Elemzés
Hírek
Szudánban
tovább folytatódnak a bombázások
Kapoeta,
Szudán, július 3.
A szudáni kormány légitámadása 9 halálos áldozatot és 14 sebesültet követelt Dél-Szudánban. A katonai támadás célpontja Kapoeta városa volt. Egy hónappal ezelőtt foglalták el a várost az SPLA (Szudán felszabadításáért küzdő gerillák) csapatai. A stratégiai szempontból fontos várost négy bombatalálat érte. Az áldozatok számát növeli a város hiányos orvosi ellátása. Torit egyházmegye sajtóirodájának jelentése szerint a bombázások során számos épület (köztük egyházi épületek is) megsérült. Torit egyházmegye püspöki rezidenciája és egy plébánia épülete romokban hever. Megsemmisült az egyházmegye hírügynökségének egyik járműve is.
Annak ellenére, hogy az egyik bomba egy iskola közvetlen közelében robbant fel, nincs halálos áldozat a gyerekek között.
Az SPLA a keresztény Dél-Szudán felfegyverzett szervezete. 1983 óta harcban áll az ország északi részén lévő muzulmán- arab kormánnyal.
Medgyessy
Pétert fogadta a pápa
Vatikán,
július 4.
Medgyessy Péter miniszterelnököt magánkihallgatáson fogadta a pápa. „ A miniszterelnök számára nagy kitüntetés volt a pápával való találkozás” – hangsúlyozta Gál Zoltán, a miniszterelnök szóvivője. Medgyessy Péter (59), Magyarország új miniszterelnöke, a Magyar Szocialista Párt jelöltjeként került hatalomra az áprilisi választások után. A bankár az 1994 és 1998 között uralmon levő szocialista kormány pénzügyminisztere volt.
Gál Zoltán szerint az új magyar kormány kész anyagilag is támogatni az egyházat. A Vatikán sajtótájékoztatójából az is kitűnik, hogy a miniszterelnökkel és munkatársaival folytatott beszélgetések az egyház-állam kapcsolat körvonalazását szolgálták.
A Vatikán reméli, hogy a jelenlegi magyar kormány figyelemmel kíséri az egyház és az állam közötti konkordátum célkitűzéseit, illetve mindent megtesz a nemzet anyagi és lelki jóléte érdekében. A pápával való találkozást követően Medgyessy Péter a Vatikán egyes tisztviselőivel is találkozott.
Cseh
Köztársaság: nyilatkozat az állam és a Vatikán közötti kapcsolatról
Prága,
Csehország, július 4.
A cseh kormány jóváhagyott egy nyilatkozatot, amely az állam és az egyház közötti kapcsolatokat tárgyalja. A dokumentum elemzi a katolikus egyház Cseh Köztársaságban betöltött szerepét – közölte Pavel Dostal kultuszminiszter.
A dokumentum nem tér ki a kommunizmus évtizedei alatt elkobozott egyházi javak visszaszolgáltatására. Hangsúlyozza viszont, hogy a közeljövőben mindkét fél a probléma gyors megoldását kell, hogy keresse. A civil és az egyházi házasság egyenlősége továbbra is megmarad, annak ellenére, hogy a szociáldemokraták a civil házasság privilegizálását akarták bevezetni. Az új nyilatkozat csak akkor léphet érvénybe, ha a cseh parlament ratifikálja, és Vaclav Havel államelnök aláírja – így Dostal. Csehország 10,3 millió lakosából 4 millió katolikusnak van keresztelve. Csak kis részük gyakorolja vallását. Csehország egyike az utolsó olyan kelet-európai államoknak, amelyek ilyen nyilatkozatban egyeztek meg a Vatikánnal.
Egyház
és AIDS
Barcelona,
Spanyolország, július 9.
Július 7 és 12 között tartották meg a 14. AIDS Nemzetközi Kongresszust. A kongresszusba aktívan bekapcsolódott a barcelonai érsek is. „Az egyház szolidaritását fejezi ki az AIDS- betegekkel szemben”. Carles érsek hangsúlyozta: világviszonylatban minden negyedik HIV vírussal fertőzött beteget katolikus intézmények gondoznak. Ez leginkább a harmadik világra érvényes.
„Nagyon fontos a betegség megelőzése, de ugyanakkor az ember méltóságát is szem előtt kell tartani. A HIV fertőzések megelőzése érdekében figyelni kell az élet, a szeretet és a szexualitás értékeire” – hangsúlyozta Carles érsek.
A fertőzött betegek ápolása nagyon különbözik a szegény és a fejlett országokban. Minél fejlettebb a társadalom, annál jobb a betegek kezelése. „Számos ember a rossz életminősséggel és a halállal kell szembenézzen a megfelelő gyógyszer és kezelés hiánya miatt”.
A nyugati világ passzívan nézi a tömegek halálát. A HIV vírussal fertőzötteknek joguk van az emberséges kezeléshez, amely az emberi szolidaritás látható jele.
Az ENSZ legutóbbi felméréséből kitűnik, hogy a betegség gyors terjedése következtében a fertőzöttek száma a következő 20 év folyamán 70 millióra ugrik fel Ázsia, Afrika és Kelet-Európa térségében. A Vatikán multidimenzionálisnak nevezte a betegséget, amelyre multidimenzionális módon kell reagálni. Az afrikai országokban a HIV vírus terjedésének egyik fontos oka az, hogy a fiatalok már gyerekkorukban átesnek az első szexuális élményen. A betegség gyors terjedése a jelenkor szociális problémáival (például a szegénységgel) szervesen összekapcsolódik.
Halálbüntetés
az USA-ban
New
York, USA, július 11.
Amerikában egyre kevesebb embert ítélnek halálra – hangsúlyozta William Keeler, Baltimore érseke. Három évvel ezelőtt 98 embert végeztek ki, míg múlt évben a kivégzettek száma 66 volt.
„Optimista vagyok e kérdést illetően. A kivégzést ellenzők száma egyre növekszik. Nem vagyunk többé kisebbségben” – mondta Keeler érsek az Avvenire olasz lapnak adott interjújában. 1980-ban a lakosság 80%-a akarta a halálbüntetést. Ez az arány 65%-ra esett vissza. A halálbüntetések hátterében meghúzódó szociális és rasszista előítéletek átgondolása, valamint az igazságtalan ítéletek felülvizsgálása okozta ezt a változást.
„Az USA-ban egyre erősebb az a társadalmi követelmény, hogy mindenki egyforma védelemet élvezzen. Számos embert azért ítéltek halálra, mert nem volt pénze egy jó védőügyvédre, illetve nem ismerte a jogait.”
A számos ártatlan ember halálraítélése arra készteti a polgárokat, hogy átgondolják a halálbüntetésről alkotott felfogásukat. Az érsek megjegyezte: a halálbüntetés ellenzői már a kormánykörökben is hallatják hangjukat.
„Remélem, hogy ez a tendencia tovább erősödik” – így az érsek.
Kasmír:
terrortámadás
Új-Delhi,
India, július 16.
Muzulmán terroristák 27 embert megöltek és 30-at megsebesítettek. A támadás során hindu papoknak álcázták magukat.
Az egyház elítéli a Kasmírban történteket. Vicent Concessao, Delhi érseke megdöbbenve vett tudomást a történtekről. A lemészárolt emberek egy krikett-játszma megnézésére gyűltek össze.
A SAR News katolikus hírügynökségnek adott interjújában Concessao érsek hangsúlyozta: a gyilkosok mielőbb a törvény elé kell, hogy kerüljenek. „Az, aki az emberek halálát okozta, semmibe veszi az élet értékét”.
Uganda:
egyházak közvetítenek a kormány és a felkelők között
Kampala,
Uganda, július 16.
Yoweri Museveni elnök felkérte a katolikus és a protestáns egyházakat, hogy vállalják el a közvetítő szerepet az ország hivatalos kormánya és a felkelők (LRA) között. A MISNA hírügynökség jelentéséből nem derül ki, hogy milyen szerepet vállalhatnak az egyházak ebben a konfliktusban.
Baptist Odama (Gulu érseke) elővigyázatosan válaszolt az elnök felhívására: „Én csak azt tudom megerősíteni, hogy megtörtént a kapcsolatfelvétel az állami alkalmazottakkal. Hamarosan sor kerül egy találkozásra is. Még túl korai az, hogy a kormány lépését elemezzük. Gulu egyházmegye már évek óta arra törekszik, hogy visszaállítsa a békét. Ezt most újra megpróbáljuk.”
Az államelnök az ország déli részét tartja megfelelőnek a kormányerők és a felkelők (LRA) közötti találkozóhoz.
A felkelők csapatai számos terrortámadást hajtottak végre a civil lakosság ellen. Gyerekek és nők túszul ejtésétől sem riadnak vissza. Céljuk, hogy egy „bibliai alapokra” felépülő országot hozzanak létre.
Elemzés
Vallásszabadság
a világban
Róma,
Olaszország, július 2.
A Kirche in Not szervezet jelentése szerint világviszonylatban javulás tapasztalható a vallásszabadság kérdésében. Növekedik a vallásokkal szembeni tolerancia.
Egyes országokban (például Szudánban és Jemenben) a katolicizmusra való áttérés veszélyezteti az átkeresztelkedő életét. Más országokban (mint Kína és Vietnám) fokozottan kontrollálják az egyházak munkáit. A törvény legkisebb megsértését is súlyosan büntetik. Indiában és Indonéziában az iszlám terroristacsoportok megakadályozzák a többi vallás gyakorlását.
Oroszországban és Ukrajnában akadályozzák a nem ortodox keresztény vallások adminisztrációját. A harmadik évezred kezdetén számos dolog korlátozza a vallásszabadságot Üldözések, vérfürdők, elnyomások vannak napirenden, és sebzik meg az ember egyik legalapvetőbb jogát. A Kirche in Not jelentése öt térségre osztja a világban szereplő vallási korlátozásokat.
A muzulmán térség
Szélsőséges esetként említhetjük Szudánt, Szaúd-Arábiát és Jement, ahol a nem muzulmán vallások kultuszai tiltottak. Aki nem muzulmán (mint például a vendégmunkás), azt másodrangú emberként kezelik, és nem szabad iszlám területen eltemetni.
Más vallások terjesztése szigorúan tiltott. Egyiptomban, ahol hivatalosan nincs vallási korlátozás, gyakorlatilag lehetetlen új templomot építeni.
A „kommunista” térség
Kínában, Észak-Koreában, Vietnámban és Kubában (a kommunizmus utolsó bástyáin) a vallási kultuszokat az állam tolerálja ugyan, de erős kontroll alatt tartja. Püspökök kinevezésénél, vagy szeminaristák felvételénél az állam megakadályozhatja az egyházi közösségek döntéseit. Politikai és szociális diszkrimináció alá esik mindenki, aki nem tartozik az állam által hivatalosan elfogadott egyházak tagjai közé.
Buddhista és hindu térség
Az Indiában, Sri Lankán és Nepálban tapasztalható vallási fundamentalizmus megakadályozza a vallási kisebbségek és a többség békés együttélését A szélsőséges csoportok erőszakos cselekedetei veszélyeztetik a vallási kisebbségeket; kultuszaikat egyre jobban visszaszorítják.
Helyi konfliktusok
Egyes országokban (például Kolumbia, Szudán, Ruanda) a polgárháborúknak vallásellenes színezete is van. Gyakran mészárolnak le missziósokat és vallási kisebbségekhez tartozó csoportokat.
Politikai és szociális korlátozások
A világ egyes országaiban adminisztratív határozatok hátráltatják a különböző kultuszokat. Oroszországban, Ukrajnában, a volt Szovjetunió iszlám országaiban, valamint a szekularizált muzulmán országokban (mint Irak és Törökország) a tradicionális egyházak hatást gyakorolnak a politikai vezetésre; ily módon hátrányos helyzetbe sodorják a vallási kisebbségeket.
Világviszonylatban mégis pozitív tendenciát mutat a vallási tolerancia. Luca Diotallevi, a Római Egyetem professzora négy jellegzetes vonásra hívja fel a figyelmet: egyre több ország védi törvénnyel a vallásszabadságot, nő a különböző vallásokhoz tartozó emberek száma, a vallásokon belül nő a pluralizmus, nő a vallások érzékenysége egymás iránt.
(Forrás: Zenit, ZG02070206)
Vissza a kezdőlapra