Varga Mihály leköszönő pénzügyminiszter az elmúlt négy év fő eredményének azt tartja, hogy átlagosan évi 4,5 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP), miközben csökkent az infláció és emelkedett az életszínvonal.

    Véleménye szerint ezt az alapozta meg, hogy a gazdaságpolitikában egyetértés volt a pénzügyi és a gazdasági tárca, a Miniszterelnöki Hivatal és a jegybank között

    A leköszönő pénzügyminiszter hétfőn adja át az iratok többségét László Csabának a Medgyessy-kormány pénzügyminiszter- jelöltjének, ez alkalomból nyilatkozott az MTI-nek.

    Az átadás-átvételt előkészítő eddigi két találkozót, a kettőjük közötti kapcsolatot korrektnek nevezte, utalva arra: László Csaba közigazgatási államtitkár volt a polgári kormányzat első évében a Pénzügyminisztériumban (PM).

    Varga Mihály ugyanakkor elmondta: az új kormány programja feszültségeket okozhat, mert egyszerre ígérik az adók és járulékok, s így a bevételek csökkenését, és azt, hogy szinte minden terület - az oktatástól az egészségügyön keresztül a környezetvédelemig - több forráshoz jut.

    Ez szerinte az államadósság vagy a költségvetési hiány növekedéséhez vezethet, amit esetleg az állami vagyon felélésével ellensúlyoznak majd.

    Varga Mihály úgy látja: így veszélybe kerülhet az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye, az infláció folyamatos csökkenése, pedig a 2002-es költségvetésben előre jelzett GDP-arányos hiány, illetve a tervezett 5,3 százalékos infláció az év végére tartható.

    Ugyanakkor veszélyezteti azt a növekvő inflációs várakozás, amelyet az új kormány költekezési ígéretei gerjesztenek.

    - Az árstabilitás érdekében ezért kellett a jegybanknak a napokban 50 bázisponttal emelnie irányadó kamatát - mondta Varga Mihály.

    E szempontból is veszélyesnek tartja az új kormány programjában megfogalmazódó elképzelést a jegybank-törvény módosítására, mert a jegybank függetlenségének gyengítése - például a pártdelegáltakkal működő felügyelő bizottság visszaállítása - korlátozhatja az MNB mozgásterét, s ezen keresztül képességét az árstabilitás, a forint árfolyamának védelmére.

    Varga Mihály szerint nem egyedülálló, hogy az idén az államháztartási hiány áprilisban már elérte az éves tervezett hiány 62 százalékát, ez részben a Közép-Európát elérő világgazdasági recesszió következménye.

    - Csehországban már a tervezett költségvetési hiány 90 százalékánál tartottak áprilisban - tette hozzá.

    A számok értékelésénél szerinte a feladatarányos megközelítés ad valós képet, hiszen több kiadás, mint például a Nemzeti Színház támogatása vagy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére az év elején egyben kifizetett összeg az egész évre szól.

    Utalt arra is, hogy 1999-ben márciusban már az éves tervezett hiány 70 százalékát produkálta a költségvetés, az év végére mégis a tervezettnél alacsonyabb lett a hiány.

    A gazdasági folyamatokat figyelembe véve a leköszönő pénzügyminiszter szerint mintegy 200 milliárd forint többletbevétele keletkezik az év végéig a költségvetésnek, s bár vannak bizonyos áthúzódó kiadások, mint például a nyugdíjemelés vagy az egészségügyi kassza gyógyszertámogatásának növekedése, végeredményben a többletbevételek elköltéséről a következő kormányzat dönthet.

    A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormány döntéseiben tartotta magát az államháztartási törvény előírásaihoz, így például a központi tartalékból az első félévre az éves keret 40 százalékát használták fel. A garanciavállalások sem haladják meg a kiadási főösszeg meghatározott százalékát.

    Politikai célzatúnak nevezte, hogy a Magyar Televíziónak nyújtott 12 milliárd forintos garancia ügye most került napirendre, miközben ez tavaly novemberi kormánydöntés, s legutóbbi ülésén mindössze néhány részletkérdésben módosította erről szóló határozatát a kabinet.

    Külön kiemelte az otthonteremtési programot, amely szerinte nem kis szerepet játszik abban, hogy a magyar gazdaság növekedése még most is jelentős.

    - Ha nagy átalakításokba nem is kezdtünk az államháztartásban, számos program elindult - utalt Varga Mihály az örökségre, amelyet a következő pénzügyminiszterre hagy.

    Ezek között említette a Széchenyi-tervet, az ezzel párhuzamosan zajló adó- és járulékcsökkentéseket és kedvezményeket, az először tíz, majd az idéntől már 30 millió forintos adókedvezményt, valamint azt, hogy az idén elindulhat a kisvállalkozói hitelkártya, és létrejött a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.

    Az eredmények és a reményei szerint folytatódó munkálatok közül kiemelte az elkezdett nyugdíjreformot, az egyéni számlarendszer kialakítását, hiszen mint megjegyezte: az emberek nyugdíjuk legalább 75 százalékát továbbra is az állami nyugdíjalapból kapják majd.

    A számlarendszer teljes egészében 2006-ig épülhet ki a tervek szerint és Varga Mihály reméli, hogy az új kormány is folytatni fogja ezt a programot.

    Az államháztartás rendszerében és a költségvetés tervezésében fontos újításnak tartja, hogy az utólagos követés rendszeréről sikerült átállni egy pontosabb tervezést segítő rendszerre, amelynek elemei az Államháztartási Hivatal és annak területi szervezetei, valamint a Magyar Államkincstár és az Államadósság Kezelő Központ.

    Varga Mihály szerint pontosabb lett a folyó kiadások kezelése, befejezés előtt áll a minisztériumban egy egységes illetmény-számfejtési adatbázis.

    Sajnálja, hogy miniszterként nem vehet majd részt az európai uniós támogatások és befizetések fejezetének vitájában, amelynek fő felelőse a PM.

    - Már nem tudtuk elindítani, pedig szükségszerű az önkormányzati adórendszer felülvizsgálata, hiszen az elmúlt tíz alatt megérett erre a rendszer - mondta Varga Mihály.

MTI

Vissza a kezdőlapra