Vizi E. Szilveszter akadémikust, egyetemi tanárt választotta elnökké a Magyar Tudományos Akadémia 170. közgyűlése kedden. A délelőtti, zárt ajtók mögött tartott titkos szavazás megkezdése előtt Glatz Ferenc levezető elnök, az MTA eddigi vezetője bejelentette: a közgyűlés határozatképes, az ülésen 413 voksolásra jogosult tudós jelent meg.     Az MTA új elnöke az MTI-nek nyilatkozva megtiszteltetésnek nevezte, hogy akadémikus és köztestületi tudós társai bizalmából oly sok kiváló előd után a nagy múltú nemzeti Akadémia elnöke lehet.
     Vizi E. Szilveszter meggyőződését fejezte ki, hogy csak a tudást igénylő, a tudományok iránt fogékony, az innovációra is érzékeny társadalom lesz versenyképes a XXI. század Európájában, amelyben, mint mondta, a tudomány a formáló erő.
     Vizi E. Szilveszter új elnök mellett az intézmény 170. közgyűlése kedden megválasztotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) többi vezető tisztségviselőjét is.
     A matematikai és természettudományok területéről Keviczky László, az élettudományok területéről Hámori József, a társadalomtudományok területéről pedig Marosi Ernő akadémikust választották az MTA alelnökévé.
     A főtitkári posztot továbbra is Kroó Norbert akadémikus tölti be, és nem változott a főtitkárhelyettes személye sem, a tisztséggel járó feladatokat továbbra is Meskó Attila akadémikus látja el.
 

     AZ ÚJ ELNÖK, VÍZI E. SZILVESZTER NYILATKOZATA

     - A társadalmi tudatot is formáló szakmai és morális értékrend felmutatásában, valamint a tudomány fejlődésének támogatásában jelölte meg többek között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) feladatát Vizi E. Szilveszter akadémikus, egyetemi tanár, az intézmény új elnöke, aki közvetlenül megválasztása után nyilatkozott kedden az MTI-nek.
     Vizi E. Szilveszter, aki 1996 óta az MTA egyik alelnöke volt, hangsúlyozta: megtiszteltetés számára, hogy akadémikus és köztestületi tudós társai bizalmából, oly sok kiváló előd után a nagy múltú nemzeti Akadémia elnöke lehet.
     Kifejezte meggyőződését, hogy csak a tudást igénylő, a tudományok iránt fogékony, az innovációra is érzékeny társadalom lesz versenyképes a XXI. század Európájában, amelyben a tudomány a formáló erő.
     - Az információs forradalom eredménye, hogy egy-egy nemzet helyét és szerepét a globalizálódott világban az szabja meg, milyen mértékben használja az információt és a tudást társadalmi és gazdasági tőkeként - fogalmazott.
     Vizi E. Szilveszter rámutatott arra, hogy Magyarország az Európai Unióban csak akkor foglalhat el méltó helyet, ha itthon is felértékelődik a jól képzett "magyar szürkeállomány", és megnő a magyar tudóstársadalom, az alkotó értelmiségiek szerepe.
     A jövőt illetően elmondta: az Akadémiának támogatnia kell, hogy köztestületi tagjai, sőt a magyar tudományosság valamennyi résztvevője a valódi értékek megteremtése mellett a múlt értékeinek megőrzését is szorgalmazza.
     Lényegesnek tartja azt is, hogy az országos szervekkel, valamint az illetékes minisztériumokkal együttműködve meggyőzzék a politikai döntéshozókat: az ország stratégiai érdeke a kutatás és fejlesztés számára biztosított anyagi források további emelése.
     Vizi E. Szilveszter ugyancsak fontosnak nevezte az Akadémia nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését, hiszen, mint mondta, a magyar tudományosság Európa és a világ tudományosságával szerves összefüggésben van.

MTI

Vissza a kezdőlapra