyitrára vagy Érsekújvárra, aminek következtében a város elveszítette közigazgatási jelentőségét. Pásztor István, Komárom polgármestere értékelése szerint a posta, a közlekedési vállalat és a statisztikai hivatal híján Komáromban komolyabb jogkörrel rendelkező állami hivatal nem maradt.
Szlovákia Legfelsőbb Bírósága november közepén felfüggesztette a Ján Slota vezette Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) politikai tevékenységét. A magyarellenes kirohanásairól ismert Ján Slota eredetileg a szlovák parlamenti ellenzékhez tartozó, jelenleg a nemkülönben magyarellenes Anna Malíková nevével jegyzett Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke volt éveken át, amíg Malíková a helyébe nem lépett. Kettejük a pártot is megosztó ellenségeskedése oda vezetett, hogy Slota és hívei október elején Valódi Szlovák Nemzeti Pártot jegyeztettek be, és külön parlamenti frakciót alakítottak. Slota pártja a Malíková-féle SNS-hez hasonlóan ellenzi Szlovákia NATO-tagságát, elveti a nyitott társadalom polgári elveit, és nyíltan hirdeti szélsőségesen kisebbségellenes eszméit. A pártot felfüggesztő Legfelsőbb Bíróság egyelőre nem döntött arról, hogy törlik-e a Slota vezette párt bejegyzését, de az már biztos, hogy a PSNS jelöltjei nem indulhatnak a megyei közgyűlések felállítását célzó december elsejei választásokon.
A Demokratikus Baloldal
Pártja tisztújító kongresszusán új elnökévé Pavel Koncost választotta.
Megválasztása utáni beszédében, Koncos úgy vélte, hogy a régi rendszer
összeomlása felbátorította az újkonzervatív és újliberális erőket. Az SDL
1990-től azokat tömöríti, akik nem utasítják el a régi rendszer pozitívimait.
1989 decemberében a megkérdezettek 80 %-a az Alexander Dubcek által megtestesített,
emberarcú szocializmust választotta.
