Választási csalás

110 lett a huszonhárom millióból

A külföldiek első félévi magyarországi munkavállalásának adatai szerint az engedélyezett létszámnak aki a fele jön hozzánk. A kedvezmény törvény nem járt többletjelentkezéssel. A 23 milliós román munkavállaló tömeg, amitől az emberek egy része megijedt, nem érkezett meg. Sokan azonban hittek az MSZP-nek és rájuk szavaztak. Mi lesz most ősszel?

A választási csalásnak sok módja van. Ide sorolom azt a hisztéria keltést, amellyel az MSZP az Orbán – Nastase megállapodás után állt elő. Szerintük rövidesen 23 millió román érkezik, a bérek csökkennek és a munkanélküliség nő. A polgári oldal a riogatással szemben állította: a törvény nem okoz semmiféle kárt a magyarországiaknak. A vélelmekkel szemben a tényekre támaszkodva hetente közzé tették a külföldiek számára kiadott munkavállalási engedélyek számát. Az új kormány megalakulása után a heti adatközlés elmaradt. Ezt kifogásolta az erdélyi Transindex című internetes újság. Kérdésükre „a hivatalban először kitérő választ adtak, majd közölték, hogy ilyen adatokat jelenleg nem szolgáltatnak. Állításuk szerint a féléves, összesített adatokat majd leközlik júliusban a Statisztikai Hivatalnak és onnan augusztusban hozzáférhetünk.”

A Transindex dr. Surján Lászlót kérte meg, próbálja megszerezni az adatokat. A képviselő írásban fordult Kiss Péter  munkaügyi miniszterhez.

A miniszter a II. TL/102/2002. levélben válaszolt. Kimondta: „sajnálatosnak tartanám, ha ez ügyben úgy tűnne, mintha a meghiúsult információszerzésben szándékos adateltitkolás játszott volna közre. A Foglalkoztatási Hivatalban egyébként minden közérdekű adat nyilvános, feltehetően valami félreértés következtében nem jutott megfelelő információhoz az újságíró.” Ezek alapján, ha a jövőben megtagadnák az adatszolgáltatást, a miniszter levele hivatkozási alap.

 „A napilapok éppen július 8-án közölték a foglalkoztatással kapcsolatos legfrissebb adatokat, - írta a miniszter - melyek közül például a Világgazdaság c. lap kizárólag a külföldi munkavállalási engedélyekről adott számot.”

A leglényegesebb a következő néhány sor. A miniszter nem tartja fontosnak hetente a nyilvánosság elé tárni az adatokat, majd kijelenti: „Ennek az a magyarázata, hogy az adatokban nem mutatkoznak olyan lényeges eltérések, amelyek ezt indokolnák. Így megítélésem szerint elégségesnek tűnik félévente megjelentetni a munkavállalási engedélyek számának alakulásáról szóló tájékoztatást.”

„A külföldiek magyarországi foglalkoztatása tekintetében naprakész információk birtokában vagyok, ezért szükség esetén azonnal tájékoztathatom a Kormányt az intézkedést igénylő feladatokról, ilyenek azonban a jelenlegi tendenciákból kiolvashatóan most nincsenek.”

A legkonkrétabb kérdésre csak a fentiek után jött a felelet: „Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2002. első félévében 22.820 fő külföldi állampolgár számára adott ki munkavállalási engedélyt, ez a létszám összességében 3,4%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, 2001. első félévében volt.” … „A 3,4%-os növekedés, amely mindössze 742 főt jelent, elsősorban Bács-Kiskun, Békés, Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megyékben jelentkezett.”

Megtudjuk a miniszter leveléből, hogy 1.645 fővel nőtt a román és 200-zal a lengyel állampolgárok száma. A többi állampolgári csoport létszáma csökkent.

„A 2002. első félévében kiadott 22.820 engedély között 134 db. (0,6%) olyan engedély található, amelyet a kedvezménytörvény alapján adtak ki a munkaügyi központok. A legnagyobb érdeklődés Somogy megyében tapasztalható, itt a balatoni turistaszezonnak köszönhetően 52 fő talált munkaalkalmat. Budapesten 14, Pest megyében 13, Békés megyében 10 fő kapott munkavállalási engedélyt a kedvezménytörvény alapján, további 9 megyében létszámuk 1 és 8 fő között van. A 134 fő közül 110 fő (82%) román állampolgár...

2002. első félévében érvényes kétoldalú megállapodások közül csak a szlovák-magyar, egy éves munkavállalást lehetővé tevő egyezmény iránt mutatkozik számottevő érdeklődés.”

A minisztériumi válasz pontos adatokat tartalmaz, bizonyára nem is kozmetikázott. A napnál is világosabb belőle: az MSZP minden alap nélkül, választási érdekből keltette azt a látszatot, hogy az Orbán kormány felelőtlenül veszélyeztette a hazai munkavállalók érdekeit. Ez is választási csalás, ami ráadásul nem tüntethető el a szavazócédulák megsemmisítésével. A becsapottak kártérítésre nem jogosultak. Akik elhitték (és akik nem)  büntetést kaptak: a Medgyessy SZT kormányt. Jóvátételre pedig csak a következő országgyűlési választás ad alkalmat. Hacsak a mostani hiszékenységhez nem társul majd a felejtés köde...

Szelle György

vissza Vissza a kezdőlapra