A javaslat eredeti szövege	Megjegyzések
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/542.számú törvényjavaslat
a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról	A cím azt sugallja, hogy minden közéleti szerepet betöltő személynek van állambiztonsági múltja. Másrészt nem teszi világossá, hogy mit jelent ez az állambiztonsági múlt, jó vagy rossz dolog. Tehát már a cím is segíti a miniszterelnököt abban, hogy továbbra is állíthassa: nem kell szégyellnie SZT tiszti mivoltát.
Előadó: dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszter
Budapest, 2002. július
2002. évi ....törvény
a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról
Az Országgyűlés a demokratikus közélet tisztaságának előmozdítása, a személyes és közérdekű adatokkal való politikai célú visszaélések megelőzése, valamint a közéleti szerepet betöltő személyeknek az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvétele nyilvánosságra hozatala érdekében a következő törvényt alkotja:	Pedig már a felvezetés is arra a következtetésre késztet, hogy az “előző” politikai rendszerben végzett állambiztonsági tevékenység ellentétes a mai demokratikus közélet követelményeivel, és alkalmas arra, hogy az érintetteket dicstelen múltjukkal zsarolni lehessen.
1.§
Fel kell tárni, hogy a 2. §-ban meghatározott közéleti tisztséget betöltő magyar állampolgárok az 1944. december 21. és 1990. február 14. közötti időszakban	A záró dátum a régi titkosszolgálatok feloszlása. Ezt még a régi hatalom (Németh kormány) vezényelte le, gondosan eltüntetve a legkényesebb nyomokat.
a) hivatásos – nyílt vagy "szigorúan titkos" – állományú tisztként teljesítettek-e szolgálatot a Belügyminisztérium III-as Főcsoportfőnökségénél, ennek területi és helyi szerveinél, illetve elődeiknél (a Magyar Államrendőrség budapesti és vidéki főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztályain és a Gazdasági Rendészeti Osztályok operatív csoportjaiban, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályánál, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságánál, az Államvédelmi Hatóságnál, 1953 és 1956 között a Belügyminisztérium államvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egységeinél, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztályánál), a Belügyminisztérium Határőrség Felderítő Osztályánál, valamint a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztályán, a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Csoportfőnökségén, a Honvédelmi Minisztérium Katonai Elhárító Főcsoportfőnökségén, a Honvédelmi Minisztérium IV. Főcsoportfőnökségén, a Magyar Néphadsereg Vezérkara 2. Csoportfőnökségén, a Belügyminisztérium Külügyi Osztályánál, a Belügyminisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Osztályánál, a Belügyminisztérium Belbiztonsági Osztályánál, a Belügyminisztérium Határőrség Felderítő Osztályánál, a Belügyminisztérium Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztályánál;	Ez a pont foglalja össze azokat, akiknek a diktatúra körülményi közötti tevékenysége a jogállamiságal nem egyeztethető össze. A javaslat egy kalap alá veszi az összes “titkos” szolgálatot, a honvédelemmel kapcsolatosakat is. Ez is azt a célt szolgálja, hogy a Medgyessy ügyből ügynök ügy legyen. Minél bővebb ez a felsorolás, annál inkább vélik majd sokan, hogy semmi értelme ezen emberek ellen bármit is tenni. Ez az a) pont az állományban lévőket érinti, a továbbiakban a velük különféle kapcsolatban lévők felsorolása olvasható.
b) szerepelnek-e az a) pontban felsorolt szervezetek hálózati nyilvántartásában;	A nyilvántartásban való szereplés szerintem nem elég bizonyíték, hiszen az is lehet, hogy valakinek a nevét “jóakarói” tették fel a listára.
c) aláírták-e az a) pontban felsorolt szervezetek részére a hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot;	Ez a pont már komolyabb, de nem tisztázza: az aláírást követte-e tett.
d) adtak-e jelentést az a) pontban felsorolt szervezetek részére;	Ez, és a következő pont bizonyítja a bűnösséget, az előző kettő inkább csak gyanú.
e) kaptak-e az a) pont szerinti szervezetektől illetményt, prémiumot vagy egyéb előnyt.
	Hiba, hogy a fenti különböző szinten bizonyított érintettségeket egy kalap alá veszi a törvény. Ez is felhígítás.
2. §
(1) A 4. §-ban meghatározott bizottság a (2) bekezdés 1-11. és 25. pont alatti tisztségek esetén az e törvény hatálybalépésétől számított harminc, a 12-24. pont alatti tisztségek esetén kilencven napon belül összeállítja azoknak a személyeknek a névsorát, akik e törvény hatálya alatt állnak és akik e törvény hatálybalépésekor vagy azt követően a (2) bekezdés szerinti tisztséget látják el.	Sajátos jogszabály szerkesztési mód. Ez a bekezdés megmondja, hogy egy később meghatározandó bizottság egy még nem tárgyalt lista sorrendjében milyen munkát végezzen.
(2) A tényfeltárás az alábbi tisztségeket betöltő személyekre terjed ki:	Ez a törvény másik kulcs eleme: azok felsorolása, akikre a törvény kiterjed.
1. a köztársasági elnök,
2. az országgyűlési képviselők,
3. a Kormány tagjai,
4. az Alkotmánybíróság tagjai,
5.  a Legfelsőbb Bíróság elnöke és elnökhelyettese,
6. az Állami Számvevőszék elnöke, alelnökei,
7. az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és helyettese, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos,
8. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnökei, a Monetáris Tanács tagjai,
9. az államtitkárok,
10. a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettesei,
11. a legfőbb ügyész és helyettesei,
12. Budapest Főváros főpolgármestere és főpolgármester-helyettesei,
13. a megyei közgyűlések elnökei, alelnökei,
14. polgármesterek, továbbá a megyei jogú városok alpolgármesterei,	Egy kis falu polgármesterének a hatalmi súlya kisebb, mint egy nagyváros önkormányzati képviselőjének. A leghelyesebb valamennyi önkormányzati képviselőre kiterjeszteni a törvény hatályát.
15. az állami költségvetési támogatásra jogosult pártok megyei és országos elnökségének tagjai vagy annak megfelelő vezető testületi tisztségviselők,
16. az országos munkavállalói érdekképviseletek vezetői,
17. a Magyarországon bejegyzett egyházak országos és területi vezetői,
18. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság elnöke és elnökhelyettese,
19. a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság elnökei, alelnökei, valamint valamennyi további – az 1996. évi I. törvény 2. §-ának 31. pontja szerinti – műsorszolgáltató elnöke és alelnöke, illetve annak megfelelő vezető tisztségviselői,
20. a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2. §-ának 31. pontja szerinti műsorszolgáltatók azon főszerkesztői, főszerkesztő-helyettesei, akik a politikai közvélemény alakítására közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorolnak,
21. az országos, regionális, megyei és helyi terjesztésű közéleti lapok azon főszerkesztői, főszerkesztő-helyettesei, akik a politikai közvélemény alakítására közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorolnak,
22. az arra illetékes hatóság által nyilvántartott, magyar honosságú, legalább országosan elérhető internetes hírszolgáltatók azon főszerkesztői, továbbá hírkiadási joggal felruházott helyettesei, akik a politikai közvélemény alakítására közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorolnak,	Az internet jellegével nehezen értelmezhető a “legalább országosan elérhető” fogalom.
23. az országos köztestületek elnökei, elnökhelyettesei, főtitkárai,
24. az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok kuratóriumának elnökei és tagjai,
25. valamint az 1-24. pontokban fel nem sorolt, a köztársasági elnök előtt eskütételre kötelezett, vagy az Országgyűlés által választott, illetve előtte eskütételre kötelezett személyek.
(3) E törvény alkalmazásában
a) országos, regionális, megyei és helyi terjesztésű közéleti lapok: azok a napi, heti és havi lapok, amelyek gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális kérdésekben alkalmasak a politikai közvélemény formálására,	Ha kiadják, akkor elvben alkalmas a közvélemény formálására, a meghatározásnak akkor lenne értelme, ha példányszámtól tenné függővé a kérdést.
b) befolyás gyakorlása: a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 20. § e) pontja szerinti minden olyan tájékoztatás, amely közvetve vagy közvetlenül alkalmas a politikai közvélemény formálására,
c) egyházi vezető, aki az egyház saját szabályai szerint az egyház vagy szervezete működését irányító módon meghatározza.	Itt nagyon bizonytalan a törvény. Nem világos például, hogy a helyi egyházközségek vezetőire kiterjed-e.
(4) A törvény hatálybalépését követően betöltendő tisztségek vonatkozásában – még a tisztség betöltését megelőzően – előzetes tényfeltárást kell végezni. A (2) bekezdésben szereplő tisztségre jelölt személy vonatkozásában az előzetes tényfeltárás eredményének közlése és a választás (nem választott tisztség esetén a kinevezés, illetve a tisztség betöltése) között legalább 30 napnak el kell telnie. A jelölt írásos nyilatkozatával kérheti az előzetes tényfeltárás mellőzését. Ilyen esetben a tényfeltárást a tisztség keletkezését követően kell elvégezni.	Emlékezzünk: Horn pufajkás volta közismert volt, de az országgyűlési választások vége előtt nem közölték, hogy ő a miniszterelnök jelölt. Medgyessyről tudtuk, hogy miniszterelnöknek szánják, de D-209 mivoltát csak saját elvtársai ismerték. Az új rendelkezés szerint mód van egy levélírással megúszni a választás előtti átvilágítást, utólag meg csak eső után köpönyeg ez a törvény.
(5) A tényfeltárás nem terjed ki azokra az (1) bekezdésben megjelölt személyekre, akik 1972. február 14. napja után születtek.
(6) A törvény hatályba lépésétől számított harminc napon belül a nyilvántartásba vett egyházak eljuttatják a törvény szerint egyházi vezetőnek minősülő személyek jegyzékét a bizottságnak. A jegyzék hiányában a bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt arról, hogy ki tekintendő a törvény hatálya alá tartozó egyházi vezetőnek.	Az helyes, hogy a törvény tiszteli az egyházi autonómiát.
3. §
(1) A tényfeltárást a 2. § (2) bekezdése szerinti felsorolás sorrendjében, először az 1-11. és 25. pont alatti tisztségekre, egy sorszámon belül a tényfeltárás alá vont személyek nevének alfabetikus sorrendje szerint kell lefolytatni.
(2) A tényfeltárás alá vont személyek azonosításra alkalmas névjegyzékét a 4. §-ban meghatározott bizottság állítja össze.
4. §
(1) E törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül tényfeltáró bizottságot kell alakítani. A bizottságba egy-egy tagot delegál	A bizottság 9 főből áll. A kormányzó többség ebből 5-öt delegál, két független és két ellenzéki alkotja a csapatot.
az Országgyűlés elnöke;
mindegyik országgyűlési képviselőcsoport azzal, hogy ha a képviselőcsoport megszűnik, az általa delegált tag megbízatása is megszűnik;
a Legfelsőbb Bíróság elnöke;
a legfőbb ügyész;
az igazságügy-miniszter;
a nemzeti kulturális örökség minisztere.
(2) A bizottság tagjainak megbízatása négy évre szól.
(3) A bizottság működési feltételeiről és a bizottság tagjainak díjazásáról az Országgyűlés Hivatala gondoskodik.
(4) A tényfeltárás során a bizottság háromtagú tanácsban jár el. A bizottság működésének egyéb szabályait maga állapítja meg.	Ki állítja össze a háromtagú tanácsot? Hány ilyent állítanak fel: egyet vagy hármat?
5. §
(1) A bizottság tagjának munkavégzési jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) kell alkalmazni úgy, hogy a bizottság tagját a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap tizenkétszeresének megfelelő havi díjazás és az alapszabadságon felül tizenöt munkanap pótszabadság illeti meg.
(2) A bizottság tagjai függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve.
(3) A bizottság tagja bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre az e megbízatása gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt, ez azonban nem mentesíti a titokvédelemre és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásának kötelezettsége alól.	Az, hogy véleményük közléséért nem vonhatók felelősségre, elszabadíthatja az indulatokat és a felelőtlenséget. A hamisnak bizonyult vádért felelniük kellene.
(4) A bizottság tagjává csak olyan személy jelölhető, aki nem végzett az 1. §-ban meghatározott tevékenységet, illetőleg nem vett részt bíróként vagy ügyészként olyan ítéletet eredményező bírósági eljárás lefolytatásában, amelyet az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény, az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvény, az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény, valamint az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény alapján semmissé nyilvánítottak.
(5) A bizottság akkor kezdheti meg a tevékenységét, ha megállapította, hogy egyik tagja sem tartozik a (4) bekezdés hatálya alá.	Nem jobb volna, ha ezt egy független testület állapítaná meg?
6. §
A bizottság az e törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében adatokat igényelhet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából.
7. §
(1) Az e törvény szerinti tényfeltárást az 1. §-ban meghatározott adatokat tartalmazó iratok alapján kell lefolytatni.
(2) A bizottság a titokvédelemre és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, minden egyéb korlátozástól mentesen vizsgálhatja a 2. §-ban meghatározott személyek tekintetében a Történeti Hivatalban, illetve a III-as Főcsoportfőnökség jogutód szervezetei, valamint a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium, illetve ezek szervezetei kezelésében levő, az e törvény 1. §-a szerinti iratokat, illetőleg azokból adatszolgáltatás teljesítését kérheti.
(3) A bizottság a tényfeltárás alá vont személy tekintetében az eljárás lefolytatása céljából bármely, az 1. §-ban meghatározottakra vonatkozó iratot is vizsgálhat.
(4) A bizottság tagjai jogosultak megismerni mindazokat a minősített adatokat, amelyek a 2. §-ban felsorolt személyek 1. §-ban meghatározott tevékenységére vonatkoznak, és az ilyen adatokat tartalmazó iratokba – a minősített adat jogszabályok szerinti megőrzésének és védelmének kötelezettségével – betekinthetnek.
8. §
(1) A bizottság eljárása során – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A bizottság kizárólag a rendelkezésére bocsátott iratok alapján, zárt ülésen hozza meg döntését.	Hogyan győződnek meg az iratok teljességéről?
(3) A bizottság a tényfeltárás eredményeként határozatban állapítja meg, hogy a 2. §-ban meghatározott személy az 1. § hatálya alá tartozik-e.
(4) A bizottság a döntését titkos szavazással, tagjai többségének szavazatával hozza.
(5) A határozatnak tartalmaznia kell a 2. § (2) bekezdése szerinti személy nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, az általa betöltött tisztséget, valamint a tevékenység 1.§ szerinti meghatározását, továbbá – amennyiben megállapítható – azt is, hogy a tevékenységet mely időszakban látta el.
(6) A bizottság határozatát írásban közli az érintett személlyel.
9. §
(1) Ha a bizottság határozata szerint az érintett személy az 1. § hatálya alá tartozik, a bizottság határozatában tájékoztatja arról, hogy a határozat ellen a Fővárosi Bírósághoz fordulhat, és a döntés hatályon kívül helyezését kérheti.
(2) Az érintetett személy a határozattal szemben annak közlésétől számított 15 napon belül a bizottsághoz benyújtott és a Fővárosi Bíróságnak címzett keresettel élhet.
(3) A bírósági eljárásra a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok (Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezete) az irányadók azzal, hogy a bíróság zárt tárgyalást tart, és soron kívül jár el. A tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított tizenötödik napra kell kitűzni és a határozatot legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül kell meghozni.
(4) A határozatban foglaltak tekintetében a személyhez fűződő jogok megsértése miatt nincs helye bírósági eljárásnak.
(5) A bíróság a jogerős határozatát közli a bizottsággal.
10. §
Ha az érintett nem él jogorvoslati jogával, illetőleg a Fővárosi Bíróság nem helyezte hatályon kívül a határozatot, a bizottság a határozatot a 8.§ (5) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalának céljából – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. § (3) bekezdése alapján – a Magyar Közlönyben közzéteszi és a Magyar Távirati Iroda útján is nyilvánosságra hozza.
11. §
(1) A bizottság az eljárása során keletkezett iratokat, a határozat, valamint a jogerős bírósági ítélet egy-egy példányát, a határozat, illetőleg az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül átadja az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, amely azt a külön törvényben foglalt szabályok szerint őrzi és kezeli.
(2) A Bizottság az eljárásának alapjául szolgáló iratokat – az (1) bekezdésben meghatározott időpont után – visszaküldi az iratokat szolgáltató szervnek, amely azt a továbbiakban a rá vonatkozó szabályok szerint kezeli.
(3) Az e törvény 1. §-ában meghatározott tényekre vonatkozó iratok nem selejtezhetők.
12. §
(1) Ha a 2. §-ban meghatározott személyt az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Etv.) alapján már ellenőrizték, az e törvény szerinti tényfeltárást az állambiztonsági szolgálatok III-as Főcsoportfőnökség III. Csoportfőnökségén kívüli szervezeti egységeihez kapcsolódó tevékenységre kell elvégezni.
(2) Az érintett személy neve nem hozható nyilvánosságra, ha a tényfeltárás a III/III-as Csoportfőnökséghez kapcsolódó tevékenységét állapítja meg, és az érintett korábban, az Etv. hatálya alá tartozó ellenőrzés következtében – az Etv. 11. §-ában biztosított jogával élve – tisztségéről lemondott, kivéve, ha ismét a 2. § szerinti tisztséget tölt be, illetve töltene be.
13. §
A 2.§ (2) bekezdés 1-15. pontjában meghatározott tisztséget betöltők kivételével nem hozható nyilvánosságra az érintett személy neve, ha
a) az 1. § szerinti tevékenysége miatt külföldön kiutasítás, beutazási tilalom vagy büntetőeljárás fenyegetné,	Ez a pont kiemeli a kémtevékenységet végzőket. Miért terjed akkor ki rájuk a törvény?
b) ha olyan személyre vonatkozik, akinek tevékenysége a szervezett bűnözés, a terrorizmus vagy külföldi titkosszolgálati törekvések ellen irányult,	Ez a pont kiemeli a kémelhárítást, bár a tevékenység tartalmi vizsgálatára alig van idő.
c) ha alaposan feltehető, hogy személyének felfedése esetén e tevékenysége miatt ellene vagy hozzátartozójával szemben az életet, a testi épséget, illetve a személyes szabadságot súlyosan veszélyeztető bűncselekményt követnek el.	Ha egy fantomszervezet időnként harcias nyilatkozatot tesz, vagy az érintett saját magának névtelen levelet ad fel, s a nyilvánosságról már szó sincs.
14. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésekor hatályát veszti az Etv. 1-3. §-a, 5-8. §-a, 10-11. §-a, 13-20. §-a, 23-24. §-a, 27. § (2), (4)-(5) bekezdése, valamint az azt módosító 1995. évi XXVI. törvény, a 1996. évi LXVII. törvény 2-13.§-a, 15.§-a, 16.§ (2) és (3) bekezdése, az 1996. évi CXXIII. törvény, az 1997. évi LXVII. törvény 143.§-a, az 1999. évi LXXXVI. törvény, a 2000. évi XCIII. törvény 2-6.§-a, a 2001. évi XLVII. törvény 1. és 8. §-a.
(3) Az Etv. 27.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A törvény rendelkezései - a 25/A.-25/I.§-ai kivételével - 2004. június 30-án a hatályukat vesztik. Ezzel egyidejűleg a törvény címéből “az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és” szövegrész a hatályát veszti.”	Ez egyben azt is jelenti, hogy 2006-ban az új képviselők már nem lesznek átvilágítva.
(4) Az Etv. 5.§-a szerinti bizottság tagjainak megbízatása e törvény hatálybalépésével megszűnik. A bizottság tagjává megválasztott bíró az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz benyújtott kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy
a) bíróságra történő beosztását kéri-e, vagy
b) bírói tisztségéről lemond.
(5) Ha a bíró úgy nyilatkozott, hogy a bíróságra történő beosztását kéri, és a bírói tisztség megszűnésének a bíró jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a bírót az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó rendelkezések szerint, de legalább megyei bírói munkakörbe kell beosztani.

Vissza a kezdőlapra