Szombat esti agymosoda

Történtek-e komolyabb személycserék, vezető-váltások a közszférában és a gazdasági élet területein a kormányváltást követően? A kérdés korántsem álságos – mert aki csak a Heti hetest nézi, az valószínűleg kapásból tudja a választ: nem. Nem történtek. Hiszen Hernádi Jucika nem hazudik, a Verebes pedig biztosan nem figyelt oda. Hogy egyáltalán fel merte tenni a kérdést: mit szóltok a lefejezésekhez? Egy kicsit még ő is megütődött azon a felcsattanáson, amely e mondatot követte június nyolcadikán, illetve (hogy kedvelt „humorötlet-áthidaló” paneljükkel éljek) az adást megelőző csütörtökön. Ami esetünkben azért is fontos, mivel attól a pillanattól a szombat esti „blöffpezsdítésig” még kirúgtak egy-két embert… Azazhogy senkit, addig sem és korábban sem, hiszen – mint mondottam – Hernádi Jucika szerint semmi érdemleges nem történt, nem is hallott lefejezésekről, Farkasházy Tivadar szerint pedig minden csak a normális kerékvágásban halad. A vízisízők azt hiszik, hogy még mindig húzzák őket, pedig már rég a víz alatt vannak, anekdotázott a hálás publikumnak. Nos tehát – mi is történt?
Nem lesznek komolyabb személycserék, ígérték a kormányváltásra törekvő erők – kampányuk során. Majd a győzelem éjszakáján. Ehhez képest: a titkosszolgálatoktól a bankokig minden, a politikától elvileg mentes területet érintettek a kormányváltás után azonnal megkezdődött és máig folytatódó vezetőcserék. A minisztériumok után most a három titkosszolgálat, az MFB, a Magyar Posta, majd nem sokkal korábban a rendőrség, a Köztársasági Őrezred, az egészségbiztosító, az adóhivatal és az ÁPV Rt. élén volt változás. Olvashattuk a sajtóban. Részletesebben idézve:
„Megalakulásának első napja óta folyamatosan cseréli le az új kormány a minisztériumok felsővezetőit, illetve a nagyobb állami vállalatok és intézmények irányítóit. A kormányváltás óta naponta jelentenek be kinevezéseket, leváltásokat. Először a minisztériumok, majd az állami tulajdonú vállalatok és intézmények nem politikai feladatokat ellátó vezetőinek döntő részét távolították el, annak ellenére, hogy a szocialisták a választások előtt azt ígérték, ha nyernek, nem lesznek tisztogatások. …  A minisztériumok többségében a közigazgatási államtitkárok mellett a helyettes államtitkárok és a szóvivők nagy részét, több tárcánál még a főosztályvezetőket is lecserélték. …  gyakorlatilag minden fontosabb állami vállalatnál és intézménynél is menesztették az Orbán-kormány alatt kinevezett vezetőket. … a kormányfő felmentette Pető Tibort, az Információs Hivatal főigazgatóját, Dobokay Gábort, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatóját és Chladek Istvánt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatóját. … felállították a nem állami tulajdonú, de jelentős állami megrendeléseket teljesítő, a Fideszhez közel álló Vegyépszer Rt. első emberét, Nagy Eleket is. Simicska Lajos … saját elhatározásából távozik június végén a kisebbségi állami tulajdonban lévő OTP Lakástakarékpénztár éléről. Majd Kalmár István, a Magyar Posta elnökének menesztését jelentették be. Május 27-én fogadták el Faragó Csabának, a Dunaferr elnökének lemondását, aki gyakorlatilag a kormányváltás után azonnal bejelentette szándékát. Sajtóértesülések szerint a későbbiekben miniszteri biztos irányíthatja az acélipari vállalatot. Május végén távozott Berkecz Mária a Millenáris Park éléről. Utódját június 4-én nevezték ki: sokak meglepetésére egy ismeretlen „politikus”, a Centrumos Mizsei Zsuzsanna irányíthatja a kulturális központot.
Az MFB éléről néhány napja eltávolították Baranyay Lászlót, helyére Erős János került.
Lamperth Mónika belügyminiszter május 28-án menesztette Orbán Péter országos rendőrfőkapitányt és Gémesi Istvánt, a Köztársasági Őrezred parancsnokát. Távoznia kellett május végén Kocsis Istvánnak, az ÁPV Rt. elnökének, valamint Vida Ildikónak, az APEH első emberének, és nem sokkal később, június 3-án Oberfrank Ferencnek, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójának. Döntés született arról is, hogy megy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezérkara is.”
Dióhéjban ennyi az, ami Hernádi Juci szerint meg sem történt. Legalábbis nem annyira fontos, hogy felfigyeljünk rá. Ahogyan vélhetően az sem okoz benne számot tevő riadalmat: már „kóstolgatják” a pedagógus-társadalmat is. Meg kell vizsgálni, hangzott el: ki milyen mértékben kampányolt az iskola falain belül. Mert az ilyesmit retorzióval kell illetni. De vajon hogyan vizsgálják majd ki? Lesznek pedagógus(t) számonkérő székek? Nem tudjuk. Ha lesznek is, a Heti hetesből biztosan nem értesülünk majd róla. Mert a műsor korántsem olyan tanácstalan, ahogyan azt állítják róla. Épp ellenkezőleg. Ugyan a Népszava álságos recenzense szeretné velünk elhitetni, hogy a műsorban, amelynek „hajdanán még némi polgári kurázsit és közvélemény-formáló erőt is tulajdonítottak, egyre burjánzanak a pénisznagyobbításról, elmeháborodott delfinekről szóló színes hírek” (június 11.) – a valóság nem ez. A valóság az, hogy a műsort továbbra is az jellemzi, ami eddig – csak most a hazugság egy másik módszerére váltottak. A tények kiforgatása után a tények elhallgatását gyakorolják. S ha netán valaki közülük – mint most Verebes – elszólja magát, akkor kíméletlenül lecsapnak. Még egymásra is.
Volt egy figyelemre méltó mondata Újhelyi Istvánnak, a szocialisták médiapolitikusának. A közszolgálati médiumok jövője kapcsán azt találta nyilatkozni: „az MSZP úgy látja, hogy a Fidesz azért aggódik, mert be fog fejeződni a közpénzen folytatott agy- és pénzmosás a Magyar Televízió környékén”. Nem. Sem a Fidesz, sem mi – nem ezért aggódunk. De az „agy- és pénzmosásra” vonatkozó kitételt akár „freudi elszólásnak” is nevezhetjük. Mert nem a közpénzekről és nem a közszolgálati televízióról szól ugyan – de a többi stimmel…

Torday E. Kornél

ó

Vissza a kezdőlapra