Az EU-csatlakozással foglalkozó jogi szakértői bizottság közleménye Az Európai Unióhoz való csatlakozás alkotmányjogi és egyéb közjogi feltételeinek kidolgozásával foglalkozó szakértői munkabizottság - melynek tagjai dr. Dávid Ibolya és dr. Vastagh Pál volt igazságügy-miniszterek, dr. Ádám Antal volt alkotmánybíró, egyetemi tanár és dr. Czuczai Jenő, a bruges-i Európa Egyetem tanára - dr. Vörös Imre volt alkotmánybíró, egyetemi tanár elnökletével ajánlásokat dolgozott ki és juttatott el a miniszterelnöknek.
Az ajánlások kiinduló megállapítása az, hogy Magyarország a csatlakozás alkotmányjogi és tágabb értelemben vett közjogi-törvényi feltételeinek megteremtésével jelentős késésben van. A bizottság megállapította, hogy e feltételek megteremtése rendkívül sürgető, mivel az szükségessé teszi az alkotmány módosítását és a csatlakozás tárgyában népszavazás megtartását. E feladatok időigényessége miatt azonnali lépések megtételére van szükség. A bizottság ajánlásainak megtételében abból a feltételezésből indult ki, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdésében a szükséges országgyűlési egyetértés fennáll.
A bizottság a fentiekre tekintettel az alábbi ajánlásokat tette.
1. A bizottság megítélése szerint a csatlakozás tárgyában kötelezően kiírandó és ügydöntő népszavazást kell tartani. Mivel az alkotmány hatályos szövege nem teszi lehetővé a csatlakozást, előbb az alkotmányt kell több ponton módosítani.
2. A bizottság ezért azt ajánlotta, hogy sürgősen - még idén ősszel - módosítani kell az alkotmányt. A módosítás magában foglalná a nemzetközi jog és a belső, magyar jog viszonyának korszerű rendezését, az állami hatáskörök gyakorlásának nemzetközi szervezetre történő általábani átruházása alkotmányos feltételeinek rögzítését (ezt elengedhetetlenné teszi például küszöbön álló csatlakozásunk az Európai Szabadalmi Egyezményhez), valamint egy speciális EU-csatlakozási klauzulának a beiktatását, mely minimálisan rögzítené az uniós (közösségi) jog és a magyar jogrendszer viszonyának kérdését, valamint állami hatáskörök gyakorlásának uniós (közösségi) szervekre való átruházása alkotmányos, egyben garanciális feltételeit, adott esetben a kilépés kérdését is. A bizottság szükségesnek látja egy erre az egyetlen esetre szóló speciális népszavazási klauzulának az alkotmányba való beiktatását is.
3. A bizottság véleménye szerint ezek a módosítások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a népszavazásnak mintegy "megágyazzanak", azaz annak megtartását egyáltalán lehetővé tegyék. Az alkotmány módosítása nélkül ugyanis nincs miről népszavazást tartani. A népszavazás megtartásához más törvénymódosításokra, így pl. a népszavazásról szóló törvény módosítására is szükség van.
4. A csatlakozási szerződés tervezetének folyamatban lévő véglegesítése már hamarosan lehetővé teszi, hogy a 2003 tavaszán megtartandó népszavazáson felteendő kérdéshez (például "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává váljék?") tájékoztatót mellékeljenek, melyből a szavazó polgárok számára a csatlakozás tétje, mibenléte világossá válik. Az alkotmány módosítása az EU felé azt is világossá tenné, hogy egyfelől a Magyar Köztársaság alkotmányjogilag-közjogilag is készen áll a csatlakozásra, a magyar állampolgárok milliói pedig tisztán láthatnák, hogy a csatlakozás nem korlátozza szuverenitásunkat, hanem alkotmányos garanciák mellett történik.
Az ügydöntő népszavazás idejére feltehetően megtörténne a csatlakozási szerződés parafálása, amelyet a népszavazás eredményétől függően követhetne a szerződésnek az Országgyűlés általi ratifikálása.
Országos Sajtószolgálat