A "Zöld Program" keretében több mint 10.000 kárpátaljai gazdának, mintegy 440.000 USD értékben nyújt támogatást a magyar kormány az Új Kézfogás Közalapítványon keresztül. A gazdák vetőmaghoz és műtrágyához juthatnak hozzá ebben a programban. A közalapítvány korábbi támogatása során mintegy 12.000 gazda kapott anyagi támogatást az egykori kolhozföldek privatizálásához.
A magyar-ukrán kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt két évben lendületesen fejlődtek, a kétoldalú áruforgalom növekedési üteme mind Magyarország, mind Ukrajna esetében kétszerese volt a teljes külkereskedelmi áruforgalom növekedési ütemének. A Gazdasági Minisztérium adatai szerint a 2001. évben (januártól novemberig) a 456,5 millió USD kétoldalú áruforgalom alapján Ukrajna Magyarország külkereskedelmi partnerei sorában a 24. helyen áll.
Mádl Ferenc Leonyid Kucsma ukrán elnökkel február 6-án, Kijevben folytatott tárgyalásai során az együttműködés területei között kiemelte
- a Trieszt Budapest-Kijev V. európai közlekedési folyosó kiépítését, amely várhatóan jelentős ösztönzője lesz a gazdasági kapcsolatok élénkítésének
- a közúti és vasúti közlekedés modernizálásában való együttműködés igényét
- a mezőgazdaság területét, ahol a tárgyalások során konkrét termelési együttműködési elképzelések alakultak ki
- a magyar mezőgazdasági, biológiai kutatások és fejlesztések eredményeinek a ukrán vállalatok által történő átvételéről
- a tiszai árvízveszély megelőzésében való együttműködés jelentőségét, amelyben a probléma komplex megoldása érdekében Magyarországon és Ukrajnán kívül Szlovákia, Románia és Jugoszlávia is részt vesz
- a Magyarországra irányuló ukrán gáz- és villamos energia szállítások fejlesztésének kérdését
- jelenleg 260 magyar vállalkozás van jelen Ukrajna területén. A magyar vállalatok 2000-3000 üzletet kötnek az országban évente, az évi kereskedelmi forgalom pedig 500 - 600 millió USD-t tesz ki. A köztársasági elnök szerint ezek az adatok, bár jelentősek, de nem kielégítőek. Ukrajna gazdasági potenciálját és a kétoldalú kapcsolatok múltjára tekintettel az együttműködés fejlesztése és elmélyítése mindkét ország érdeke. A tárgyalások során a felek az áruforgalom bővítésének lehetőségeit és az együttműködés új formáit keresték, így szó esett a kereskedelmi rendszer liberalizálásáról, a közös programok kidolgozásáról és végrehajtásáról gyártási kooperációk területén, valamint beruházási programokról.
A kétoldalú államfői tárgyalások után több kétoldalú megállapodás aláírására került sor: Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter és Viktor Horevvel, Ukrajna Állami Vízügyi Bizottságának elnökével egyezményt irt alá közös Tisza-völgyi árvízvédelmi koncepcióról.
Kontrát Károly a Belügyminisztérium politikai államtitkára és Mikola Litvin, az ukrán határőrség parancsnoka az ukrán-magyar államhatár szolgálati célú átépítéséhez szükséges okmányok egységesítéséről, valamint a közúti, vasúti és vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló kormányközi megállapodásokat írtak alá. A felek kicserélték a magyar-ukrán jogsegély egyezmény ratifikációs okmányait is.
Anatolij Kinah ukrán miniszterelnök a gazdasági együttműködésről való tárgyalások során kifejtette Mádl Ferencnek, hogy a felek kölcsönösen erőfeszítéseket tesznek a határ menti térségek együttműködési koncepciójának aláírása érdekében. Az ukrán miniszterelnök rámutatott, hogy Budapest Kijev egyik legfontosabb kereskedelmi partnere Közép-, és Kelet-Európában.
A magyar delegációnak az Ivan Pljuscs vezette ukrán parlamenti küldöttséggel való tárgyalásainak gazdasági témái között szerepelt
- az autópálya építés,
- egyéb útépítések,
- az infrastruktúra fejlesztésének kérdése.
