Jugoszlávia tagfelvételéről tartott kedd délelőtti vitájában az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése kompromisszumos döntést hozott: feltételhez kötve javasolta a miniszteri bizottságnak a felvételi kérelem jóváhagyását. A közgyűlési vitában több magyar módosító indítvány hangzott el, amelyeket beépítettek a határozatba.
Az ET törvényhozó testülete a szervezet történetében egyedülálló határozatot hozott. Támogatásáról biztosította Jugoszlávia tagsági kérelmét, s egyben azt ajánlotta a strasbourgi intézmény végrehajtó szervének, csak azután szentesítse Belgrád teljes jogú tagságát, miután az elfogadta a föderatív alkotmányt.
A leendő 45. ET-tagállamról készített jelentés kiemelte, hogy a felvételei kérelem 2000 novemberi benyújtása óta a balkáni szövetségi köztársaság jelentős előrelépést tett a demokrácia és a politikai pluralizmus kiépítése terén. Megállapította, hogy erősödött a törvényesség, az emberi jogok tiszteletben tartása. Mint a jelentés készítői emlékeztettek: az ország vezetése kinyilvánította készségét, hogy a demokratikus reformokat az ET normáinak szellemében folytatja.
Eörsi Mátyás országgyűlési képviselő a döntést értékelve kijelentette, hogy a magyar küldöttség szép sikereket aratott a vita során. "Olyan indítványokat terjesztettük elő, amelyek javítják a Jugoszláviában élő nemzeti kisebbségek, közöttük a magyarság helyzetét. Garanciákat kaptunk arra, hogy az eddig meghozott helyes kisebbségi törvények mind szövetségi, mind tagállami szinten hatályban maradnak, és alkalmazásra kerülnek" - állapította meg a magyar képviselő. Fontosnak mondta, hogy a felvételi döntés után azonnal beindul a monitoring (ellenőrző) eljárás, s ennek során különös figyelmet fognak fordítani a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának kérdésére.
A vitában felszólaló Németh Zsolt rámutatott: Jugoszlávia ET-felvétele jelentős lépés déli szomszédunk euroatlanti integrációjának folyamatában. Emlékeztetett arra, hogy a "szegedi folyamat" révén Magyarország kivette részét Milosevic diktatórikus rendszerének megbuktatásából. "A vajdasági magyarság szempontjából lényeges módosító indítványt fogadott el a parlamenti közgyűlés, s ez garanciát jelent arra, hogy a szövetségi kisebbségi törvényt abban az esetben is végre kell hajtani, ha a jugoszláv alkotmányozásban a kisebbségi feladatokat köztársasági szintre delegálják" - hangozatta.
Surján László, aki több indítvány beterjesztésében is szerepet vállalt, elmondta, a parlamenti pártok között egyetértés alakult ki abban, hogy közösen nyújtják be a jugoszláviai magyarság érdekeit, a kisebbségek védelmének és jogainak biztosítását szolgáló módosító indítványokat. Tájékoztatásában Surján kifejtette: "A Tabajdi Csabával közösen előterjesztett és a közgyűlés által elfogadott indítvány azt szorgalmazza, hogy a nemzeti kisebbségi jogok terén az illetékesség szövetségi szinten maradjon, még akkor is, ha ez általában ellentmond annak az elvnek, amely szerint a felelősségnek a végrehajtói szinten kell lennie. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi bizalomhiányban csak ez a megoldás jelenthet garanciát.
A csecsen vitában Surján a néppárti frakció nevében aggodalommal szólt arról, hogy továbbra sincs nyugalom a térségben, az orosz magatartás, a számos tisztogató hadművelet radikalizálja a csecsen ellenállókat.
Vissza a kezdőlapra