Egy Kovács riport hamisságai
 

Fontos adása volt az Aktuálisnak, Kovács László volt Baló György vendége. Az új koalíció első emberének véleményére bizonyára sokan kíváncsiak voltak, magam is. Kovács, mint annyiszor, most is a csúsztatások, félre- magyarázások, hamis beállítások sorozatát mutatta be. Ezek némelyikére Baló is rámutatott, de marad még szóvá tenni való. Az alábbi táblázatban bal oldalt az Aktuálisban elhangzottak szószerinti lejegyzése olvasató, a jobb oldalon pedig a kommentár.

Baló György: - Mához egy hétre össze összeül az új magyar Országgyűlés, feltéve persze, hogy az oda bejutott négy pártnak addigra sikerül megállapodni az összesen 23 bizottság összetételéről. Gondolom sikerülni fog, mert sikerülnie kell. Jó estét kívánok! Baló György vagyok. Közben ki-ki frakcióvezetőt választ, folynak a koalíciós tárgyalások, valahol tart a kormányalakítás. A hivatalban lévő kormány viszont erősen dolgozik, egyik-másik döntése összecseng az MSZP választási ígéreteivel. Tegnap este érdemben először szólalt meg április 21-e, a választások második fordulója óta a miniszterelnök. A tegnapi Aktuális több részletben Orbán Viktor beszédének nagyobb részét bemutatta. Az Aktuális mai vendége Kovács László az MSZP elnöke és külügyminiszter-jelöltje, jó estét kívánok!  Baló felvezetése részben azért érdekes, mert fontos témákat említ, amelyek nem kerültek elő a későbbiekben.

Megfigyelhető az is, hogy az Aktuális mintha ki akarná hangsúlyozni, hogy egyenlőséget teremt: tegnap Orbán Viktor szerepelt, most Kovács.
- Jó estét kívánok!   
B.Gy.: - Elnök úr, hadd kérdezzem meg úgy, tegnap este és most 24 órával később, más a véleménye a miniszterelnök beszédéről? Tehát változott valamit?   
Kovács László ( az MSZP elnöke ) : - Nem. Ugyanolyan csalódott vagyok a tekintetben, én azt vártam, hogyha kiáll a saját hívei elé, akkor szól valamit a választási vereség okairól, mert azt hiszem, hogy egy miniszterelnök ilyenkor el kell számoljon a szavazóival, el kell számolnia a pártjával, hogy mi vezetett a választási kudarchoz, főleg azután, hogy négy évvel ezelőtt igen jó állapotban vették át az országot és négy év alatt hihetetlenül sok pénzt költöttek önreklámozásra, mellesleg az adófizetők pénzét, vagy egyáltalán nem mellesleg. Ezekután a választási vereségről kellett volna valamit mondani és nem azt tenni, hogy népvezérként szónokolnia egy felelős, de most már mégiscsak távozó miniszterelnöknek.  Horn Gyula mikor állt kis a választói elé és mikor magyarázta a bizonyítványát?

Nagy kérdés az is, hogy mennyiben kudarc ez az eredmény. A Magyar-Hon-Lap olvasóinak mintegy 80 százaléka nem kudarcnak, hanem elismerésnek tartja. A választásokat megnyertük, de a kormányalakítási jogot nem. Ilyen helyzet még nem volt nálunk.

Megfigyelhető az is, hogy Kovács a megszokott szövegét mondja, még nem vette észre, hogy véget ért a kampány. Vagy ez már a 2006-os előkészítése? Netán az őszi helyhatóságiról van szó?
B.Gy.: - Na jó, de ugye az volt előtte, hogy azt hiszem többször is elmondta a miniszterelnök úr, hogy ő úgy érzi, hogy neki lakat van a száján, egészen addig, amíg a választások hivatalos eredményét nem ismerteti. Na most ezek után az embernek az az érzése, hogy a kulcsmondatokat kimondta. Hogyha megengedi, akkor idézem. Ugye azt mondta, szó szerint "Immáron van hivatalos végeredménye a választásoknak, hiába háborog sokak lelke, ez már bírói döntéssel is megerősített és éppen ezért visszavonhatatlan tény, lezárult a 2002-es országgyűlési választás." Nem volt mindenki biztos benne, hogy a miniszterelnök ezt ki fogja mondani.   
K.L.: - Akár kimondja a miniszterelnök, akár nem, ez ténykérdés. Ha felkel a nap, akkor egy miniszterelnök se tud mást mondani, minthogy kérem, felkelt a nap, ez ténykérdés, ezt el kell ismerni. Hát itt tényeket ismert el a miniszterelnök. Megpróbálta ugyan ezeket a tényeket furcsa módon kisebbíteni, mert valami olyasmit mondott, hogy az élelmes ezüstérmes összefogott a szemfüles bronzérmessel. Mondhatom azt is, hogy ő nyilván a 98-as választásokra utalt.   
B.Gy.: - Vagy a mostanira, hát ez mindegy, hát koalíciókat szoktak csinálni.   
K.L.: - Nem, nem. Ugyanis az adatok mást mutatnak. Mert 98-ban a FIDESZ volt az élelmes ezüstérmes, aki 150 ezerrel kevesebb szavazatot kapott, mint a szocialisták, de összefogott a kisgazdákkal és így lett belőle kormány. Most a következő történt, hogy az MSZP az első fordulóban a listás szavazásnál, 50 ezer szavazattal többet kapott, nem mint a FIDESZ, mint a FIDESZ-MDF közös lista együtt. És a kormányváltó erők félmillió szavazattal kaptak többet, mint a kormány megtartásában érdekeltek és a szocialista párté a legnagyobb frakció a Parlamentben. 14 mandátummal vagyunk többen, mint a FIDESZ. Ezekután arról beszélni, hogy mi vagyunk az ezüstérmesek, ez elég komikus.  Kovács László itt mesterien keveri a dolgokat. Összezagyválja az 1998-as első fordulós eredményeket a 2002-es végeredménnyel. A kisgazdákkal való összefogást felemlegetni azért sem korrekt, mert közben elhallgatja, hogy ők meg az SZDSZ-szel fogtak össze.

A választások hivatalos végeredménye szerint a legtöbb mandátumot a Fidesz-MDF kapta. Az, hogy később két frakció alakult, ezen a tényen nem változtat. Kovács szerint komikus a választások végeredménye. Csurka szerint valószínűleg tragikus.
B.Gy.: - Ez a 14 mandátum ez pontosan annyi, mint amennyi a 98-as különbség volt a két párt között ugye?  Itt jöhetett volna elő a bizottsági helyek kérdése, főleg, hogy Kovács elismerte a tényt: azonos a létszámeltérés.
K.L.: - Pontosan így van.   
B.Gy.: - De azt se mondta a miniszterelnök tegnap este, hogy megnyerték a választást, azt mondta megnyerték a második fordulót.   
K.L.: - Na most ugye a miniszterelnök futball kedvelő, sőt futball művelő ember, akinek tudnia kell, hogyha egy csapat a második félidőben két gólt rúg, és az ellenfél egyet se, de az első félidőben az ellenfél rúgott hármat, akkor az a csapat elvesztette a mérkőzést. Sovány vigasz az öltözőben, hogy de a második félidőt mi nyertük, mert az egész mérkőzés számít, a választásoknál is a két forduló együtt számít, nemcsak a második forduló külön. De, ha ez megvigasztalja a miniszterelnököt, akkor gondolja ezt. Mivel Orbán világosan szólt a választás végeredményéről, teljesen felesleges úgy beállítani, mintha ez nem így lenne. Ugyanakkor az MSZP-nek nem sikerült állítólagos többségét szavazásra serkentenie április 21-én, mert ekkor többen szavaztak ránk, mint rájuk. Talán épp azért ilyen erőszakosak, félnek. Többségük nemcsak a parlamentben vékonyka, hanem alig létezik, ha létezik.
B.Gy.: - Erre legfeljebb egy kerékpáros ellenpéldával tudok válaszolni, vagy ha úgy tetszik a  Ez itt felesleges időhúzás Baló részéről.
K.L.: - Kerékpárban én otthon vagyok, mert évekig versenyeztem.   
B.Gy.: - Akkor azt mondom, hogy a Tour de France-n például, ugye a világ legnagyobb kerékpáros versenye, ugye itt kitalálnak egy csomó díjat azért, hogy mindenki örüljön.   
K.L.: - Így van.   
B.Gy.: - Minden nap átadnak 10-20   
K.L.: - Részhajrákat,   
B.Gy.: - Azért, hogy mindenki elmondhassa magáról, hogy valamit nyert. Ebben az értelemben a FIDESZ nyerte a választások második fordulóját. Elnök úr, ha Önt kérdezi meg valaki, hogy elnök úr, akar Ön elnök is maradni és külügyminiszter is egyszerre?   
K.L.: - Akkor azt mondom, hogy most akarok, most nem is látok más megoldást, vállalni kell mind a két feladatot, a pártban most nem lehet tisztújítással vesztegetni az időt, egyébként is a tisztújítást, ami valószínűleg egy generációváltást is fog jelenteni, mert kell jelentsen, azért azt alaposabban elő kell készíteni, semmint kormányalakítás közben, koalíciós tárgyalások közben, már-már kicsit a közelgő önkormányzati választásokra is készülve, ezt gyorsan septében megcsinálni. Nem hajt a tatár bennünket, van időnk, szépen, nyugodtan haladunk a magunk útján, most a legfontosabb az, hogy létrejöjjön a kormány egy tisztességes programmal, ami a két párt céljainak a megvalósítását teszi lehetővé, egy jó összetételű kormány legyen, szakmailag felkészült, elkötelezett emberekből. Kezdjük meg a száz nap programját, mert várják a nyugdíjasok a 19.000.- Ft-ot, a pedagógusok  Fontos bejelentés: generáció váltás lesz. legalábbis ezt mondja Kovács. Térjünk rá vissza, majd ha aktuális lesz, de most megkockáztatom: nem lesz. Az egész mostani választás a nyolcvanas évek garnitúrájának a visszatéréséről szól. Aligha várható, hogy szépen visszamenjenek a múzeumba.

A 100 napos programot végig akarják vinni, s ne feledjük, amit Kuncze mondott, nem értenek vele teljesen egyet. Itt két hibát lehet elkövetni: vagy kőkeményen kitartanak a 100 napos tervek mellett, s Kuncze beadja a derekát, vagy az MSZP enged. A koalíció mindenkép megremeg. Még akkor is, ha tudatos volt az összjáték, bizonyos elemeket nem gondoltak komolyan, most kell, hogy a koalíció oltárára rakhassák. Ez azonban az SZDSZ-nek komoly népszerűség vesztést jelent (ha van ilyen egyáltalán).
B.Gy.: - Pillanat, de még nincs meg a kormány elnök úr, még ez az első. Hol tartanak a kormányalakítási tárgyalások?   
K.L.: - Nem tartom azt se kizártnak, hogy holnap le tudjuk zárni, legalábbis most már közel vagyunk a megoldáshoz és ha le tudjuk zárni, akkor tulajdonképpen Mádl Ferenc köztársasági elnök úr hivatalos kormányalakítási megbízására várunk, ugye ezt megadja Medgyessy Péternek. Köztársasági elnök úr, amikor velem tárgyalt jelezte, hogy ez a szándéka, miután én megerősítettem, hogy készek és képesek vagyunk egy többséggel rendelkező kormány alakítására, Medgyessy Péterrel is beszélt, neki is jelezte ezt a szándékát, de hivatalosan, teljesen érthető módon, csak május 15-én a Parlament alakuló ülésén lehet ezt megadni, hiszen akkor jár le a hivatalban lévő kormány és a hivatalban lévő miniszterelnök mandátuma.   
B.Gy.: - És erre Önök azt fogják mondani, hogy jó hogy mondja elnök úr, már megvagyunk?   
K.L.: - Nem, hát nem fogjuk ezt mondani, hanem ezen a május 15-i ülésen be fogjuk terjeszteni a kormány struktúrára vonatkozó elképzelésünket, amit a Parlament meg fog vitatni és reményeim szerint el fog fogadni. Akkor a köztársasági elnök úr ezt ki fogja nagyon gyorsan hirdetni, elkezdhetjük a kormányprogram hivatalos bemutatását, benyújtását és úgy számolunk, hogy május utolsó napjaiban, valamikor ilyen 27-e, 28-a tájékán a kormány leteheti a hivatali esküt is, a kormányprogram megvitatása és elfogadása után.  Emlékeztetőül: Ezeket a törvényeket különösebb vita nélkül szokta az országgyűlés megszavazni. meg kell adni minden kormánynak, hogy a maga által legjobbnak tartott szerkezetben dolgozhasson. Az MSZP ebben nem volt partner 1998-ban. Erre érdemes lett volna utalnia a riporternek.
B.Gy.: - Tehát körülbelül három hét. Változik a kormány struktúrája érdemben?   
K.L.: - Hát nézze, érdemben változik, mert például az egészségügyi és a szociális tárcát össze kívánjuk vonni, tervezünk olyan átalakítást, hogy legyen egy foglalkoztatás-politikai és munkaügyi minisztérium, a szabad demokraták ezzel egyetértenek, tehát ezt már majdnem kész tényként lehet kezelni. Kisebb-nagyobb ilyen módosítások lesznek, a Miniszterelnöki Hivatal feladatköre részben szűkül, részben bővül. Szűkül, mert megszűnnek ezek az értelmetlen kettőzést jelentő referatúrák, tehát minden minisztériumnak van egy referatúrája, ami tulajdonképpen ellenőrzi a minisztériumot, ennek semmi értelmét nem látjuk, viszont bekerülnek a Miniszterelnöki Hivatalba olyan feladatkörök, mint például az egyházpolitika, határon túli magyarok ügye, haza nemzeti etnikai kisebbségek ügye, tehát ebben az értelemben bővül a Miniszterelnöki Hivatal.   
B.Gy.: - Informatikai minisztérium lesz?   
K.L.: - Igen, tervezzük és a szabad demokraták is egyetértenek vele.   
B.Gy.: - Hány női miniszter lesz?   
K.L.: - Gyorsan számolok. Lesz női miniszter, hadd ne mondjak még végleges számot.   
B.Gy.: - Másképp kérdem, egy női miniszter lesz?   
K.L.: - Megmondom miért nem tudok erre válaszolni, mert éppen most a legutóbbi tárgyaláson kérdezte Medgyessy Péter Kuncze Gábortól, ugye és ott ült a négy-négy fős tárgyalócsoport, hogy lehet-e már tudni, hogy azokra a miniszteri posztokra, amelyek a szabad demokraták birtokába kerülnek, kiket fogtok jelölni, mire Kuncze Gábor azt mondta, hogy hát még nem lehet, mert még folyik erről a belső vita, az egyezkedés. Megértem, hiszen nálunk ugyanez a helyzet, tehát nálunk is szinte minden miniszteri posztra egynél több alkalmas ember van.   
B.Gy.: - Meg néhány jelentkező is gondolom.   
K.L.: - Hát igen. Nem fordult még elő, hogy újsághírdetést kellett volna feladni egy készülő kormánynak, hogy keres ilyen és ilyen minisztert.   
B.Gy.: - Na most én nem azt kérdem, hogy vannak-e érdemi nézeteltérések, hanem, hogy a nézeteltéréseket megoldották-e már egymás között? Azt nagyon nehéz gondolni, hogy nincsenek.   
K.L.: - A programra gondol.   
B.Gy.: - Igen.   
K.L.: - Lényegében igen, lényegében igen. Abban már biztosak vagyunk mind a ketten, hogy egyetlen olyan pont nem maradt nyitva, amin a koalíció létrehozása megakadhat, fennakadhat, vagy akár késedelmet szenvedhet.  Kár, hogy semmi konkrétumot nem mond.
B.Gy.: - Minimálbér adóztatása? Kérdőjel.   
K.L.: - Minimálbért mi adómentessé akarjuk tenni, a technikája az különbözőképpen képzelhető el, tehát ugye lehet egy olyan megoldás is, hogy azt mondjuk, hogy 50 ezer forintig, azaz a minimálbér mértékéig, akkor ez most 50 ezer forint, azt mondhatom, a mindenkori minimálbér mértékéig adómentes, személyi jövedelemadómentes a jövedelem, de lehet más megoldás is, ilyen különböző visszatérítési rendszerek. A lényeg az, hogy az 50 ezer forint az ne 38 ezer forint legyen.  Bizonyára a legolcsóbb megoldást keresik. A baj az, hogy a minimálbéreseknél ezáltal a gyermekes és gyermektelenek jövedelme azonos lesz.
B.Gy.: - Hanem mennyi?   
K.L.: - 50 ezer forint legyen.   
B.Gy.: - De akkor miért mondja elnök úr, a szabad demokraták akarják ezt adóztatni. Ezt az egyet azért szeretném, akinek mondjuk van 70 ezer forint bruttó bére, az nem fog sokkal többet hazavinni ötvennél, ha ő adózik és a minimálra nem adózik.   
K.L.: - Ebben igaza van, éppen ez a kérdés, amit még nem oldottunk meg, hogy a minimálbér mértékéig legyen adómentes a jövedelem, vagy pedig csak a minimálbér legyen adómentes.   
B.Gy.: - Nyilván valaki azt mondja, hogy az lenne a sportszerű és a fer a többiekkel szemben, csak nyilván sokba kerül,   
K.L.: - Hogy a minimálbér mértékéig legyen.   
B.Gy.: - minden bér adómentes.   
K.L.: - Pontosan, csak az sokkal többe kerül, ugyanis az előbbi példát még kiélezettebben is mondhatom, hogyha valakinek 55 ezer forint a jövedelme, akkor az tényleg nem fog többet hazavinni, hanem lényegében annyit fog, mint akinek 50 ezer a minimálbér, tehát én ezt nem tartom jó megoldásnak, de vannak még ilyen viták, nem akarok most elébe menni, de tudnék néhány példát mondani.   
B.Gy.: - De ha már a pénznél tartunk elnök úr, beszéltünk itt Parlamentről, sok mindenről. A pénzzel kapcsolatban van itt egy lényeges dolog. Nekem az a benyomásom, nincsenek külön információim, olvasom az újságban, az a benyomásom, hogy a leendő ellenzék egyik lehetséges taktikája az, hogy Önöket, ha szabad ezt így fogalmazni, mondjuk, hogy túltámogatják, esetleg agyontámogatják abban az értelemben, hogy mindent megszavaznak, sőt még ráígérnek, meg rákérnek, ami sokba kerül.   
K.L.: - Hát nézze, ha mindent meg fognak szavazni, akkor nagyon könnyű dolgunk lesz, én ebben azért nem hiszek. Most mondanak ilyesmit is, de mondják az ellenkezőjét is.   
B.Gy.: - Hát azt mondják ezt a 19 ezer forintos nyugdíjat tessék beépíteni a nyugdíjakba például, ezt az egyszeri 19 ezer forintot.   
K.L.: - Akkor mi azt mondjuk, hogy ezt nem építjük be a nyugdíjakba, ezt Önök elvették a nyugdíjasoktól, ezt mi visszaadjuk, hiszen ezt ígértük, azt nem ígértük, hogy ezt beépítjük, hanem azt mondtuk, ez van a programunkban is, hogy egyszeri juttatásként ezt ki fogjuk fizetni. Na de ha felfigyelt az ellenzéknek erre a megjegyzésére, hogy mindent meg fognak szavazni, akkor hadd mondjak egy másik oldalát a dolognak, ugye tegnap Orbán Viktor ebben a sokkal inkább népvezéri, semmint miniszterelnöki beszédében azért azt is mondta, hogy egyrészt ők nem ellenzék, ők a haza. Ez egy elég furcsa értelmezése a dolognak, ha ők a haza, akkor mi kik vagyunk, vagy mik vagyunk? Tehát ez az első dolog. A másik, azt is mondta, hogy elég erősek vagyunk ahhoz, vagy elég erőnk van ahhoz, hogy megakadályozzuk, ha a kormány ilyen és ilyen lépéseket akar csinálni, például ha vissza akarja csempészni, gondolom az éj leple alatt a koronát a Nemzeti Múzeumba. Eszünk ágában sincs.  A kampány során megtapasztaltam, hogy az emberek a 19 ezer forintos nyugdíjemelést úgy értették, hogy ennyivel emelkedik a havi nyugdíjuk. Nekem, mint ellenérdekű képviselőnek nem akarták elhinni, hogy egyszeri kifizetésről lesz szó. Most majd kénytelenek leszenk szembresülni a tényekkel. Az MSZP magyarázhatja, amit Kovács most mondott, hogy tudniillik mindig egyszeri kifizetésről beszéltek. A helyzet az, hogy az emberek nem figyelnek a részletekre, s elhitték: közel húszezer Ft többlettel gazdálkodhatnak havonta.
Ez talán az első nagy átverés.
B.Gy.: - Szent korona, gondolom nem fogják visszacsempészni.   
K.L.: - Nem fogjuk visszacsempészni, bár szerintünk jó helyen volt a Nemzeti Múzeumban. egy eljátszottam azzal a gondolattal   
B.Gy.: - De ott marad, ahol most van.   
K.L.: - Ott marad, mert mi méltatlannak tartjuk a korona ide-oda hurcolását, de azért hadd mondjam, mint meggyőződéses köztársasági, hogyha Franciaországban egy jobboldali kormány Napóleon császári koronáját bevinné a Nemzetgyűlés épületébe, az a kormány aznap beadhatná a lemondását, legyen az jobboldali, vagy baloldali, ők komolyan veszik a köztársaságot. Orbán Viktor nem vette komolyan a köztársaságot.  Ha Kovács László nem érti, nem érzi a magyar és a napóleoni korona közötti különbséget, akkor soha nem fogunk közös nevezőre jutni a nemzet dolgaiban. De nem vagyunk meglepve.
B.Gy.: - Hát Franciaország, na jó, Franciaország hosszú történet, zárójel ez most Le Pen, pillanatnyilag más történet.   
K.L.: - Akkor most hadd mondjak valamit, ebben a pillanatban jutott eszembe. Hallgatva, nézve a televízióban Orbán Viktor tegnapi beszédét, nem jó érzéssel konstatáltam azt, hogy ez a beszéd sokkal inkább hasonlított Jean-Marion Le Pen, a Nemzeti Front beszédére, beszédeire, mint Jacques Chirac beszédeire.  Aljas állítás ez, folytatódik a Fidesz, illetve Orbán bemiépezése. A magyar TV néző általában nem ismeri Le Pen urat, nem tudja cáfolni Kovács állítását. Lentebb Baló ugyan halványan megkísérli ezt.
B.Gy.: - Hát én nem merem állítani, hogy ismerem Le Pen beszédeit tartalmilag, de hát én nem éreztem ebben mondjuk idegengyűlöletet például.   
K.L.: - Azt nem. De én nem egy szó szerinti megfelelést, hangulatában, az érzelmekre építésben.   
B.Gy.: - Elnök úr   
K.L.: - A fanatizálási szándék.   
B.Gy.: - Jó, menjünk ebbe egy pillanatra bele és ezt nagyon komolyan kérdezem Öntől, nem lehet az tényleg? Itt a miniszterelnök is, meg az a közeg, amelyikben a miniszterelnök beszél, akinek a miniszterelnök beszél, fiatalemberek. Nem lehet, hogy ez valami más és ez Önöknek egyszerűen csak szokatlan? Ezt azért meg kell kérdezni. Itt ugye adott valaki, akiben van bizonyos mennyiségű, hát ezt csak úgy, karizma, aki képes embereket vonzani. Nem lehet, hogy ez Önöknek furcsa, vagy idegen?  Kár, hogy Baló eldadogta a kérdést, mert fontos és jó felvetés.
K.L.: - Nem furcsa, mert a történelemből ismerős. A történelemben voltak, vannak és lesznek személyiségek, akik képesek nagy tömegeket vonzani, képesek nagy tömegeket az utcára vinni, tőlünk délre is van egy ország, ahol nemrég még az akkori miniszterelnök utcára vitte az embereket, így próbálta megőrizni a hatalmát, aztán utcára vitte az embereket, amikor a választásokon elvesztette a hatalmat, akkor megpróbálta a tömegeket mozgósítani, fanatizálni, a demokratikusan megválasztott törvényes kormány ellen, Szlobodan Milosevicsnek hívták.  Kovács nem is tud a lényegre válaszolni, csak egy otromba támadásra használja fel. Külügyminiszterhez nem méltó módon tudatlannak mutatja magát. Egyrészt azt állítja, hogy Milosevics miniszterelnökként vitte az utcára az embereket. Milosevics elnök volt, nem kormányfő. Másrészt nem ő vitte az embereket az utcára, hanem ellene vonultak ki, mivel választási csalással meg akarta tartani a hatalmát. Van tehát párhuzam, de ez nem az MSZP-nek kedvez!
A Milosevics hasonlat miatt Pokorni elnök úr május 9-én tartott sajtótájékoztatóján már tiltakozott.
B.Gy.: - Nemcsak ilyenek vannak elnök úr, hát vannak tehetséges beszélők.   
K.L.: - Én nem mondom azt, hogy Szlobodan Milosevics tehetségtelen. Mindenki tehetséges, aki képes nagy tömegeket az utcára vinni. A kérdésem az, milyen cél érdekében viszi az utcára? Nem tartja furcsának, hogy a távozó miniszterelnök beszél a fiatalokhoz, akik ott nagyszámban voltak jelen. Az a szó, hogy tanulás, nem hangzik el. Az a szó, hogy munka, nem hangzik el. Az a szó, hogy tisztesség, becsület, nem hangzik el. Az a szó, hogy társadalmi igazságosság, szolidaritás, nem hangzik el.  Kovács nem olvasta volna a beszéd alábbi részletét? "Mi teljes jólétet, anyagi és lelki jólétet akartunk teremteni. A jólét sokak számára kenyeret jelent, munkát, iskolát, autót, nyaralást. De a jólét számunkra családot, gyermeket, barátokat, nemzeti büszkeséget, szeretetet, összetartozást, ünnepeket is jelent. Mi a kettőt együtt akartuk. Azt szerettük volna megmutatni, hogy a kenyér jobban ízlik, ha van kivel megosztani. A lakás kényelmesebb, ha nem csak fedél a fej fölött, hanem otthon is. A munka jobban megy, ha közöset építünk."
B.Gy.: - Elhangzott az, hogy szeretet, remény, összetartozás, ilyenek elhangzottak.   
K.L.: - De ennek az összetartozásnak mi a célja? Szervezzünk kis sejteket. Ugye az a sejt szó is elég rossz emlékeket idéz, hogy kik szoktak kis sejteket szervezni. Nem a demokraták, ugye ebben egyetértünk? Tehát szervezzünk ilyen kis sejteket, hogyha eljön az idő és mozdulni kell, akkor egyszerre mozduljunk. Mire kell mozdulni? Tömegdemonstrációra?  Itt emlékeztetni kell Kovács urat, hogy most nem a Grósz kormány idejét éli. Most a gyülekezés alkotmányos alapjog.
B.Gy.: - És mi van, ha én azt kérdem Öntől, hogy nem az-e a rossz, aki rosszra gondol? Ha Ön, komolyan mondom szemantikailag analizálja ezt a beszédet, vagy bármilyen formában. Talál benne olyat, amit igen élesen el kell utasítani?  Baló egyik legfontosabb, legjobb kérdése.
K.L.: - Nem, én csak azt mondom, hogy egy még hivatalban lévő miniszterelnöktől nem ilyen beszédet lehet várni, egy népvezértől ilyen beszédet lehet várni, más kérdés, hogy a közszolgálati televíziónak például be kell-e számolni egy népvezéri beszédről,  Kovács lépre ment, elismerte, hogy az Orbán beszédben nem volt érdemi kifogásolni való. Át is ment egy másik témára, megfenyegette a közszolgálati televíziót, amely pedig nem is adta le a beszédet.
B.Gy.: - Húha.   
K.L.: - miközben mondjuk a másik nagy politikai erő rendezvényeiről soha nem szokott egy-két mondatnál többet közvetíteni, de hát ez legyen a közszolgálati televízió problémája. Előbb-utóbb talán ez is megoldódik.   
B.Gy.: - Elnök úr, Önök már ezzel foglalkoznak. Én csak csendesen mondom, hogy bármilyen közszolgálati televízió elég nehéz helyzetbe kerül, ha valaki azt mondja, hogy kéremszépen ez a fél országot érdekli. A fél ország, mondjuk azt, hogy arra az emberre, arra a pártra szavazott, arra az erőre, amit az ember megtestesít.  Ismét korrekt Baló megjegyzés.
K.L.: - Mi van a másik fél országgal?   
B.Gy.: - A másik fél ország, a másik fél ország is rendezzen ilyen eseményeket.   
K.L.: - Rendezett május 1-én.   
B.Gy.: - És nem közvetítette a közszolgálati televízió.   
K.L.: - Azt hiszem, hogy talán egy mondat, két mondat elhangzott belőle. Ott is érdekelte a fél országot.   
B.Gy.: - Természetesen.   
K.L.: - És azért a számok azt mutatják, hogy az országnak az a fele ráadásul egy kicsivel nagyobb. Ami nem jelent minőségi különbséget, csak mennyiségit.   
B.Gy.: - A köztelevízió szempontjából elhanyagolható a különbség, ez egy döntetlen körüli eredmény, ami  Kulcsszó: elhanyagolható különbség.
K.L.: - Akkor legalábbis elvárható egy igazságos magatartás azt hiszem, amely mind a kettőnek ugyanakkora teret ad.   
B.Gy.: - Nem elvárható, elemi követelmény.   
K.L.: - Ez az elmúlt években nem érvényesült, de fátyolt reá.   
B.Gy.: - Elnök úr, tehát van itt egy ellenzék, amely ellenzékkel szemben van egy tíz fős többség,   
K.L.: - Ami azt mondja, hogy nem is ellenzék. Ő a haza.   
B.Gy.: - Nyitok egy zárójelet. Önök azt mondják, hogy a szankció, ezt a szabad demokraták is mondják a képviselőkkel szemben, ha sokat mulasztanak, stb. kizárás. Az micsoda? Kizárnak egy addigi képviselőt, azonnal új választást kell kiírni. Ezt komolyan gondolják?   
K.L.: - Ott új választást kell kiírni. Én nem, szóval az egész fegyelem kérdést itt egy picit másképp értelmezem. Én azt gondolom, hogy nem a szankciók kell, hogy visszatartsák, mondjuk a szocialista képviselőket, mert én a szabad demokraták nevében nem beszélhetek. Szocialista képviselőket nem a szankcióktól való félelem, mondjuk az 50 ezer forintos pénzbüntetéstől való rettegés kell, hogy ott tartsa a szavazáskor, hanem a felelősségérzet, és én bízom abban, végignézve, tegnap találkoztunk az egész frakcióval, végignézve egyenként őket, ismerve az életútjukat, ismerve azt, hogy mennyit küszködtek a választási sikerért, én azt mondom, ez a felelősségérzet megvan, itt mindenki tudja, hogy az ország következő négy éve függ attól, hogy amikor fontos döntések születnek a Parlamentben, akkor ő ott legyen, hogy ez a tíz mandátumos többség, ez a gyakorlatban érvényesülni tudjon és akkor hiába viszi Orbán Viktor az utcára a sejtjeit, ezeket a kis polgári sejteket, és hiába vonulnak ki és hiába fognak tiltakozni, mert a parlamentális demokráciában nem az utcai tiltakozás mérete dönti el a dolgokat, mert akkor ha eljátszok ezzel a gondolattal, akkor azt mondom, hogy a FIDESZ a szavazási eredmények alapján ki tud vinni, mondjuk 2,3 millió embert. Nagyon sok, mi ki tudunk 2,8 milliót vinni, ez több. Az sok, de nem elég, ez nemcsak sok, de elég is.  Nem feltétlenül új választásról van szó. El lehet veszíteni egy kormánytöbbséget úgy is, hogy a másik fél megnyeri azt. Erre egyébként nem számítok, de az alkotmányos rend ismeri az un. konstruktív bizalmatlansági indítványt. Ha 194 képviselő nem Medgyessyt, hanem mondjuk Orbánt akarja miniszterelnöknek, minden választás nélkül megteheti. Mégegyszer mondom, erre aligha kerül sor, mert a jelenlegi parlamenti pártstruktúra nem ennek a megoldásnak kedvez.

Kovács 2,8 millióról beszél, hát ezt nehezen tudom értelmezni, ők viszont a második fordulóban nem is tudták érvényesíteni.

Ez a 2,8 milliós baloldal nem létezik.
B.Gy.: - Jó, de megint csak a sportszerűség kedvéért, ha ez már beszélgetés, mert ugye nem arról van szó, hogy Ön mond egy beszédet, amit közvetít a televízió, beszélgetünk. Azt is mondta Orbán Viktor, hogy "nem az a fontos, hogy mi hozzuk a jó döntéseket, hanem, hogy jó döntések szülessenek. "   
K.L.: - Ez egy szép mondat volt.   
B.Gy.: - "Ezért, még ha vannak is intő jelek és tudjuk, amit tudunk, a most alakuló kormányt és pártjait nem múltjuk, hanem tetteik alapján fogjuk és akarjuk megítélni."   
K.L.: - Én gratulálok annak a beszédírónak, aki ezt a kis bekezdést beírta a beszédbe. Ez nagyon tisztességes bekezdés volt.  Ismét milyen arcátlanság! Egy vezető használhat persze beszédírókat, de a mondanivaló mindig az övé.
B.Gy.: - Igaz, hogy én meg próbáltam a békülékenységre utaló gesztusokat előkeríteni ebből a beszédből. Vannak benne azért.   
K.L.: - De többet nem tud mondani.   
B.Gy.: - Hát, még egy párat. Az a baj, hogy lejár a műsoridő.  
K.L.: - Én átnéztem a beszédet, ez az egy volt benne, ez is több, mint a semmi, én ezt készséggel elismerem, csak ezt agyoncsapják azok a fenyegető megjegyzések, hogy nem fogjuk engedni, nem fogjuk engedni, nem fogjuk engedni. Mi az, hogy nem fogjuk engedni? Hát ha a Parlament hoz egy döntés, a többség akaratának megfelelően, akik a választóktól kapták a mandátumot, a választók többségétől, mi az, hogy bármilyen módon, kimegy az utcára, keresztbe fekszik, tüntet, zászlókat lobogtat, skandálja, hogy Viktor, Viktor és ezzel   
B.Gy.: - Nem kell mindent szó szerint venni elnök úr, ami itt elhangzik egy ilyen beszédben.   
K.L.: - Én komolyan vettem.   
B.Gy.: - Nem kell szó szerint, na mindegy. Hosszú kérdés helyett, kettő még van, de hosszú helyett röviden kérem. Tíz fős többség. Igen tehetségesen kommunikáló ellenzék, ami az Önök minden hibájára le fog csapni, lelkileg hogy készülnek erre?   
K.L.: - égy, hogy   
B.Gy.: - Azt mondják, hogy visszaadják azokat a jogokat, amiket Önök szerint ők elvettek Önöktől.   
K.L.: - Hát azt nem mi szerintünk vették el, ezt a tények mutatják, hát ugye bajban lenne, ha most fel kellene sorolnia az ellenzéki vizsgáló bizottságokat, de ezt már mi ketten lejátszottuk ezt a meccset.   
B.Gy.: - Igen, nulla számú ellenzéki bizottság, nem kérdeztem a miniszterelnök úrtól vissza azt, hogy hány.   
K.L.: - Pontosan. Tehát mi valóban semmit nem fogunk az ellenzéki jogukból elvenni, minden joggal rendelkezni fognak ahhoz, hogy bírálják a kormányt, kritizálják és bemutassák a saját alternatívájukat, amelyet most elvetett a választók többsége, ezt azért ne feledjük, ezért nem is jogos az az igénye a távozó miniszterelnöknek, hogy ők azt figyelik majd, hogy mi azon az úton megyünk-e tovább, amelyen ők elindultak. Hát ezt az utat elvetette a választók többsége.  Medgyessy nyilatkozott, hogy folytatni fogják mindazt a jót, amit mi elkezdtünk. Kovács már mintha kifarolna. Sőt azt mondja, hogy ezt az utat elvetette a választók többsége. Szerintem részben azért tudtak nyerni, mert megígérték a folytatást.
B.Gy.: - Meg az Önök saját útját is figyelni fogják, amit Önök ígérnek, azt az utat.   
K.L.: - Nagyon szép tőlük, hogy még segítenek is nekünk és ugye az előbb utalt is arra, hogy a kormány már meg is próbál nekünk ilyen előkészíteni dolgokat. Tudja csak az ébreszt némi kételyt bennem, most direkt átnéztem a mai napon a parlamenti jegyzőkönyveket, hogy például a 13. havi nyugdíjat, azt mi beterjesztettük és a FIDESZ nem szavazta meg.   
B.Gy.: - Igen valóban. Takács képviselő úr beterjesztette, ez igaz.   
K.L.: - Így van. Fel is hívott ma engem Takács Imre, hogy emlékeztessen rá, de én magam is emlékeztem rá és sok olyan javaslat jelenik meg most a kormány legújabb csomagjában, amelyet mi az elmúlt négy évben egyszer, vagy többször beterjesztettünk és ők nem szavazták meg. Még napirendre sem engedték tűzni. Nem álságos magatartás, hogy akkor most pár nappal a kormány mandátumának lejárta előtt hirtelen ezeket összecsomagolják,   
B.Gy.: - Segítőkészek.   
K.L.: - Köszönjük szépen, megvannak nekünk a saját javaslataink.   
B.Gy.: - Elnök úr! Utolsó kérdés, szeretnék Önnek lehetőséget teremteni nagyon komolyan arra, hogy ugye itten termőföld ügyben, most nem arról beszélek, amit a kormány most tervez, hanem arról beszélek, hogy a föld elidegenítési tilalom ügyében, ugye Önre azt mondják, hogy Ön ravaszul el akarja adni külföldieknek a magyar termőföldet. Elmegy Ön Brüsszelbe külügyminiszterként, leül ott tárgyalni illetékesekkel, mit fog nekik mondani?   
K.L.: - Azt, amit itthon is mondtam, 2001. júniusa óta ugyanazt mondom, csak aki nem akarja meghallani, az nem hallja meg, aki félre akarja érteni, vagy félre akarja magyarázni, az természetesen megteheti a kampányban, de legutóbb A Hét műsorában együtt szerepeltem Pokorni Zoltánnal és amikor én elmondtam ugyanazt, amit mindig mondtam, akkor azt mondta, köszönöm elnök úr, megnyugvással fogadom. Azt hittem ezzel vége a dolognak. Most Boros Imre adott ki, ugye a PHARE ügyek tárcanélküli minisztere egy újabb MTI közleményt, amiben megint előveszi ezt a kérdést, ha van még annyi idő, akkor elmondom nagyon röviden.  Sajnos a legfőbb bajról, a jogi személyek földvásárlási lehetőségéről nem beszél.
B.Gy.: - A felfogását, igen a tényeit.   
K.L.: - Az első, a kormány tett egy felesleges engedményt az Európai Uniónak. Tíz évről hét évre vitte le a föld elidegenítési tilalmára vonatkozó átmeneti időszakot és még nyitott egy 3 éves kiskaput azoknak a magánszemélyeknek a számára, külföldiek számára, akik letelepszenek és itt mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.   
B.Gy.: - Zárójel, egy tucatnál kevesebb pillanatnyilag.   
K.L.: - Jó, hát ez olyan dolog, mint az egy pincér Romániából. Lényeg az, hogy ezt ő az ideiglenes megállapodásba belefoglalta, hogy van egy ilyen kiskapu, hogy már három év után is szerezhetnek. Ezekután furcsa, hogy engem vádolnak azzal, hogy én el akarom adni a földet. Én azt mondom, mi azt mondjuk, hogy rossz lépést csinált a kormány, hogy ilyen korán megadta ezt a 3 évet. Meg kellett volna várni a mezőgazdasági termelőknek nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozó ajánlatot, mert ott az unió egy tízéves átmeneti időszakot javasolt, ami méltánytalanul hosszú és azt, hogy az induló összeg 25 %-a legyen az uniós gazdáknak járó támogatáshoz képest. Azt mondtam, az lett volna a jó, ha megvárják ezzel a dologgal ezt a pénzügyi csomagot és azt mondják, rendben van. Ha hajlandóak Önök levinni három évre a pénzügyi támogatás átmeneti időszakát, akkor mi is hajlandók vagyunk három év után ezeknek az itt letelepedő gazdáknak lehetővé tenni a földvásárlást. Én ezt mondtam és azt mondtam, hogy  Ismét egy elegáns  hazugság. Nincs olyan külföldi, aki megfelel a törvény előírásainak, de Kovács mégis riogat, hogy mi kinyitottuk a kiskaput.
B.Gy.: - De aki nem telepszik le, annál a hét évet Ön nem csökkentené.   
K.L.: - Dehogy csökkenteném.   
B.Gy.: - Ez lényeges, ezt ki kell mondani.   
K.L.: - Soha ilyet nem mondtam és most is azt mondom, hogy az a célunk, hogy a lehető legkedvezőbb feltételekkel csatlakozzunk az Európai Unióhoz, természetesen pontosan tudom, hogy újra nyitni már lezárt kérdéseket azért, hogy javítsuk a pozíciónkat, nehéz dolog, de meg fogjuk nézni, hogy van-e rá esély anélkül, hogy nagyobb kárt okoznánk. Ha azt látjuk, hogy az unió részéről van némi készség, némi hajlandóság egy picit kedvezőbb ajánlatot tenni Magyarországnak, akkor újra fogjuk nyitni, ha nem, akkor nem tudunk vele próbálkozni.   
B.Gy.: - Elnök úr köszönjük, hogy eljött, jöjjön máskor is.   
K.L.: - Köszönöm.   
 
Surján László
 
Vissza a kezdőlapra