Ukrajna kormánya január 10-én határozatot fogadott el a második világháború alatt elhurcolt krimi tatárok ukrán társadalomba való integrációjáról, valamint más nemzeti kisebbségekről, illetve azok kultúrájának újraélesztéséről és fejlesztéséről.

Január 3-án nyolc magyar ajkú községet választottak le a Beregszász központú, magyar többségű választókerületről. Az eredetileg tervezett hat falu helyett nyolc települést, így mintegy 10.000 választásra jogosult lakost szakítottak le arról a választókerületről, amelynek a két utóbbi parlamenti ciklusban magyar képviselője volt. A tiltakozások és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség aláírásgyűjtő akciója ellenére, melyen az érintett települések mintegy 70%-a nyilvánította ki a koncepcióval szembeni véleményét a kárpátaljai tömbmagyarságot magába foglaló választókerülettől hat község (Dercen, Barkaszó, Fornos, Izsnyéte, Szernye, Csongor) a mukácsi, kettő (Kisgejöc és Nagygejöc) pedig az ungvári körzethez került át. A magyar falvakkal együtt leválasztottak a választókerületről ukrán falvakat is, azonban egyúttal a beregszászi körzethez csatolták Királyháza nagyközséget, ami 90 %-ban ukrán nemzetiségű lakosokból áll, valamint Szölösegres és Veréce községeket, melyek szintén döntően ukrán lakosokból áll.

Kovács István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke levélben kérte Leonyid Kucsma elnököt és Mihajlo Rjabechezt, az Ukrán Központi Választási Bizottság elnökét arra, hogy a kárpátaljai magyarlakta települések számára biztosítsanak a márciusi parlamenti választásokon magyar nyelvű szavazólapokat is. Levelében Kovács Miklós emlékeztette a címzetteket arra, hogy a magyar nyelvű szavazók alkotmányos joga, hogy akadálytalanul nyilváníthassák ki akaratukat a választásokon.

Beregszászon együttműködési megállapodást irt alá az Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párt kárpátaljai szervezete és a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma (KMFSZ). Ez az első eset, hogy egy kárpátaljai magyar társadalmi szervezet nyíltan együttműködjön egy ukrán politikai párttal. Kincs Gábor, a KMFSZ elnöke rámutatott, hogy partnerük mind országos, mind regionális szinten az ukrán belpolitika fontos szereplője, és reményeik szerint a márciusi választások után fontos szereplője lesz az országnak. A magyar szervezet elnöke szerint a párt következetesen lépett fel a nemzetiségek érdekeinek védelmében, ezért ez az együttműködés a választási szövetségen túl hosszabb távra is szól.

A 25 tagszervezetet tömöritő Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma január 19-én, Beregszászon tartotta meg VI. Közgyűlését. Kincs Gábor elnöki beszámolójában kiemelte azt, hogy a szervezet legfontosabb eredményeit a gazdaság területén érte el: részt vett a földprivatizáció és a "Zöld Program" lebonyolításában, valamint mintegy 150 munkahelyet teremtett. Az elnök hangsúlyozta, hogy az ukrán szociáldemokratákkal való szövetségük révén kívánja a szervezet biztosítani a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelmét országos és megyei szinten is. Az elnök sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar kormány mellőzi a szervezetet a Magyar Állandó Értekezlet munkájában.

Gajdos Istvánt, a beregszászi járási közigazgatási hivatal elnökét kérte fel több járási jelölőgyűlés arra, hogy induljon a március 31-i, ukrajnai parlamenti választásokon a Beregszász központú körzet képviselőjelöltjeként. Az Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párt beregszászi járási szervezetének elnöki tisztjét is betöltő Gajdos István fő ellenfele Kovács Miklós, a beregszászi járás jelenlegi parlamenti képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke lesz, aki már korábban bejelentette, hogy ismét indulni fog a parlamenti választásokon.

December elején megalakult a kárpátaljai magyar szervezetek és történelmi egyházak Konzultatív Tanácsa Ungváron, amely célja a kedvezménytörvény végrehajtásának helyi segítése. A szervezet elnökévé a tagok egyhangúan Kovács Miklóst, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét választották. A Konzultatív Tanács létrehozásában részt vett valamennyi kárpátaljai magyar szervezet vezetője, valamint a három történelmi egyház képviselője.
A Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása levélben fordult a konzultatív tanácshoz, amelyben helyet kért a szervezetben. A zömmel magyarok lakta kárpátaljai települések 54 polgármesterét tömörítő szervezet levelében hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli a magyar kormány határon túli magyarságot támogató szerteágazó tevékenységét.

Az országos szervezettel rendelkező kisebbségeket tömöritő nemzetiségi szervezet alakult Ukrajnai Nemzetiségi Közösségek Kongresszusa néven Kijevben. Az új szervezet tagjai többek között a német, lengyel, magyar, román, bulgár, zsidó, tatár, krími tatár, litván és észt kisebbségek képviselői. A szervezet feladatai között jelölte meg:

• elősegíteni a nemzeti kisebbségeknek az ukrán társadalomba való integrálódását,
• a nemzetiségi lét fejlesztését szolgáló kisebbségi szervezetek, közösségek és szakmai szervezetek létrehozását, működésük összefogását,
• a kisebbségek hagyományainak felélesztését és fejlesztését,
• a nemzeti közösségek integrálódását a nemzetközi szervezetekbe.

• a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának újbóli ratifikálását,
• a deportált népek rehabilitációjáról szóló törvény elfogadását,
• a nemzeti kulturális autonómia biztosítását,
• a nemzeti és vallási kisebbségek vagyonának visszaadását.

Vissza a kezdőlapraVissza a kisebbségi oldalra