Magyarországnak az idén 3,5 százalékos, jövőre pedig 4 százalékos GDP-növekedést jósol reálértéken a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön közzétett, Világgazdasági kilátások című jelentése.

     A fogyasztói árak az IMF-becslés szerint ebben az évben 5,4 százalékkal, 2003-ban pedig 4 százalékkal emelkedhetnek Magyarországon. Az ország folyó mérlege a GDP százalékában kifejezve 2002-ben 2,9 százalékos, a következő évben 3,5 százalékos hiányt fog valószínűleg mutatni.
     Ezzel a közép-európai országcsoporton belül a magyarok idén a második legnagyobb arányú GDP-növekedésre számíthatnak (előttük áll Szlovákia 3,7 százalékkal), jövőre azonban az első helyre várományosak, mert Szlovákiában csak 3,9 százalékot prognosztizál az IMF. Ennél magasabbak - zömmel 4 és 6 százalék közöttiek - a GDP-növekedési várakozások az Európai Unióba törekvő, földrajzi alapon két külön kategóriába sorolt országcsoport, a baltiak, illetve a dél- és délkelet-európai országok esetében.
     Ami az inflációt illeti, az IMF-becslés értelmében a közép-európaiak között a magyarok nem állnak ilyen jól: idén csak Szlovénia (6,5), jövőre pedig Szlovénia (5,5) és Szlovákia (7 százalék) lesz kénytelen számolni a magyarországinál magasabb áremelkedéssel. A fizetési mérleg tekintetében viszont Magyarország a második legjobb: csupán a kiemelkedően jó Szlovénia áll nála jobban, 0,3, illetve 0,4 százalékos hiánnyal.
     A folyómérleg hiánya a földrajzi alrégió csoportjait tekintve mind a baltiaknál, mind a délkelet-európaiaknál nagyobb lesz (5-6 százalék), mint a közép-európaiaknál.
     Az IMF-jelentés szöveges része megállapítja: Lengyelországban meglehetősen lanyha a gazdaság, rekordmagasságú a munkanélküliség. A Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Szlovákiában fenntartható növekedés tapasztalható, amit a viszonylag erős bizalmi index és hazai kereslet, az alacsonyabb infláció és kamatszint, valamint - országonként eltérő mértékben - a költségvetési ösztönzés támaszt alá.
     A jelentés kiemeli, hogy ebben az évben Magyarországon különösen erős költségvetési ösztönzéssel kell számolni, és hogy fontos lenne csökkenteni az ösztönzésnek ezt a mértékét, mert annak fenntartása esetén nehéz lesz elérni az olyan kulcsfontosságú politikai célokat, mint az infláció lejjebb szorítása, a folyó hiány kordában tartása, illetve a középtávú költségvetési konszolidáció.

MTI

Vissza a kezdőlapra