Tartalom:
Polgári körök
Ne utazzunk Indiába, Pakisztánba
Kedden Országgyűlés
Schmitt Pál legyen a főpolgármester (jelölt)Szinte az egész ország narancssárga, csak a kormány nem az - mondta Orbán Viktor a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában vasárnap. Igaza volt:
Ősszel az első nagy erőpróba a földkérdés lesz az ellenzék és a szocialista kormány között. - A földet mindenképpen meg kell védeni a külföldiek ellen - fogalmazott Orbán Viktor.
A volt kormányfő közölte: ha sikerül a törvényt megváltoztatni, akkor újra kell számolni a szavazatokat "annak érdekében, hogy kiderüljön, mi is az igazság".
Orbán Viktor átlátszó mesének nevezte azokat a felvetéseket, amelyek szerint rossz állapotban van az ország, valamint azt, hogy az előző kormány túlköltekezett volna.
A személycserék témakörében az exkormányfő azt mondta: az embereket nem a tények bosszantják, hanem az, hogy a kormánypártok árkok betemetéséről, békességről beszéltek, most azonban ennek az ellenkezője történik. Elmondta: őt is meglepte, hogy "olyanokat is elküldenek pillanatok alatt, akiket mi a Horn-kormány idején átvettünk, megtartottunk, sőt időnként még magasabb beosztást és hivatalt, munkát adtunk nekik". Orbán Viktor általánosságban is úgy vélekedett, hogy az új kormány eddig csak rombolt, leváltott, megszüntetett.
A volt miniszterelnök szerint hiba volt, hogy a sajtó, a nyilvánosság területén nem vállaltak több összeütközést, vitát. - A kormánynak az egyetlen, szerintem derék, de összességében satnya eredménye van ezen a területen, hogy világra segítette a Heti Válasz című újságot. Sokkal többet kellett volna világra segítenünk, a rádiózásban, a televíziózásban, újságokban is - jelentette ki. "Miután most a kormányzati eszközöket kiütötték a polgári erők kezéből, ezért a polgári világot nekünk magunknak kell fönn- és eltartanunk". Ezt elsősorban újságjaik, saját kulturális intézményeik, rádióik televízióik fenntartásával tartja elképzelhetőnek. Nagy kérdésnek nevezte Orbán Viktor, hogy az előfizetési díjak tervezett eltörlése után vállalja-e a költségvetés a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió fenntartását. - Ha nem vállalja, akkor a közszolgálatiság veszélybe kerül - mondta. Arról is beszélt az exkormányfő, hogy amikor a nemzeti oldal valamit tenni akar, akkor megtámadják, de ha ugyanezt a dolgot teszi a másik oldal, akkor esetleg dicséret következik. - Mégiscsak itthon vagyunk, tűrhetetlen, hogy ilyen körülmények között kell élnünk - szögezte le.
A nyugdíjasoknak küldött leveléről szólva Orbán Viktor hangsúlyozta: mulatságos és elfogadhatatlan lenne, ha egy demokráciában a megválasztott miniszterelnök nem küldhetne bármilyen okra hivatkozva levelet a választópolgároknak.
A parlamenti ülésezési rend megítélése szerinte valójában nem lesz heti rendszerű, mivel "lesz egy randevús hét, meg lesz egy törvényhozó hét".
A politikus szerint az Országimázs Központot ugyan azért szokták támadni, hogy túl sok pénzt költött, a valóságban viszont a Horn-kormány erre a célra sokkal több pénzt fordított. - Éppen olyan keretszerződést kötöttünk a mi kormányunk időszakában az Országimázs Központ rendelkezésére álló pénzek felhasználására, mint amilyet az előttünk járó kormány kötött egy nagy nemzetközi reklámcéggel. Ha az egyik törvénysértő, akkor a másik is az - tette hozzá. Orbán Viktor úgy vélte, az Országimázs Központtal kapcsolatos hatósági eljárások ügye arról szól, hogy pártrendőrséggé alakul-e a rendőrség Magyarországon a következő időszakban, vagy nem.
Beszélt a Terror Házáról is a volt miniszterelnök, aki szerint a kormány még nem döntötte el, hol enged szabad folyást indulatainak. - Egy Terror Háza Múzeumhoz való bármilyen jellegű beavatkozás több millió akcióképes ember ellenérzését váltja ki - jelentette ki Orbán Viktor.
Jelenleg mintegy hatezer a polgári körök száma. Mint elhangzott: hamarosan nyilvánosságra hozzák azt a címet, amely központja, székháza lesz az egész mozgalomnak.
A Külügyminisztérium arra kéri az Indiába és Pakisztánba készülő magyar állampolgárokat, hogy akiknek nem halaszthatatlan az útjuk, a helyzet tisztázódásáig ne utazzanak a térségbe. A két országban működő magyar nagykövetségektől származó információk alapján jelenleg nem áll fenn a fegyveres konfliktus kirobbanásának veszélye, elővigyázatosságból mégis célszerű a térségbe tervezett utazások elhalasztása.
Noha a javaslattal egyetértünk, rá kell mutatnunk: a felhívás magán viseli az új külügyi vonal tétovaságát: nem akarja megsérteni az érintett országokat, de nem mer már hallgatni sem a veszélyekről.
Az Országgyűlés keddi plenáris ülésén szavaznak a képviselők a médiakuratóriumok elnökségének, illetve ellenőrző testületének ellenzéki tagokkal való kiegészítéséről. A Fidesz és az MDF frakciója a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumi Elnökségének tagjává Trombitás Zoltánt, a Magyar Televízió Kuratóriumi Elnökségégi tagjává Sasvári Szilárdot, a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumi Elnökségének tagjává Csallóközi Zoltánt, a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának Ellenőrző Testülete tagjává pedig Jaczkovics László Gábort javasolja megválasztani.
Nincs szó most arról, hogy az ellenőrző testületekben a törvény betűjével és szellemével ellenkező összetétel megváltozik-e s hogyan.
Újra határoz az Országgyűlés a parlamenti bizottságokról, ugyanis néhány képviselő kormányzati szerepvállalása miatt e testületek összetétele megváltozik. Ugyancsak dönt Ház az Állami Számvevőszék alelnökeit jelölő eseti bizottság felállításáról.
A szokásos interpellációk, kérdések és azonnali kérdések most délelőtt kerülnek sorra.
Az MSZP átvette a Fidesz által meghonosított szokást, miszerint a kormánypárti képviselők is interpellálhatnak, és az általuk feltett kérdések valójában az ellenzékről szólnak. Ami visszatetsző ebben, az az, hogy ezt korábban a demokrácia megcsúfolásának tartották, s egyik választási ígéretük a parlamenti demokrácia helyreállítása volt. Rögzítsük tehát, az ilyen jellegű interpelláció nem sérti a demokráciát, s a korábbi vádak hazugságok voltak.
Megkezdődik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítására irányuló javaslat vitája, amely visszaállítja méltányossági nyugdíjemelés lehetőségét.
Ez a javaslat az egyéni körzetekben megválasztott képviselők tetszésével találkozik. A nyugdíjrendszertől ugyan idegen, mert a megélhetéshez kevés nyugdíjjövedelmet nem nyugdíjemeléssel, hanem költségvetési forrásból származó kiegészítő pótlékkal kellene megoldani, de sok nehéz helyzetben lévő emberen segíthet. Alkalmas eszköz ugyanakkor a klientúra építésére, ezért van a sietve történő visszaállítás. A méltányossági nyugdíjemelést az Orbán kormány szüntette meg, és helyette a szociális miniszternek adott jelentős segélyezésre módot.
Lefolytatja a Ház az általános vitát a gyógyszerészetet érintő egyes törvények módosítását célzó előterjesztésről, amely a személyes gyógyszertár működtetési jog engedélyezését a Magyar Gyógyszerész Kamara hatáskörébe utalja.
Ez a törvény módosítás kedvez a Kamarának, de épp ezért ellenállást vált ki azon gyógyszerészek körében, akik csalódtak a túlpolitizált kamarai vezetésben.
Megkezdi - és a napirendi ajánlás szerint le is zárja - az Országgyűlés a népegészségügyi helyzettel összefüggő egyes hosszú távú feladatokról szóló határozati javaslat vitáját. Az előterjesztés szerint a parlament felkéri a kormányt, hogy a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében terjessze az Országgyűlés elé az "Egészég Évtizedének" nemzeti programját. A javaslat felsorolja azokat a népegészségügyi szempontból kiemelkedő jelentőségű területeket - az ifjúság és az idősek egészségének védelme, a szív- és érrendszeri, továbbá a daganatos megbetegedések megelőzése, a lelki egészségvédelem és a környezet-egészségügy - amelyek részét kell, hogy képezzék e programnak.
A program egyébként készen áll és működik, Kormányrendelet formájában. Az akkor ellenzéki szocialisták szerették volna, ha az országgyűlés is tárgyal róla, annak érdekében, hogy nemzeti konszenzus övezze. Most ez történik, de a hírek tálalásából kiderül, megpróbálják azt a benyomást kelteni, hogy új programról van szó. Pedig a dolgok lényegét már egy 1994. áprilisi kormányrendelet leírta, csak azt az MSZP SZDSZ időszakban nem hajtották végre.
Tizennégy neves budapesti közéleti személyiség nyílt levélben kérte fel Schmitt Pált, hogy vállalja el a főpolgármester-jelöltséget az őszi önkormányzati választáson.
Ezt jelentette be a csoport nevében Hankiss Ágnes író vasárnap, a Pilvax Kávéházban megtartott sajtótájékoztatón. Hankiss Ágnes hangsúlyozta: elérkezett az ideje a váltásnak, Budapest történetében új lapot kell nyitni, hogy olyan vezetője legyen a fővárosnak, aki nem utcákat, tereket, házakat és épületeket képvisel, hanem élő közösséget, aki csapatot épít és hisz a jövőben. A közéleti szereplők szerint a fővárosban a gyakorlati problémákon túl a közérzet és a lélek szférájában is komoly problémák vannak. Úgy vélik, hogy az itt élő embereknek nincs jövőképük, nem jó a budapestiek közérzete.
- Schmitt Pál sok olyan embert is megszólíthat, akinek kezd elege lenni a pártcsatározásokból - mondta Hankiss Ágnes. Kiemelte: Schmitt Pál sportolói, sportvezetői és diplomáciai tevékenységével tekintélyt szerzett Magyarországnak, közgazdász végzettségével, évtizedes tapasztalatával, szakmai felkészültségével és sok millió magyar ember szeretetét és tiszteletét kiérdemlő személyiségével minden tekintetben alkalmas a főpolgármesteri tisztség betöltésére.
A levelet aláírta Boksay Zoltán kémikus, Eperjes Károly színművész, Finta József építész, Grosics Gyula volt válogatott labdarugó, Hankiss Ágnes író, Hegedűs Endre zongoraművész, Hernádi Gyula író, Illés Sándor író, Jókai Anna író, Kováts Kolos operaénekes, Mészöly Kálmán volt válogatott labdarúgó, Sztankay István színművész, Tringer László ideg- és elmegyógyász, Vikidál Gyula rockzenész.
Ez a jelölés világos üzenet arra, hogy a (dicstelenül) pártelnökséget is viselt Demszkyvel és a pártszempontok miatt induló MSZP jelölttel szemben egy pártokon kívüli valódi polgárt lehet eredményesen elindítani. Ám a politika játékszabályai is fontosak, a nemzeti keresztény vonalnak tiszta szívvel támogatnia kell a jelöltet, ellenkező esetben elmarad a siker. Utólagos taktikázásra nincs mód, az önkormányzati választás egy fordulós.
