A tíz évig tartó recesszió után 1997-ben a háztartások életszínvonala ismét emelkedni kezdett - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) "Családi költségvetés, 2000" című kiadványából.
A reáljövedelem emelkedése 2000-es 3 százalékos növekedését követte a fogyasztás bővülése is - derül ki a háztartási költségvetési felvételből származó adatokból. Ez elsősorban a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságban, s a lakásfelszereltségi mutatók jelentős javulásában mutatkozott meg - vélik a statisztikusok.
Az egy főre jutó nettó jövedelem 2000-ben 424.596 forint volt átlagosan.
A KSH a lakosságot egy főre jutó jövedelem alapján tíz tizedbe sorolja: a legalacsonyabb népességtizedben 167.210 forint, míg a tizedik tizedben 938.083 forint az átlag.
A bruttó összjövedelmen belül a munkajövedelem átlagosan 70 százalék, a társadalmi jövedelmek aránya pedig 29 százalék. Az első tizedben a társadalmi jövedelmek aránya 55 százalékos, míg a tizedikben mindössze 12 százalék volt 2000-ben.
A KSH szerint az utóbbi évtized jelentős infrastrukturális fejlesztéseinek következtében a háztartások telekommunikációs lehetőségei gyors ütemben javultak: 1999-ben a háztartások 77, 2000-ben 80 százaléka rendelkezett telefonvonallal, a mobiltelefonnal való ellátottság 22 százalékos volt. A mobil készülékek száma a háztartásokban egy év alatt megduplázódott, és 2000-ben elérte a 27-et 100 háztartásonként.
A gazdasági növekedés és a javuló életkörülmények következtében a magyar háztartások tartós fogyasztási cikkeinek állománya jelentősen növekedett. Száz háztartásra 14 számítógép, 50 videó, 49 mikrohullámú sütő és 110 színes tévé jutott 2000-ben. A modern tartós fogyasztási cikkek iránti igény a társadalom minden rétegében folyamatosan növekszik - derül ki a kiadványból.
Az élelmiszer-fogyasztás aránya az összkiadáson belül 1997-ben csökkenni kezdett, s 2000-ben már csak 28,6 százalékos volt - a legalacsonyabb százalék a háztartási költségvetési felvétel 50 éves története során. Élelmiszerre 2000-ben átlagosan 144.525 forintot költött egy személy.
Az élelmiszer-fogyasztás mennyisége és az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás volumene összehasonlító áron csökkent az 1989-től 1997-ig tartó időszakban. A fogyasztás mennyisége 1998-ban nőtt, és 1999-ben stabilizálódott, majd a 2000-es adatok szerint ismét kismértékben csökkent, elsősorban a húsfélék, valamint a tej, tojás, kenyér, zöldségek terén.
A KSH szerint nőttek a lakásfenntartási kiadások a háztartási energia, a kommunális szolgáltatások árszínvonalának emelkedése miatt. A lakásfenntartási kiadások egy főre vetítve meghaladták a 73 ezer forintot tavalyelőtt.
A legnagyobb mértékben a ruházkodásra, háztartási felszerelésekre, művelődésre, üdülésre és szórakozásra fordított kiadások csökkentek. Tavalyelőtt ezekre összesen egy főre vetítve 71.629 forintot költöttek. Gyors ütemben növekedtek azonban a közlekedési-hírközlési és az egészségügyi kiadások, amelyek 2000-ben elérték a 87 ezer forintot.
Területi összehasonlításban a háztartások fogyasztási színvonala a közép-magyarországi régióban és a Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb, ami - a statisztikusok szerint - feltehetően a térségben jelenlévő külföldi befektetések és a jobb foglalkoztatási lehetőségek következménye.
