Bajos meghívások
Újabb szeminárium a csángók eredetéről

Másodjára tesz kísérletet a román hatalom arra, hogy szalonképesen bizonygassa a moldvai csángók román eredetét. A július eleji nemzetközi szeminárium meghívottjainak listájából kiderül, a szervezők csak szimbolikus magyar jelenlétre tartanak igényt.

Csupán három magyar név szerepel a 66-os listán, melyet a július 5–i6-án Iaşi-ban tartandó nemzetközi csángószeminárium meghívottjainak küldtek el a szervezők, és amelyben arról tájékoztatják őket, kikkel lehetnek együtt a rendezvényen. Amint azt Mihai Baciu professzor, Románia Európa tanácsi parlamenti küldöttségének tagja meghívólevelében írja, a moldvai csángók eredetéről, nyelvéről és kultúrájáról azért tartanak a Román Akadémia és Románia Parlamentje közös szervezésében nemzetközi szemináriumot, hogy eleget tegyenek az Európa Tanács csángó tárgyú ajánlásainak.

A mellékelt névsorban külföldi meghívottak, tudományos kutatók, valamint romániai intézmények – így a parlament, az államelnöki hivatal és a kormány – meghívott képviselőinek a neve szerepel. A külföldiek sorában ott található a csángójelentést elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa finn képviselő asszony és Joao Ary portugál politikusé, aki az Európa Tanács kulturális bizottsága titkáraként járt korábban Csángóföldön. Ugyanebben a csoportban található meg Szabó T. Attila és Benkő Loránd neve. A kérdés kutatóinak 24-es listáján Tánczos Vilmos képviseli a magyar tudományosságot. Az utóbbi még a meghívó átvétele napján levélben válaszolt a szervezőknek. Tájékoztatta őket arról, hogy Szabó T. Attila évekkel ezelőtt elhunyt, és előrehaladott életkora miatt Benkő Loránd sem valószínű, hogy el tudna menni a rendezvényre. „Örömmel veszek részt az ebben a tárgykörben szervezett valamennyi konferencián, ha megfelelő fellépési lehetőséget biztosítanak a magyar tudományosságnak és a moldvai csángómagyar szervezeteknek képviselői is” – áll a Tánczos Vilmos levelében. A kolozsvári néprajzkutató hét magyar kutató, valamint a három csángószervezet négy vezetője nevét küldte vissza, és egyben fel is ajánlotta: közvetít a javasolt személyek felé. Az általa javasolt kutatók között ott van Demény Lajos, Pozsony Ferenc, Szilágyi N. Sándor, Benő Attila, valamint a budapesti Halász Péter is. „Tegnap azért hívott fel Mihai Baciu főszervező, hogy ha én nem tudok elmenni, küldjek magam helyett mást – tájékoztatott Tánczos Vilmos. – Én elismételtem, azt szeretném, ha a magyar fél nevében mind a 11 személyt meghívnák. Úgy tűnt, Bartha Andrást, a csángószövetség elnökét és Demény Lajos professzort elfogadnák, Kolozsvárról viszont csak egy kutatóra tartanak igényt, Budapestről pedig egyre sem.” Mihai Baciu képviselő a Krónika kérdésére elmondta, ideiglenes jellegű a kezünkbe került meghívottlista. „Ezt a magyar részről közismert személyiségek névvel egészítjük ki” – fogalmazott a képviselő. Kérdésünkre, hogy a Tánczos Vilmos által kért személyiségek ott lesznek-e ezek között, Baciu így fogalmazott: „Tanácskoztam az önök itteni képviselőivel, és annak függvényében küldünk még meghívókat, hogy ők mit mondanak.” A képviselő Borbély László ügyvezető alelnököt és Asztalos Ferenc képviselőt név szerint is említette. Borbély kérdésünkre elmondta, ismeri Tánczos listáját, és az RMDSZ azért harcol, hogy megfelelő magyar jelenléttel tartsák meg a szemináriumot. Amint korábban már megírtuk, tavaly májusban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, novemberben pedig a szervezet miniszteri bizottsága ajánlotta az anyanyelvi oktatás és misézés bevezetését a moldvai csángó falvakban. A miniszteri bizottság némiképp tompított a parlamenti közgyűlés ajánlásán. Míg a korábbi a csángókat a magyar nyelv archaikus változatát beszélő római katolikus népcsoportnak tekintette, az utóbbi kijelentette, nem illetékes nyilatkozni a csángók nyelvéről, eredetéről. Az ezt vizsgáló nemzetközi szeminárium megszervezését Gheorghi Prisăcaru szenátor, az Európa tanácsi román delegáció vezetője még tavaly megígérte. Az első ilyen szemináriumot május 29-én a bukaresti parlament termében tartották. Az arra meghívott román kutatók azonban csak maguknak bizonygatták a csángók román eredetét, az Európa Tanács és a bukaresti nagykövetségek képviselői távol maradtak a rendezvényről. Az egynapos konferenciára az utolsó pillanatban belobbizott Demény Lajos professzor csupán három percben fejthette ki a magyar tudományosság álláspontját a témáról.

Gazda Árpád
Krónika
erdélyi magyar közéleti napilap
Vissza a kezdőlapra