Folytatódik a moldvai katolikusok múltjának kutatása
Megénekelték a csángók románságát

Biztató kezdetnek nevezték az Európa Tanács küldöttei a hét végén tartott csángó szemináriumot. A résztvevők a Megéneklünk Románia Fesztiválra emlékeztető rendezvényeken tapasztalhatták meg Szabófalván a román érzelműek vannak többségben.

Továbbra is érvényesek azok az ajánlások, amelyeket az Európa Tanács (ET) a moldvai csángókkal kapcsolatban hozott - jelentette ki a Krónikának Joao Ary, az ET Kulturális Tudományos és Oktatási bizottságának a főtitkára annak a nemzetközi szemináriumnak a végén, amelyet a Román Parlament és a Román Akadémia szervezett a moldvai csángók eredetéről, nyelvéről és kultúrájáról. "A dokumentum létezik, és semmi okát nem látom annak, hogy azt megváltoztassuk - tette hozzá a portugál nemzetiségű főtitkár - a szeminárium csupán kiegészítette ismereteinket. Semmiképpen nem szabad összekavarni az - egy népcsoport múltjáról tartott  - szakértői vitát azzal, hogy ezt a népcsoportot milyen jogok illetik meg a szülőföldjén. Megengedhetetlen, hogy az intellektuális vita ezeket a jogokat érintse. A moldvai falvak lakóinak maguknak kell eldönteniük, hogy mit akarnak, és nem az akadémikusoknak kell megmondaniuk, hogy mit kellene akarniuk." A kétnapos Iaşi-i nemzetközi szemináriummal a szervezők tulajdonképpen az Európa Tanács kérésének tettek eleget. A strasbourgi székhelyű szervezet miniszteri bizottsága tudniillik tavaly novemberben az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvi misézés bevezetését kérte a csángó közösség számára, nem tartotta viszont magát illetékesnek arra, hogy a csángók eredetéről, nyelvéről nyilatkozzék. Korábban az ET parlamenti közgyűlése az ajánlások bevezetőjében a csángókat nem homogén római katolikus vallású népcsoportként határozta meg, akik a magyar nyelv archaikus változatát beszélik.

Elbeszéltek egymás mellett

A kétnapos rendezvényen a román és a magyar fél képviselői tulajdonképpen elbeszéltek egymás mellett. A négy magyar és tizenkét román szerző előadása nagyjából kitöltötte az időt, vitára a két nap során csupán egy óra jutott. A román előadók közül Dan Botezatu Iaşi-i professzor a csángókra jellemző koponyaformák elemzésével próbálta bizonyítani a népcsoport románságát. Stelian Dumistrăcel Iaşi-i nyelvész a csángó neveket vizsgálva jutott ugyanarra a következtetésre. A román előadók közül többen sérelmezték, hogy a magyar tudományosság a moldvai római katolikusság egészét csángónak tekinti, holott a katolikusok elsöprő többsége románnak vallja magát, és sértőnek érzi a csángó megnevezést. A Bukaresti Tudományegyetem által készített szociológiai felmérést Septimiu Chelcea professzor ismertette. A korábbi, bukaresti szemináriumon már bemutatott dolgozat szerint a moldvai katolikusok elenyésző hányada vallja magát magyarnak vagy csángónak. A csángónak tekintett lakosság 90 százaléka azonban ismeri a csángó nyelvjárást, és 62 százalékuk ezt használja a  mindennapi otthoni kommunikációban. Ion Mării kolozsvári nyelvész arra sorolt fel példákat, hogy a moldvai katolikusok román beszéde erdélyi román elemeket tartalmaz. Ebből arra következtetett, hogy a katolikusok már a Moldvába telepedésükkor románok voltak. Anton Despinescu és Emil Dumea teológiai professzorok a római okirattárakban keresték meg azokat a dokumentumokat, amelyek a csángók románságára utalnak.

Velük szemben Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutató és Demény Lajos bukaresti történész sorolták fel azokat az elemeket, amelyek a moldvai katolikusság több évszázados asszimilációját bizonyítják. Előadást tarthattak a moldvai katolikusok képviselői is. Köztük Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke a jogsérelmeket helyezte előtérbe és azt a csatát, amelyet a román hatóságokkal és a római katolikus egyházzal kénytelenek megvívni. Az előadásokat végighallgató Petru Gherghel Iaşi-i püspöknek immár nyilvánosan is szembesülnie kellett az anyanyelvi misézés bevezetésének kérésével. Nyisztor Tinka pusztinai csángómagyar vezető felszólalása után kijelentette, ha keresztényhez illő módon kérik azt, az egyház vezetésének komolyan meg kell gondolnia a választ. A püspök a rendezvény végén a Krónikának elmondta: a nyomásgyakorlás semmiképpen nem vezet célra. "Én nem oszthatom meg a híveimet" - jelentette ki Petru Gherghel utalván arra is, hogy a papság szintjén erős ellenállás mutatkozik a magyar misék bevezetésével szemben.

A legkeményebb hangú bírálatokat Gheorghe Bejan a Dumitru Mărtinaş Egyesület elnöke fogalmazta meg. Úgy vélte, az Európa Tanács a magyar propaganda csapdájába esett, amikor a csángó-ajánlásokat elfogadta. "Ha megfelelőképpen tájékozódott volna, rájöhetett volna, hogy a moldvai katolikusok románok, és mindig is azok voltak" - jelentette ki Bejan. Állította, a román katolikusokra pszichológiai nyomás nehezedik egy hangos kisebbség részéről. E kisebbségben anyagi  juttatások élesztettek az utóbbi években magyar öntudatot. E csoport agressziót követ el a többség ellen, aláírásokat hamisít, házaknál szervez magyarórát, kocsmában tart magyar misét. A hozzászólások sorában Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész figyelmeztetett a szeminárium során is megmutatkozó terminológiai zűrzavarra. Szerinte sok mindent megoldana, ha az Európa Tanács ajánlásai nem a csángókról, hanem a magyarul beszélő moldvaiakról szólnának. Záróbeszédében Valer Dorneanu a képviselőház elnöke egy munkacsoport megalakítására tett javaslatot, mely folytatná a kutatást. A Krónikának elmondta, olyan szakértői csoportra gondolt, melyben a román és a magyar kutatók mellett a moldvai katolikusság képviselői is jelen vannak. "Tytti Isohookana Asunmaa képviselőasszony, az ET csángó-raportőre nemzetközi szervezetek képviselőit is be szeretné vonni ebbe a csoportba. Ennek csak örvendeni tudunk, hiszen ez nagyobb objektivitást biztosítana a csoportnak, munkájának pedig erőteljes ebb nemzetközi visszhangot" - magyarázta a házelnök.

Európai nyomás?

Lesz magyar mise Pusztinán - hangoztatta meggyőződését a két napos rendezvény végén Bartha András. A csángószövetség elnöke a Krónikának elmondta, érzése szerint ennek esélyeit a szeminárium megnövelte. "Ha egy-két helyen elkezdődik a magyar misézés, beindul a magyar nyelv iskolai tanítása, akkor ezekből a példákból a többi faluban is bátorságot meríthetnek" - tette hozzá az elnök. Pozsony Ferenc néprajzkutató úgy vélte, az Európa Tanács nyomása hozta meg az áttörést a csángómagyarok ügyében. "Az utóbbi ötven év eseményei azt tükrözik, hogy a hazai román és magyar elit önmagában nem tud megbirkózni ezzel a kérdéssel - magyarázta Pozsony Ferenc. - Az 1950-es években is egy külső hatalom intésére szerveződtek meg a magyar nyelvű iskolák a csángó falvakban. Most nem keletről, hanem nyugatról jött egy határozott jelzés hogy le kell ülni a tárgyalóasztalhoz, és meg kell egyezni. Úgy érzem, történt egy kis előre lépés: partnereink hallgatólagosan elfogadták, hogy évszázadokkal ezelőtt magyarok is kitelepedtek Moldvába, és ha számuk meg is fogyatkozott, ma is léteznek ott magyar közösségek."
 

Megéneklünk Románia Szabófalván A diktatúra utolsó éveinek megalomán ünnepeire emlékeztettek azok a rendezvények, amelyeket a vendégek tiszteletére két felkeresett katolikus faluban tartottak. A Iasi megyei Buteán fellobogózott lovasok várták a vendégek kocsisorát a falu szélén. Több ezer népviseletbe öltözött helybeli tolongott az utcákon. A községházán és a templomban tett rövid látogatás után a templomkert szabadtéri színpadán kezdődött a műsor. Szintetizátor-kísérettel román zászlókat lenget?őnépviseletes kisiskolások énekeltek hazafias szellemű dalokat. A Neamt megyei Szabófalván még hitelesebben idézték fel a Ceausescu-kort. A népviseletbe öltözött falusiakat csendőri sorfal tartotta távol a vendégektől. A katolikus egyház gyülekezeti termében óriási felirat hirdette: "Mi románok vagyunk". A kisiskolások szintetizátoros hazafias nótáit pedig a csángóságot gúnyoló versek szabdalták fel. Az egykori agitációs brigádokra emlékeztető jelenetekből többek között megtudhattuk, hogy a csángóknak baj van a kromoszómáikkal. A színpad és a nézőtér együtt tapsolva skandálta a Noi suntem români (Románok vagyunk) kezdet? dalt. Miközben a helyi lelkész arról tartott előadást, hogy Szabófalván senki nem beszél csángóul, kint több öregasszonnyal is sikerült magyarul szót váltani. Az előadás néptánc-gálába torkollott, melynek végén Tytti Isohookana Asunmaa asszonyt is táncba kérték. A csángó-raportőr egy öregasszonytól népviseletet kapott ajándékba, amit a helybéliek örömére még Szabófalván magára öltött.

Gazda Árpád

Vissza a kezdőlapra