Mire való az orr?
Gondolatok
a demokrácia lényegéről
A
polgári erők előre nem jelzett, kismértékű, első fordulós hátránya elemi
elutasítást váltott ki a lakosság ma még nem pontosan nem ismert hányadából.
Miért nem tudjátok elviselni, hogy a többség nem nálatok van? - kérdezik
a baloldaliak. Nem vagytok demokraták - teszik hozzá.
Ady Endre
jut eszembe, amikor hozzá semmiképp fel nem érő kritikusainak feltette
a költői kérdését: Én nem vagyok magyar? Mi ne lennénk demokraták? Nemzedékem
még jól emlékszik, a demokráciát akkor vették el tőlünk, amikor rojtosra
beszélték a szájukat róla. A "népi demokrácia" megteremtőinek nem illene
leckét adni demokráciából nekünk.
Fodor András
egy egyre szélesebb körben terjedő emailben a háború előtti Németországra
hivatkozik. Hitler is szabályos, demokratikus választások révén jutott
uralomra.
Tegnap óta
hihetünk abban: az MSZP reklámszakemberei nem tudták a többséget becsapni.
Egy részét talán elaltatták, de most felhangzott a riadó. Tegnap óta talán
többen tudják, hogy az orr az illatok megérzésére való, s nem arra,
hogy annál fogva vezessenek bennünket.
Hatásos volt-e
a tegnapi együttlétünk? Az Alkotmány utcában állva biztos voltam benne.
Felemelő érzés volt együtt lenni az emberekkel. Örülök, hogy nem a protokollt
választottam, hanem a választókat. Tegnap este, amikor jöttek a hírek,
hogy Kovács, Medgyessy, Kuncze és Kupa Gönczhöz szaladtak, még inkább hihető
a siker. A nagyméltóságú Helytartó Tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott...
A döntést
nem az utcán hozzuk meg. Dönteni jövő vasárnap fogunk. A szavazófülkében.
Csak a bedobott érvényes szavazatok száma számít. Tégy meg mindent, hogy
környezetedben mindenki válasszon. Érvényesüljön a többség akarata. Vigyél
magaddal egy embert…
Surján
László
Vissza
a kezdőlapra