Hírek, vélemények

Tartalom
Emberi jogok Magyarországon
Média törvény módosítás
Független marad-e a Nemzeti Bank?
Szocialista főpolgármester jelölt
Fidesz kongresszus

Júliusra készül el az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosának jelentése az emberi jogok magyarországi érvényesüléséről.

Ezt Alvaro-Gil Robles emberi jogi biztos mondta csütörtökön, a Dávid Ibolya parlamenti alelnökkel folytatott megbeszélésén. Az ET képviselője Kovács László külügyminiszter meghívására háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. Alvaro-Gil Robles a nemzetközi szervezet valamennyi tagországába ellátogat és jelentést készít.
- A magyar Országgyűlés komoly tevékenységet folytat annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését - nyilatkozta a Dávid Ibolyával folytatott megbeszélése után Alvaro-Gil Robles az MTI-nek.
Elmondta: a találkozón szóba került a kisebbségek parlamenti képviseletének ügye, és az Országgyűlés alelnökét is tájékoztatta arról, hogy szerdán találkozott hét országos kisebbségi önkormányzat elnökével, akik a kérdés megnyugtató megoldását szorgalmazták.
"A vita erről a kérdésről több mint négy éve folyik, végleges és megnyugtató megoldást azonban csak a kétkamarás parlament létrehozása jelenthet" - szerepel abban a közleményben, amelyet Dávid Ibolya a találkozót követően kiadott.
A megbeszélésen szó esett a diszkriminációellenes törvény megalkotásának helyzetéről, valamint az új büntetőeljárási törvény hatályba lépésének lehetőségeiről is.
Dávid Ibolya arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hatályba lépés időpontja a mostani kormányon múlik, de előbb az új Büntető törvénykönyv hatályba lépésére volna szükség.
Alvaro-Gil Robles szerint Magyarország akár holnap is beléphetne az Európai Unióba, és a külső határok védelmének biztosítása ügyében is mindent megtesz a tagsági követelmények teljesítése érdekében.
Az Országgyűlés alelnöke arra kérte az Európa Tanács emberi jogi biztosát, hogy az ET az eddigieknél is fokozottabb figyelmet szenteljen a határon túl élő magyar kisebbségek ügyének, illetve védelmének.

A médiatörvény jogharmonizációs módosítását célzó, három fideszes képviselő által benyújtott önálló indítvány szerdán megkezdődött általános vitájában egyetértés látszik kialakulni a kormánypártok és az ellenzék között.

A vitából két felszólalást emelünk ki:
A kiskorúak és a közerkölcs védelme érdekében Vígh Ilona annak a reményének adott hangot, hogy visszaszorulhat a kereskedelmi tévék erőszakos filmjei okozta "környezetszennyezés".
Kifogásolta, hogy a gyermekeknek szánt műsorok is bővelkednek erőszakos jelenetekben, és "igazságos Mátyás király helyett a Terminátor a hős".  Utalt arra, hogy a televízió nagy szerepet játszik a gyerekek szocializációjában, példákat, követendő mintákat állít a kiskorúak elé. Szerinte ezzel a felelősséggel a kereskedelmi televíziók nem tudtak élni, ma egyre nagyobb választékát kínálják az erőszaknak.  A nézettség, a haszon mindennél fontosabb számukra, nem érdekli őket, hogy a társadalomból kiölik a nemes eszmék iránti igényt.

Homa János (Fidesz-MKDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP és az SZDSZ akkor utasította el a médiatörvény gyermekek érdekét szolgáló módosítását, amikor a kereskedelmi televíziók műsorában már "tombolt az erőszak". Egy felmérésre hivatkozva azt mondta, hogy míg az MTV teljes műsoridejének 1 százalékát teszi ki az erőszak ábrázolása, addig a kereskedelmi tévéknél ez az arány 6 százalék. Homa János szerint az előző ciklusban csak azoknak nem volt sürgős a médiatörvény módosítása, akik elégedettek voltak média-hátterükkel.
- Remélem, nem akarják leigázni a közszolgálati csatornákat, hogy a mostani 90 százalékos médiabefolyásuk 100 százalékos legyen - címezte záró szavait az MSZP-nek és az SZDSZ-nek a képviselő.


Vita a Nemzeti Bankról

A kormány által beterjesztett jegybanktörvény-módosító indítvány elfogadása Járai Zsigmond szerint csorbítaná, de nem szüntetné meg az MNB függetlenségét. László Csaba viszont úgy gondolja, hogy az előterjesztés nem érinti a jegybanki függetlenséget.
A jegybank elnöke és a pénzügyminiszter csütörtökön a Magyar Televízió reggeli műsorában fejtette ki véleményét a beterjesztett törvénymódosításról.
Járai Zsigmond kijelentette, hogy a törvénymódosítás elfogadása sem zavarná meg a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) fő céljának, az infláció csökkentésének, a forint stabilitásának elérésében.
Ugyanakkor a jegybanki függetlenség csorbításának nevezte, hogy egy olyan felügyelő bizottságot kívánnak felállítani az MNB-ben, amelynek négy tagját az Országgyűlés választaná, kettőt pedig a pénzügyminiszter jelölné ki.
Járai Zsigmond utalt arra, hogy már most is az ellenőrzés három rendszere működik az MNB-ben: a belső ellenőrzés, a pénzügyminiszter által választott független auditor, valamint az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Ezen felül szerinte nincs szükség további ellenőrzésre.
László Csaba ezzel szemben azzal érvelt, hogy az Állami Számvevőszék elnöke még az előző pénzügyminiszterhez írt levelében szorgalmazta, hogy az ÁSZ-on kívül más, a folyamatos működést ellenőrző szervezet is legyen az MNB-nél. A pénzügyminiszter szerint a felügyelő bizottság felállítását indokolja az is, hogy a társasági jogban a belső ellenőrzés szervezete soha sem a menedzsment, hanem a tulajdonosok hatáskörébe tartozik.
László Csaba hangsúlyozta azt is, hogy a félreértések elkerülése végett kifejezetten rögzítették a törvényjavaslatban, hogy a felügyelő bizottság a monetáris politikával és annak a jegybank gazdálkodására való hatásával nem foglalkozhat.
Járai Zsigmond viszont azt emelte ki, hogy a jegybanki függetlenség a modern országok berendezkedésének egyik alapelve, hiszen a jegybanknak akár a kormány ellen is meg kell tennie a szükséges monetáris politikai intézkedéseket fő céljainak elérése érdekében.
A jegybank elnöke feleslegesnek nevezte a törvényjavaslatnak azon részét, amely a monetáris politikai döntésekben a jogköröket pontosítaná.
László Csaba azon indoklására, miszerint a jelenlegi szabályozás nem elég egyértelmű, Járai Zsigmond kijelentette: szívesen kötne a jegybank szerződést a kormánnyal a hatáskörök egyértelműsítésére.
A pénzügyminiszter és a jegybank-elnök is egyetértett abban, hogy a nézeteltérések nem akadályozhatják a korrekt együttműködést a kormányzat és az MNB között.
Járai Zsigmond megerősítette, hogy a jegybanknak a jelenlegi helyzet értékelése alapján nem áll szándékában a forint további erősítése, az idei inflációs cél a sáv felső határán 5,5 százalékon teljesülhet és jövőre is elérhető, hogy az infláció a kijelölt 3,5 plusz-mínusz 1 százalékos sávon belül maradjon.
László Csaba utalt arra, hogy szerinte komoly kockázatai vannak a jövő évi inflációs cél elérésének, de jelenleg dolgoznak a gazdaságpolitikai programon, s ezekben a munkálatokban a jegybank szakemberei is részt vesznek.

Az MSZP budapesti párttanácsa Gy. Németh Erzsébet fővárosi frakcióvezetőt javasolja csütörtöki ülésén főpolgármester-jelöltnek

A szocialista országgyűlési képviselőt az MSZP kerületi elnökei is támogatták egy korábbi informális megbeszélésen.
A párttanács - amelynek tagjai a kerületi pártszervezetek delegáltjai - csütörtöki ülésén dönt az MSZP fővárosi listájáról, illetve a küldöttértekezlet június 22-ei összehívásáról.
A küldöttértekezleten - amelyen a pártdelegáltakon kívül részt vesznek az országgyűlési képviselők, valamint az MSZP mellett dolgozó tagozatok vezetői - hozzák meg a végső döntést a főpolgármester-jelölt személyéről, de az MTI információi szerint várhatóan nem lesz más jelölt Gy. Németh Erzsébeten kívül.
Az MTI értesülései szerint korábban a szocialistáknál felvetődött, hogy országosan ismert politikus vagy neves közéleti személyiség, például Glatz Ferenc volt akadémiai elnök, illetve Kupa Mihály, a Centrum párt elnöke legyen a budapesti főpolgármester-jelölt, de ezeket a lehetőségeket később elvetették, mivel a többség inkább egy szakember jelöltet támogatott.
Az MTI-nek név nélkül nyilatkozó vezető fővárosi szocialista politikusok szerint nagy az elszántság a tekintetben, hogy Gy. Németh Erzsébetet nem léptetik vissza a későbbiekben Demszky Gábor szabad demokrata főpolgármester javára, aki már jelezte, hogy újra kíván indulni a posztért.
Egyikük úgy fogalmazott: Demszky Gábor 12 év után leszálló ágban van, ráadásul az MSZP kerületi szervezetei sem fogadnának el egy ilyen döntést, mivel "Budapest nyerte meg az országgyűlési választást a pártnak".

A fenti véleménnyel szemben sok baloldali értelmiségi biztosra veszi a visszaléptetést. Ennek elmaradása ugyanis elsősorban a független, ám polgári Schmitt Pál esélyeit növelné. Ugyanakkor az MSZP mint párt nehezen tudja önmagnak megmagyarázni, hogy a parlamenti választásokon elért eredmény után miért lépne vissza a törpe testvér javára.
 
A Fidesz kongresszust tart a hétvégén, amelyen a választási eredményeket fogják értékelni, valamint alapszabályt módosítanak.

Rogán Antal a Ma reggelben elmondta: a párt vezetése két dologban látja a vereség okát. Egyrészt nem eléggé szervezett a polgári oldal, másrészt 1998-ban a Fidesz kénytelen volt koalícióra lépni a kisgazdákkal, ami a vezetésben komoly tehertétel volt.
A Fidelitas alelnöke hozzátette: az alapszabály-módosítás célja, hogy nyitottá váljon a párt. Így jelentősen megkönnyítik a tagfelvételt, és az újonnan érkezettek energiáit és ötleteit is felhasználják a jövőben.

Vissza a kezdőlapra