Részletek a brüsszeli dokumentumokból a Financial Times Deutschland hasábjain
Az Európai Unió (EU) a csatlakozási tárgyalások decemberre tervezett lezárása után is nyomást kíván gyakorolni a belépésre váró országokra - állapította meg a Financial Times Deutschland a 13 csatlakozni kívánó országról Brüsszelben készített jelentés alapján. A lap hétfői számában egy-két részletet is ismertetett a brüsszeli anyagból, amelyet hivatalosan e héten hoznak majd nyilvánosságra.
Az Európai Bizottság bírálja a közigazgatási és a jogrendszer kiépítésében, illetve azok EU-normákhoz való igazításában fellelhető mulasztásokat. - Az ezen a területen foganatosítandó reformok konszolidálása érdekében folyó erőfeszítéseket nem szabad abbahagyni - állapítja meg az EU-bizottság
Azt tervezik, hogy három hónappal a 2004-es belépési dátum előtt Günter Verheugen bővítési biztos átfogó monitoring-jelentést terjeszt elő arról, hogy milyen mértékben ültették át a gyakorlatba a közösségi joganyagot a felvételre váró országok.
- Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia elérik a politikai célkitűzéseket, és a tervezett időkereten belül a gazdasági kritériumoknak, valamint az EU-joganyag feltételeinek is eleget fognak tenni. Ez a tíz ország 2004 elejére készen áll az EU-tagságra - olvasható az Financial Times Deutscland szerint a brüsszeli anyagban.
Ha Verheugen a tervezett monitoring-jelentésben nagyon negatívan ítélné meg a jelölteket, attól nem változtatnák meg utólag a 2003-ban aláírandó belépési szerződéseket, ám egy rossz vélemény komolyan befolyásolhatja a ratifikálási eljárást a jelenlegi tagországokban - emiatt az eljárás elhúzódhatna.
Bulgária és Románia csak 2007-től kezdve reménykedhet EU-tagságban, a tárgyalások megkezdését Törökországgal pedig egyelőre nem javasolják.
Verheugen bővítési biztos arra is kéri az Európai Unió tagállamait, hogy a belépési megállapodásokba illesszenek be úgynevezett biztonsági záradékokat. Ezek az EU-bizottság számára behatárolt ideig lehetővé tennék, hogy a belső piacot, a belügyi és az igazságügyi szektort érintő különleges intézkedések eszközéhez nyúljon, ha azt tapasztalná, hogy vétenek az EU-jog ellen, vagy nem alkalmaznák azt - olvasható a Financial Times Deutschlandban.
A közép- és kelet-európai országok közül az újság
ismertetése csak Lengyelországot veszi közelebbről szemügyre, és a brüsszeli
jelentésre hivatkozva megállapítja: Lengyelország az elmúlt évekhez képest
kevésbé negatív értékelést kapott. Varsó a gyenge start után erősített,
és az EU-jog, az úgynevezett közösségi vívmányok legnagyobb részét átvette.
A korrupció azonban továbbra is komoly probléma Lengyelországban, és a
versenyjoghoz is tovább kell még alkalmazkodnia. A Brüsszellel folytatott
tárgyalásokon vitatott a nehézipar átszervezéséhez nyújtott állami segítség
is.
Vissza a kezdőlapra