A nemzet hős poétája
Emléktáblák Pesten és Budán

Czuczor Gergely portrédomborműve azon a Múzeum körúti házon látható,
ahol meghalt a nagy literátor

Czuczor Gergely jobbágysorból származó fiatalember, előtte a felemelkedés két útja áll: katona lesz vagy pap. Szülei szívesebben látnák mundérban, ő azonban másként dönt, és 17 éves korában unokatestvérével, Jedlik Ányossal együtt felvételét kéri a pannonhalmi bencésekhez.  Eredeti keresztneve István, szerzetesként Gergely lesz. 1820-ban kerül a pesti papneveldébe. A reformkor legjobb íróihoz hasonlóan történelmi eposz megírására vállalkozik, hexameterekben írja le a 910-es augsburgi ütközetet. 24 éves ekkor, frissen felszentelt pap. Kisfaludy Aurórájában, majd az Uránia című folyóiratban sorra jelennek meg romantikus-historizáló, hazafias töltetű, a nemzeti tudat erősítését célzó művei, például az Aradi gyűlés, amely II. (Vak) Béla idejében játszódik, és az árulók szigorú megbüntetéséről szól. Tervezett Hunyadi-eposzából csak töredékek maradtak, pedig még el is utazik az „alvidékre”, hogy megismerkedhessen az események (nándorfehérvári ütközet) eredeti környezetével, hangulatával.

Balladáiban is megjelenik a Hunyadi-család, A legszebb ének Mátyás királyt dicsőíti. Ír idilleket (Vértesi vadászat), legendákat (Szűz Margit álma), meséket általánosan értelmezhető tanulságokkal, illetve kora irodalmi életének egyes jelenségeire vonatkozó kritikai észrevételekkel, sőt politikai epigrammákat is. 1836-ban kiadott poétai munkái indexre kerülnek…

Népdalait megzenésítik, ismert dallamokra éneklik. Az 1834-ben kiadott „érzékeny és víg dalok gyűjteménye” két dalolt versét közli. 1860-ban és 1863-ban két további költeményének megzenésítésére pályázatot ír ki a Nemzeti Zenede.

A Múzeum körúti emléktáblán a felirat Ítélőszék előtt című versének egy szakasza: „Hogy hazámat ne szeressem / A bitorlót meg ne vessem / Hatalom nem teheti!” Ezt valóban nem tehette meg a hatalom, de azt igen, hogy Riadó című verséért, amely 1848. december 21-én jelent meg Kossuth Hírlapjában „hat év vasban töltendő várfogságra” ítélje. A vád szerint „fegyveres lázadásra uszított”. S valóban: „Tiporva szent jogunk, szent harccal óvjuk azt / Pusztítsa fegyverünk a fejedelmi gazt” – írja.

Így aztán a Tudós Társaság – az Akadémia – rendes tagját, a magyar nyelv szótárán dolgozó bencés szerzetest 1849. január 18-án elfogják, s előbb az Újépületbe, majd később Kufsteinbe viszik. „A vas folytonosan nyomja, mondhatni senyveszti karomat s lábamat” – írja Toldy Ferencnek (levelezésüket 1984-ben adta ki Naday Károly és Sáfrán Györgyi.) Nagy társadalmi nyomásra 1851 májusában kiszabadul. Bilincsei a Kisfaludy Társaság ereklyetárába kerültek. Újult erővel dolgozik, 1852-ben A magyar szóértelmezés és szóelemzés címmel már előadást tart az Akadémián. A magyar nyelv szótárát azonban a társszerző, Fogarasi János fejezi be, Czuczor 1866-ban a kolera áldozata lesz.

Andódi (ma: Andovce, Szlovákia) szülőházán 1875 óta áll az emléktábla. A Múzeum körúti épületen, ahol lakott és ahol meghalt, a háztulajdonos, Brázay Kálmán nagykereskedő és függetlenségpárti országgyűlési képviselő helyezte el Szécsi Antal portrédomborműves tábláját 1896-ban. A ház tatarozása miatt jó ideig az Akadémia pincéjében tartották, majd 1985-ben, miután Csontos László restaurálta, visszakerült jelenlegi helyére.

Magyar Nemzet
Szatmári Gizella
2002. július 3.

Vissza a kezdőlapra