Az eszmeirtás világa és a lelki értékek
Varga László képviselő az MSZP dinoszauruszairól, az egyházaknak írt levelekről és egy tegnapi szócsatáról

Horn Gyula vagy nem ért az egyházak ezredéves működéséhez, vagy nem fogja fel annak fontosságát. Medgyessy ministráns hangú levelet írt az egyházaknak, valószínűleg le akarta őket venni a lábukról. Ez engem legalább annyira meglepett, mint Horn levele. Csakhogy Medgyessy életútja nem erről szól, személyisége tehát nem teszi hitelessé az amúgy szépen csengő gondolatait – mondta Varga László, a Fidesz padsoraiban ülő kereszténydemokrata politikus. Lapunknak adott interjújában az MSZP egyházpolitikájáról fejtette ki a véleményét.

Mivel magyarázza, hogy a választási kampányban minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott a történelmi egyházak és a vallásos emberek megnyeréséért folyó küzdelem?

– Ez több körülménnyel függ össze. Az első és talán a legfontosabb, hogy az MSZP dinoszauruszai tisztában vannak azzal, ez az utolsó lehetősége annak a generációnak, amely aktív éveit még az egykori szocializmust építő Magyarországon élte le. Ezek az emberek diktatúrában nőttek fel, abban szívták magukba a politikai eszméiket és a lelkük legmélyén képtelenek megújulni. Ha a választásokat elveszítik, akkor egészen biztos, hogy ez a generáció az MSZP-ből is eltűnik, és a helyüket egy fiatalabb, szociáldemokrata érzelmű gárda foglalja el. Szerintem a magyarországi baloldalnak erre a nemzedékváltásra nagy szüksége lenne. Az egyházaknak ebben a helyzetben azért van döntő szerepük, mert már régen kiléptek a templom falai közül. A társadalmilag fontos kérdésekben nemcsak a szentatya, de püspökei is számos esetben kifejtették véleményüket. Az MSZP dinoszauruszai azonban érzik, hogy az iránytű nem feléjük mutat.

– Nem gondolja, hogy most inkább azért jelenik meg ilyen hangsúlyosan a kampányban a vallás szerepe, mert a polgári pártok négyéves kormányzása alatt a társadalom előtt felértékelődtek a tízparancsolatra alapuló klasszikus értékek, vagyis azok, amelyeket a történelmi egyházak a szószékről is hirdetnek?

– Az elmúlt tíz évben az egyházak újjászülettek. Jól emlékszem még arra az 1948. júniusi parlamenti ülésnapra, amikor az akkori képviselők az egyházi iskolák államosításáról döntöttek. A kommunisták azóta is gyakran próbálkoznak a számukra nem tetsző eszmék kiirtásával. Nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak népirtás van, hanem eszmeirtás is! Anélkül, hogy részletesen áttekintenénk ezt a folyamatot, csak néhány gondolatot említek: a hazafiságból nemzetközi hazafiság, Szent István ünnepéből alkotmány ünnepe, szent karácsony napjából fenyőfaünnep lett, a gyónásból pedig önkritika. Az akkori eszmeirtást nem sokkal később a népirtás követte. Tisztában kell lennünk azzal, hogy aki ennek az eszmeirtásnak a világában nőtt fel, az egyház tanítását, a lelki értékek fontosságát feleslegesnek tartja. Az ember felnőttkorára már nem változik, amit gyermekkorában magába szívott, azt a haláláig megőrzi.

– Az MSZP-nek el kellett volna határolódnia Horn Gyula kijelentéseitől?

– Nagyon árulkodó ez a hallgatás. Azt jelenti, hogy Horn kijelentése mindenben megegyezik a párt hivatalos állásfoglalásával, vagyis a szocialistáknak egy néma egyházra van szükségük. De ebből arra is lehet következtetni, hogy az MSZP-n belül kisebbségben vannak azok, akik ezt a kérdést másként ítélik meg.

– Mi a véleménye az egyházaknak írt Medgyessy- és Horn-féle levelekről, illetve a Szocialista Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének tervezett adatgyűjtő akciójáról?

– Horn Gyula vagy nem ért az egyházak ezredéves működéséhez, vagy nem fogja fel annak fontosságát. Medgyessy ministráns hangú levelet írt az egyházaknak, valószínűleg le akarta őket venni a lábukról. Ez engem legalább annyira meglepett, mint Horn levele. Csakhogy Medgyessy életútja nem erről szól, személyisége tehát nem teszi hitelessé az amúgy szépen csengő gondolatait.

– Egyszer mindent el kell kezdeni…

– Valóban, de a kezdet ne egy ilyen kiélezett választási kampány időszaka legyen. Ebben az esetben ugyanis joggal merülhet fel a kérdés: őszinte-e Medgyessy ajánlata, vagy csupán kampányjavaslat? Engem természetesen meggyőzhet Medgyessy, de csak akkor, ha felsorolja, hogy eddig mit tett az egyházak érdekében. Bizonyos fokig még rosszabbnak tartom Medgyessy szerepét, mint Horn Gyuláét, hiszen Horn nem tett mást, mint őszintén beszélt politikai eszméiről.

– Medgyessy tehát ön szerint nem mondott igazat?

– Én inkább úgy fogalmaznék, hogy üres és hiteltelen ígéretet tett.

– Nem beszélt a szocialista egyetemistákról.

– Őket nyilvánvalóan valakik felkérték erre a feladatra.

– Erkölcsileg hogyan ítéli meg a fellépésüket?

– A kampány részének tartom.

– Medgyessy és Horn levele élesen eltér egymástól. Melyik az MSZP valódi arca?

– Egyik sem. Az MSZP-nek ugyanis nincs arca. Azt hiszem, ez a legnagyobb problémájuk. Csak a hatalmat akarják. Negyven éven keresztül hatalomban voltak, ez azonban összeomlott, most pedig mindent megtesznek azért, hogy ezt visszaszerezzék. A szociáldemokrácia nevével jönnek elő, azonban nem tudtak valódi, európai értelemben vett szociáldemokrata párttá válni. Pedig az elmúlt tíz év alatt ezt bőségesen megtehették volna. Két évvel ezelőtt a parlamentben szócsatát vívtam Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével. Akkor én felsoroltam a kereszténydemokrácia alapelveit, és arra kértem, hogy mondja el, mit ért baloldali értékek alatt. Kovács László akkor azt mondta, hogy az időkorlát miatt szóban nem tudja felsorolni, de az erre vonatkozó anyagot levélben szívesen elküldi nekem. Mind a mai napig nem kaptam meg. Ezt a példát csak azért mondtam el, hogy rávilágítsak: az MSZP vezető politikusai a letűnt negyven évet nem tudták elfelejteni, új értékeket pedig nem voltak képesek befogadni. Az a párt, amelyik lelki és szellemi gazdagsággal bír, nem alacsonyodik le oda, hogy lejárató kampányba kezdjen. A jobboldal élén egy karizmatikus politikus, Orbán Viktor áll, akivel szemben a baloldal nem tud hasonló kvalitású politikust felmutatni. Évekkel ezelőtt Brüsszelben a brit Munkáspárt egyik képviselőjének gratuláltam azért, mert Tony Blair úgy nyilatkozott, hogy őt a szociális igazságossághoz a keresztény értékek vitték el. Megkérdeztem tőle, hogy akkor az angol szociáldemokraták elismerik a keresztény értékeket? Hogyan lehet ezt Marxszal összeegyeztetni? Az angol munkáspárti politikus erre azt válaszolta: „Hagyja Marxot, hol vagyunk már tőle?” Örömmel venném, ha a magyarországi baloldali politikusok is így gondolkodnának.

– Horn Gyula azt mondta, hogy levelével csak a katolikus egyház vezetőinek figyelmét kívánta felhívni bizonyos jelenségekre. Nem is érti, hogy miért bírálták a kormánypárti politikusok, akik rágalmazó stílusától természetesen rögvest elhatárolódott.

– Valóban nem szabad rágalmazni, de az igazság nem rágalom. Szerintem egy volt miniszterelnök nem írhat olyan durva hangvételű levelet, mint amilyet ő küldött a katolikus püspöki karnak. Ha ezért valaki keményen megfeddi, akkor az nem rágalmaz, hanem kritizál. Szerintem ezt a kérdést Horn Gyulának először önmagában kellene rendeznie.

– Elképzelhetőnek tartja, Horn Gyula azért írta ezt a levelet, hogy a papság ne merjen megszólalni a választási kampányban? Emlékezzünk vissza: Horn az 1998- as választások után bukása egyik okának a papság MSZP-ellenes agitációját nevezte. Most azonban a levelét követő botrány hatására sokkal visszafogottabb lett az egyház.

– Kétségtelen, hogy sok pap óvatosabb lett. Ez biztosan nem marad hatástalan a választásokra. Ezzel szemben én úgy gondolom, hogy az egyház nem lehet tétlen, irányító szerepét nem adhatja fel.

– A katolikus püspöki kar mégsem kívánt reagálni az exminiszterelnök vádjaira.

– Szerintem az egyháznak minden esetben el kell mondania, hogy mi a véleménye. Az átlagember, főleg vidéken, nem túlságosan érdeklődik a napi politika iránt. A megélhetése, az ezernyi gondja-baja minden idejét lefogja. A papra azonban még mindig sokan hallgatnak, mert tudják, hogy őket nem a saját érdekük, hanem a nemzet és az egyház sorsa irányítja.

Magyar Nemzet
Jezsó Ákos

Vissza a kezdőlapra